Miután kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderült, hogy éves összevetésben februárban 7,1 százalékos volt az élelmiszer-infláció, a kormány gyorsan be is jelentette, hogy beváltja korábbi fenyegetését, és korlátozza a nagy láncok árrését. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy bizonyos élelmiszerek esetében „elfogadhatatlan mértékű” árrést alkalmaznak a boltok. A korlátozás alá eső 30 élelmiszer közül csak néhányat emelt ki konkrétan: a tojás esetében szerinte 40, a vaj és a tejföl esetében több mint 80 százalék volt az árrés.
Később Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megszólalt a témában, ő már kicsit részletesebben beszélt az árrésekről. „Tojásnál 40 százalék feletti a felár, a vaj és a tejföl esetében 80 százalék feletti. A csirkecombnál 20 százalék körüli. A sertészsírnál 40 százalék feletti a felár, tehéntúrónál 70 százalék feletti, joghurtoknál 70–80 százalékos a felár. Párizsinál is 20 százalékos a felár. A saját márkás termékeknél a felár 10 százalék alatti, más termékeknél pedig sokkal nagyobb. Árcsökkenés nagyrészt a nem saját márkás termékeknél lesz megfigyelhető” – mondta a miniszter.
A kormánypárti sajtó egyből rá is ugrott a témára, a Mandiner az Agrárminisztériumhoz tartozó Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataira hivatkozva vezette le, hogy az árrés mértéke nem tükrözi a szabadpiaci versenyt, ehelyett szerintük inkább egyfajta egyezségre utal az azonos árazási gyakorlat, ami ellentétes a szabadpiaci verseny elveivel.
Az AKI valóban egészen részletes adattáblákat készít az egyes termékek árairól az értékesítési lánc különböző pontjain, így lehet tudni, hogy egy bizonyos árut milyen áron értékesített a termelő, a feldolgozó, mennyiért szerezte azt be a kiskereskedelmi lánc, illetve milyen fogyasztói áron adta végül el a bolt. Az AKI emellett egy külön oldalon vezeti is a kiskereskedelmi árrést néhány termék esetében. Habár mind a harminc, a kormány listáján szereplő termék nem szerepel ezen az oldalon, jó néhányról több évre visszamenőleg látható, hogyan változott az áru kiskereskedelmi beszerzési ára, az áfa nélküli, illetve az áfával terhelt fogyasztói ára.
Érdekesség, hogy a kormány által a túl nagy árrésre rendszeresen felhozott példák (pl. tojás, joghurt, tejföl, párizsi) nem szerepelnek nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokban, így nem lehet tudni, honnan állapította meg ezeket a Nemzetgazdasági Minisztérium. Adatforrásként helyenként az AKI és a KSH mellett „piaci adatszolgáltatás”-t, illetve „a nagykereskedelmi árak alapján becsült beszerzési árak”-at jelölnek meg.
Korábbi hatósági áras termékek
2021 őszén a kormány árstopot vezetett be nyolc alapvető élelmiszerre, a kristálycukorra, a búzafinomlisztre (BL 55), a finomított napraforgó-étolajra, a házi sertéscombra, a csirkemellre és a csirke far-hátra, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt (UHT) 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntejre, a tyúktojásra, illetve az étkezési burgonyára. Ezek mind felkerültek a mostani listára, illetve több szerepel az AKI adatsorában is, így először ezek esetében vizsgáljuk meg a kiskereskedelmi árrést.
Több termék esetében az AKI külön adatsort vezet a kiskereskedelmi láncok saját márkás – ami csak az adott boltban kapható – és a gyártói termékekről. Így van ez a BL 55-ös búzaliszt esetében is, ami akár az árkorlátozások állatorvosi lova is lehetne. Ha megnézzük ugyanis a saját márkás búzalisztek árának alakulását, jól látható benne a hatósági árstop, majd az azt felváltó kötelező akciózás hatása is:
A hatósági árazást 2023. július végével vezette ki a kormány. A kilogrammonkénti kiskereskedelmi beszerzési ár a kivezetés előtti időszakban 200 forint felett is járt, miközben az áfa nélküli fogyasztói ár, vagyis ami bevételként a bolthoz került, 120 forintban volt maximalizálva.
Ekkor tehát elég nagy negatív árréssel értékesítettek a láncok.
2023 augusztusára aztán jelentősen csökkentek a beszerzési árak, és hosszú időre stabilizálódtak 130–140 forint környékén. A kötelező akciózás miatt viszont a fogyasztói ár továbbra sem emelkedett, sőt csökkent is, 115–120 forint környékére.
2024. július 1-én aztán kivezették a kötelező akciózást is. Ez az ábrán is jól megfigyelhető, az áfa nélküli fogyasztói ár ugyanis hosszú idő után először ismét a beszerzési ár fölé került. Persze ennek normál esetben itt is lenne a helye, a bolt ugyanis abból tartja fenn magát, hogy valamivel magasabb áron értékesíti a terméket, mint amennyiért beszerzi. Az árrés ezek után néhány hónap alatt beállt a jelenlegi, nagyjából 10 százalék körüli mértékre. Az AKI utolsó adatai szerint február utolsó hetében 13 százalék volt az átlagos árrés a saját márkás búzaliszteken.
A gyártói (azaz a nem saját márkás) lisztnél a fenti grafikonon az látható, hogy a hatósági áras időszakban nagyjából hasonló szinten mozgott a beszerzési és az áfa nélküli fogyasztói ár, majd a kötelező akciózás bevezetésével bezuhant a fogyasztói ár a beszerzési ár alá, és ott is maradt egészen az intézkedés kivezetéséig. Ez az érintett időszakban kilogrammonként 20–40 forint közötti negatív árrést jelentett. A kivezetés után látható egy nagyon jelentős ugrás a fogyasztói árban, miközben a beszerzési ár nagyjából változatlan maradt. Az árrés beállt a jelenleg is jellemzőnek mondható 60–70 százalék környékére.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az árrés nem azonos a profittal.
Az árrésből származó bevételből fizet ki a kiskereskedelmi lánc olyan tételeket, mint a munkabér vagy a boltok energiaszámlái.
A liszthez hasonló tendencia volt megfigyelhető az étolaj árának változásában is. Az árkorlátozás és a kötelező akciók idején az átlagos fogyasztói ár szinte végig az átlagos beszerzési ár alatt maradt. A legnagyobb negatív különbség literenként 160 forint volt, majd fokozatosan beállt 20–30 forint közötti negatív árrésre. A korlátozások után a saját márkás étolajok esetében az árrés 5–10 százalék környékén mozgott. 2025 elején ez valamennyit még nőtt, 10–15 százalékra, azt azonban még nem látni, hogy ez mennyire volt csak időszakos kilengés. A gyártói márkáknál 2024 nyara óta 10–15 százalék körül mozog az árrés, és habár január elején volt egy jelentős áremelkedés, ez főként a beszerzési árak megemelkedése miatt volt, nem az árrés növekedése miatt.
A hatósági árazásban érintett két hústermék, a csirkemellfilé és a sertéscomb nagyon hasonló pályát járt be 2021 eleje óta. A hatósági ár bevezetéséig a csirkemellfilénél körülbelül 25 százalékos volt az árrés, a sertéscombnál pedig 40–50 százalékos. Az árstop ideje alatt ebben az esetben is negatív árrés alakult ki viszonylag hosszú ideig, majd a hatósági árszabályozás után visszatért a pozitív árrés. Azóta azonban a sertéscombon az árrés 10–15 százalék között mozog, a csirkemellé pedig 5 százalék környékén.
Az utolsó vizsgált termék ebből a csoportból a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej. Habár az AKI oldalán csak 2023 áprilisától vannak ennek a terméknek az áráról adatok, a hatósági árazás és a kötelező akciózás hatása – magasabb beszerzési ár és negatív árrés – itt is jól megfigyelhető. A szabályozás feloldása után a saját márkás tej árrése 15–20 százalék környékén stabilizálódott, február utolsó hetében 13,7 százalék volt. A gyártói márkák termékeinél a kötelező akciózás alatt körülbelül 10 százalékos volt az árrés, ami fokozatosan 20–25 százalék környékére emelkedett 2024 nyarára. Miután véget ért a szabályozás, jelentősen megugrott az árrés, 60–80 százalék környékére.
Nem lett nagyobb az árrés, mint korábban volt
Az árrésstoppos termékek listája jóval hosszabb lett, mint 2022-ben a hatósági áras élelmiszerek listája volt. Azoknál az áruknál, amelyeknél az állam nem nyúlt bele az árazásba szabályozással, az látszik, hogy érdemben nem változott az árrés az elmúlt két évben, sőt bizonyos esetekben még kisebb is lett.
A hatósági árazás idején nem meglepő az az adat, hogy a gyártói márkáktól származó 1,5 százalékos UHT tej árrése 90–100 százalék körül mozgott, hiszen a helyettesítő termékét, a gyártói márkás 2,8 százalékos UHT tejet a boltok negatív árréssel tudták csak eladni.
Az árstop törvényszerű velejárója, hogy a nem árstopos termékek meg fognak drágulni.
Ez az árrés gyakorlatilag 2023 óta állandó ennél a termékcsoportnál, sőt 2025. február végén 75 százalékra csökkent. A saját márkás 1,5 százalékos UHT tej árrése 20–25 százalék volt a hatósági árazás idején, a kötelező akcióknál 10–25 százalék között változott, majd az állami szabályozás végével beállt viszonylag stabilan 25 százalékra. Az áfa nélküli fogyasztói átlagár nem is változott 2024 vége óta, így az árrést a beszerzési ár változása befolyásolja.
A sertéskarajnál alkalmazott árrés is elég stabilnak mondható. 2021-ben és 2022-ben, a hatósági ár bevezetés előtt 45–60 százalékos árréssel értékesítették ezeket a termékeket az AKI adatai alapján. Jelentősebb áremelkedés az árstop bevezetésekor történt, azonban ekkor a beszállítói árak is megemelkedtek a korábbi kilogrammonkénti 980–1000 forintos árról 1300, majd a 2023-as 25 százalékos infláció idején közel 1800 forintra. Az árrés ezzel párhuzamosan gyakorlatilag alig változott, 30–50 százalék körül maradt azóta is, egy-két nagyobb kilengéstől eltekintve.
A gyártói márkás trappista esetében elég hiányos az AKI adatsora, az mindenesetre látszik néhány 2023-as hét adata alapján, hogy a magas infláció és a hatósági árazás környékén 120 százalékos is volt az árrés bizonyos esetekben, 2024 óta viszont stabilan 40–45 százalék környékén mozog.
Az ebben a cikkben megvizsgált termékeknél tehát két dolog látszik. Az egyik, hogy azokat a termékeket, amelyek korábban hatósági árazás alá estek, az állami szabályozás alatt sokáig negatív árréssel tudták csak eladni a kiskereskedelmi láncok, majd a szabályozás kivezetése után a legtöbb érintett élelmiszernél az árrés 10–15 százalék környékére állt be. Ez alól a gyártói márkás búzaliszt, a gyártói márkás és a saját márkás 2,8 százalékos UHT tej a kivétel. Előbbinél az árrés 60–70, a saját márkás tejnél 15–20 százalék, a gyártói márkás tejnél 60–80 százalék, azonban ezekben az esetekben is stabil értékekről beszélhetünk az elmúlt fél évben, nem néhány hete emelkedtek erre a szintre.
A legtöbb esetben tehát ezeknél az alapvető élelmiszereknél valószínűleg nem fog hatalmas árcsökkenés bekövetkezni.
A másik dolog, ami ezekből az adatokból kiolvasható, hogy a korábban nem hatósági áras termékek árrése gyakorlatilag alig változott az elmúlt két évben. Néhány esetben a hatósági árazás idején az árstop logikus következményeként megemelkedett az árrés, ami azonban a hatósági szabályozás kivezetésével csökkent, azóta pedig szinte változatlan. Lehet persze azt mondani, hogy ezek az árrések egy túl magas szinten stabilizálódtak, ha azonban megnézzük, hogy mekkora profitot termelnek az itthon működő kiskereskedelmi láncok, akkor egyből más megvilágításba kerülnek ezek a számok.
Nagy Márton szerda este elárulta, hogy a kormány mire számít az árrésstoptól: „Ha mindenki lejön 10 százalékra […], akkor a kijelölt harminc élelmiszer-kategóriánál 10 százalékos árcsökkenés lesz” – mondta a miniszter, aki megosztotta azt is, mit vár az intézkedéstől: „Az inflációban közel 1, az élelmiszer-inflációban 2 százalékpontos csökkenés várható.”
Szakértők szerint ha lesz is hatása az inflációra a hatósági lépésnek, az inkább negatív lehet. Várható, hogy ugyanúgy, ahogy az árstop idején, az üzletek más, nem árréskorlátozott termékeknél próbálják majd behozni azt, amit itt elvesztenek, amikor pedig majd egyszer kivezetik a korlátozást, ugyanúgy visszapattannak az árak, ahogy az ársapkák kivezetése után történt.
