Megtörténhet, hogy egyszer bírósághoz fordul egy kutya, ha a gazdája rosszul bánik vele

A bútorboltok már évek óta gyártanak termékeket kutyáknak. Bárki csinos ruhákba öltöztetheti házi kedvencét, és a karácsonyi ajándékozásból régóta nem maradhatnak ki a négylábúak sem. Sokan tekintenek úgy a kutyájukra, háziállatukra, mintha az a gyerekük, legjobb barátjuk, egy emberi szükségletekkel rendelkező személy lenne. Eközben az állatok emberként kezelése akár veszélyes is lehet: vékony a határ az állatkínzás és az ebek szőrének rózsaszínre festése, a Swarovski kristályos nyakörvek és a kutyatetoválások között.

Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára szerint érdemes feltenni a kérdést:

meddig terjedhet az állatok joga, és lehet-e állatkínzás a kutya humanizálása?

Árt vagy használ a kutyának?

Mielőtt a kérdést jobban megvizsgálnánk, tisztázzuk, hogy mit is jelent pontosan az állatok humanizálása, más néven antropomorfizmus. A fogalmat jellemzően arra használják, ha az állattulajdonosok úgy kezelik kedvenceiket, mintha azok emberek lennének, és olyan tárgyakkal, tulajdonságokkal ruházzák fel őket, mint amikkel az emberek rendelkeznek. Ez gyakran akkor fordul elő, ha valaki magányosnak érzi magát, és ezt az űrt a házi kedvencével szeretné kitölteni. Leginkább kutyák esetében beszélhetünk humanizálásról.

A humanizálás nem objektíven megítélhető dolog, napjainkban nagyon sok megjelenési formáját látjuk – mondta a Telexnek Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa. Szerinte a modern állattartásnak kikerülhetetlen része lett a humanizáció. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a családok később vállalnak gyereket, és a kutyák sokszor gyerekpótlékként funkcionálnak, illetve azzal is, hogy a kutyák a városi életmóddal elvesztették eredeti feladataikat. Schneider Kinga szerint mindig azt érdemes megnézni, hogy a humanizálás meddig szolgálja az állat-ember együttélését, és mikor válik a kutya számára negatívvá.

A cikk elején említett példánál maradva, ha valaki rózsaszínre festi a kutyája szőrét, azzal sokak szerint bohócot csinál házi kedvencéből. De Schneider Kinga szerint a kutyák valószínűleg nem éreznek szégyent, és ha kutyabarát festékkel kenik be őket, az nem jár negatív következményekkel. „Ha ettől a gazda jobban érzi magát, jobban tud kapcsolódni a kutyájával, az még pozitív hatással is lehet a kettejük kapcsolatára” – mondta a Telexnek.

Nyilvánvalóan indokolatlan és szükségtelen akár esztétikai, akár eladhatósági szempontból egy kutyát befesteni – véli a cikkünk elején idézett Kajó Cecília, aki szerint akár olyan súlyos allergiás reakció is kialakulhat a nem jól megválasztott festék miatt, ami az állat pusztulásához vezethet.

A humanizálásnak van olyan fajtája, ami egyértelműen rossz a kutyáknak. Schneider Kinga szerint ilyen például, amikor a kutyákat nem viszik le sétálni, helyette a lakásban kell elvégezniük a dolgukat. Vagy ilyen az is, ha a kistestű kutyákat mindig kézbe veszik, nem hagyják őket a fajtársaikkal játszani. Kajó Cecília szerint

„a kutya humanizálása és felruházása olyan igényekkel, amikre nincs szüksége, átcsaphat állatkínzásba.”

„Én azt gondolom, hogy az állatok humanizációja inkább a nem megfelelő állattartáshoz tartozik, de lehet olyan formája, ami állatkínzásnak minősül. Például az egyértelműen állatkínzás, ha a kutyákat tetoválják vagy piercinget raknak a testükbe” – mondta Schneider Kinga, aki szerint az is állatkínzásnak számít, ha egy állatot nem visznek le a levegőre. De szerinte

„sajnos azért nem fognak senkit elővenni, mert egy Yorkshire terriert soha nem visz ki a lakásból”.

Az állatkínzást és a nem helyes állattartást is szankcionálják

A magyar jogban az állatok érdekeit kétféle jogszabály védi. Az első a büntetőjog. Eszerint aki egy gerinces állat „maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ettől különbözik az állatvédelmi törvény, amit enyhébb esetekben, inkább állattartási problémáknál szoktak alkalmazni, amikor nincs még szó maradandó egészségkárosodásról. Ez nem büntetőjogi, hanem közigazgatási jogi kategória. A törvényben a következő szerepel: „az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni”.

A Noé Állatotthon munkatársa szerint a magyar jogszabályok egészen jók, a hiányosság inkább abban van, ahogyan azokat alkalmazzák.

A jog dologként kezeli az állatokat

Míg a hétköznapokban azt látjuk, hogy az emberek valódi társként tekintenek házi kedvencükre, addig a jogban nagyon más a megítélésük. „Az élő állatok ugyan nem dolgok, de a dolgokra vonatkozó szabályokat kell rájuk alkalmazni” – mondta a Telexnek Kajó Cecília.

A világ jogrendszereinek többségében az állat nem jogalany, hanem jogok és kötelezettségek tárgya. Persze van különbség például egy kanapé és egy kutya jogi megítélése között.

Saját élettelen dolgát, használati tárgyait bárki megrongálhatja, élő állatot „rongálni” olyan indokolatlan bánásmód, ami állatkínzásnak számít – magyarázta Kajó Cecília.

Tehát a jog védi az állatokat, csak nem tekinti őket jogalanynak, azaz az állatok maguk nem indíthatnak például eljárást azért, mert nem megfelelően bánnak velük. Természetesen egy ilyen eljárást akkor sem maga az állat indítana, ha jogi személy lenne, ugyanis nem cselekvőképes, de ez nem is feltétele a jogalanyiságnak. Ebben az esetben az állatnak lenne egy képviselője, aki ezt megtehetné helyette.

Állatvédő szervezetek már évek óta azt mondják, a fő problémát az állatok jogi eljárásaiban éppen az jelenti, hogy az állat a jog szempontjából dolog.

Ennek megváltoztatásához jogszabály-módosításra lenne szükség. De ez nem tűnik valószínűnek annak tükrében, hogy Semjén Zsolt, a KDNP elnöke korábban arról beszélt: veszélyes tendenciának tartja az állatok humanizálását, példaként Walt Disney Bambiját említette. Szerinte az ember és az állat egy szintre helyezésétől már csak egy lépés az ember dehumanizálása. Úgy fogalmazott: minden élőlényt megillet a tisztelet és bizonyos jogok a természet rendjének megfelelően, de az ember az ember, az állat pedig állat, és a vadászok a természet rendjét képviselik.

Egy folyónak már sikerült

Pedig nem példa nélküli, hogy állatokat vagy akár természeti képződményeket jogi személyiséggel ruháznak fel. Az Egyesült Államokban 1972-ben a Sierra Club vs. Morton volt az első ilyen, komoly visszhangot kiváltó ügy. A Sierra Club egy környezetvédelmi szervezet, ami beperelte az Amerikai Erdészeti Szolgálatot, mert az engedélyezte egy síközpont fejlesztését, ami súlyosan beavatkozott volna a környezet ökoszisztémájába.

Bár a Sierra Club elvesztette a pert, a döntést hozó bíró szerint kívánatos lett volna, hogy a veszélyeztetett környezet (például egy völgy, egy alpesi rét, egy folyó vagy egy tó) jogi személyiséget kaphasson. Ezt azzal indokolta, hogy a történelemben a jogvédelem egyre szélesebb körre terjedt ki: rabszolgák, gyermekek, nők, vállalatok, alapítványok és kormányok is idővel jogképesek lettek. A bíró úgy vélte, a természeti erőforrásoknak, akárcsak a vállalatoknak, joguk lenne pert indítani saját védelmük érdekében.

A természeti képződmények közül aztán a világon elsőként egy új-zélandi folyó kapott alanyi jogot. A wellingtoni parlament az őslakos maorik kérésére megszavazta, hogy az ország harmadik leghosszabb folyója, a 290 kilométeres Whanganui önálló jogalanyként szerepelhessen vitás ügyekben. Ebben az esetben a folyó érdekeit két természetes személy, az iwi maori törzs és a kormány által kijelölt megbízott képviselte a bíróságon.

Az állatoknál egy 2014 novemberében indult ügy hozta meg az áttörést Argentínában, ez volt az első alkalom, amikor egy emberszabású majom jogi státuszt nyert. A bíróság döntése szerint Sandra, az orangután „nem emberi személy”-ként jogok alanya lehet. Sandra élete nagy részét egy kosárlabdapálya méretű, cementtel burkolt, fák és növények nélküli ketrecben élte le a Buenos Aires-i állatkertben, olyan körülmények között, amelyek semmiképpen nem felelnek meg egy emberszabású főemlős fizikai és mentális igényeinek.

Egy jogvédő egyesület, az AFADA bíróság elé terjesztett egy kérelmet, amiben azt követelték, hogy helyezzék a majmot jobb körülmények közé. Keresetében az AFADA azzal érvelt, hogy Sandrát az állatkert jogellenesen és önkényesen fosztotta meg szabadságától, miközben mentális és fizikai egészsége súlyosan megromlott. A kérelmet első és másodfokon is elutasították, de később úgy határoztak, hogy az orangutánt megilletik a jobb életkörülmények.

Kell-e valamit adni a kutyának, ha dolgoztatják?

Még mielőtt bárki elbízná magát, hogy akkor mostantól minden állat jogi megítélése könnyen megváltoztatható, ki kell ábrándítanunk. A helyzet nem ilyen egyszerű. Ezek az esetek többnyire elszigetelt példák, amelyek hatására nem indult el rendszerszintű átalakulás az állatok jogi megítélésben.

Ennek az is lehet az oka, hogy az állatok jogalannyá minősítése számos, nehezen megválaszolható kérdést vet fel, amelyek összefüggésben vannak a humanizálás problémájával.

Maradjunk a cikkünk elején felvetett példánál, a kutyák szőrének befestésénél. Indokolt vagy indokolatlan, szükséges vagy szükségtelen a kutya bundájának befestése? Amennyire nem objektív ez az állatvédők szerint, annyira nehéz lenne jogi szempontból megítélni. Ha egy kutya jogalanyiságot kapna, képviselőjén keresztül akár beperelhetné gazdáját amiatt, hogy az befestette a szőrét.

Ez azért is idézne elő furcsa helyzetet, mert a jogalanyisággal az állat és a gazdája közti alá-fölérendelt tulajdonjogi viszony is megszűnne. Ha valami fölött nincs tulajdonom, akkor az én pozícióm is megváltozik – mondta Kajó Cecília, aki szerint érdemes elgondolkodni a következőkön is:

• Ha a kutyám jogalany lenne, odaajándékozhatnám-e másnak?
• Ivartalaníthatnám-e úgy, hogy nem a tulajdonom?
• Beavatkozhatnék-e a fizikai vagy mentális jólétébe bármilyen módon?
• Dolgoztathatnám-e, és ha igen, kellene-e bármilyen ellentételezést adnom például egy munkakutyának, amely terel, őriz vagy vadászik?
• És felmerülhet az a kérdés is, hogy hol húzzuk meg a határt az élő állatoknál. Legyenek a rovaroknak, az ízeltlábúaknak, az egysejtűeknek is jogaik?

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára szerint ráadásul a jogi alanyként való elismerés nem jelentené azt, hogy szigorúbb büntetést kapnának az állatkínzók, miközben ez lenne az elsődleges cél. Sőt, akár a gazdák is több támadásnak lennének kitéve. A jogász szerint erre a típusú felelős állattartásra – vagy nevezzük inkább felelős állattal való együttélésre – a társadalom egyértelműen nincs felkészülve, és a jogalanyiság megadásával nem érnék el a kívánt célokat.

Ebben a dokumentumfilmben azt mutattuk be, hogyan épült fel Magyarországon a kutyakereskedelem évtizedek óta működő rendszere, kik és milyen formában vesznek részt az illegális üzletben.