Orbán Viktor: Nincs olyan forgatókönyv, hogy Magyarországnak és Oroszországnak újra közös határa legyen

Megszorításokról szó sem lehet, Magyarország a klímabajnokok klubjához tartozik, a keleti külpolitikai stratégia működik. Legyen ütőképes magyar honvédség, legyen világszínvonalú hadiipar, és megindul a harci drónok hazai gyártása német-izraeli-magyar együttműködésben. Ukrajnát pedig semmilyen kérdésben nem támogatják a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítja azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait. Ezekről beszélt Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakának első napján. A miniszterelnök felszólalását ebben a cikkben foglaltuk össze.

És a napirend előtti felszólalások következnek.

Van egy jogszabály, ami nem teszi lehetővé, hogy a magyar állam többet adjon beruházásokra, mint amennyi megtérül az ország számára. Az összes erről szóló véleményt rémhírnek nevezte Orbán Viktor.

Magyarországon 130 ezer ember dolgozik az autóiparban, és 500 ezer ember megélhetése függ az autógyáraktól. Azok a gyárak, amelyek Magyarországon működnek, egy uniós szabály miatt 2035-ben bezárnának. Ezt egyetlen módon lehet elkerülni a miniszterelnök szerint: ha olyan technológiai váltást hajtanak végre, amelyek 2035 után is működőképessé teszik ezeket a gyárakat. Ha lesz akkumulátorgyár az autógyárak mellett, megmaradhatnak a gyárak. Ha nem, akkor bezárnak. Ilyen egyszerű ez szerinte.

„Tudatában vannak, amit mondanak?” – kérdezte az ellenzéki képviselőktől. Abszurdnak tartja, hogy Magyarországon zöldpolitikusok támadják az akkumulátorgyárakat, míg Németországban pont a zöld politikusok támogatják azokat.

Magyarországról több víz távozik, mint ami bejön. Van feleslegünk. Ha akarjuk, és szükség van rá, bárhova el tudjuk vinni csatornán keresztül, ahol szükség van, folytatta.

„Magyarország nem szenved vízhiányban. Ha az igény nő, képesek vagyunk ezt az igényt kielégíteni”

– reagált Orbán azokra a vádakra, hogy vízhiány miatt nem szabad újabb akkugyárakat betelepíteni az országba.

A miniszterelnök szerint semmi nem támasztja alá, hogy Európa legmodernebb technikáját Magyarországon ne honosítsák meg.

Orbán Viktor nagyon röviden a momentumos Gelencsér Ferenc beszédéről azt mondta, az „egy reménytelen küzdelem az értelemmel, ezzel nem tudok mit kezdeni, de szurkolok neki”.

Orbán az MSZP-s Tóth Bertalannak azt üzente, „nagy valószínűséggel” azt mondhatja, hogy 2024-ben a bérek jobban nőnek majd, mint az infláció, újra reálbérnövekedés lesz.

Abban pedig Orbán érez valamilyen „lelki defektust, hogy annak szurkolnak, Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat. Hogy szurkolhat valaki az országa ellen?”. A miniszterelnök azt kéri az ellenzéktől, legalább a magyar tanárok bérének emelését támogassák.

Orbán Viktor szerint Dúró Dóra jó helyen kopogtat nála, amikor demográfiáról beszél, de szerinte a kormány „minden elérhető erőforrást mozgósít” a családtámogatásokra. Szerinte „nem tűnik méltányosnak” kritizálni őket, miközben Európában itt támogatják leginkább a családokat, persze mindig lehet többet tenni. Majd elismételte, amit a Demográfiai Csúcson mondott, miszerint a családalapítás nem zseb és agy kérdése, hanem a szívé. Orbán azt is mondta, „nem lesz olyan pillanat, amikor a csok rendszere megszűnik, és ne lépne a helyébe rögtön egy másik támogatási forma”. Szerinte a városi csokot bár meg is tarthatnák, de az iránt egyszerűen elapadt az érdeklődés, lesz helyette más januártól Orbán szerint.

Nagyon nehéz nemzeti konszenzust teremteni külpolitikai és geopolitikai kérdésekben Orbán Viktor szerint, mert a nyugati világban ideológiai alapra helyezték a külpolitikát. Arról beszélt Ungár Péter szavaira reagálva, hogy a pártok közötti egységet csak érdekalapon lehet létrehozni egy-egy kérdésben, nem elvi alapon.

Az európai értékek ma három dologról szólnak a miniszterelnök szerint: a háború támogatásáról, a genderről és a migrációról. „A migrációról azt gondolják, hogy a világ jobb lesz, ha az emberek a világ különböző sarkaiból szabadon mozoghatnak” – jegyezte meg. Ezzel mi nem értünk egyet Orbán szerint: gender helyett hagyományos családmodellben hiszünk, a migráció rossz, a háború helyett pedig békét akarunk.

Szamárságnak minősítette Orbán, hogy Oroszország elérhetné a magyar határt. Hogy tudná legyőzni a NATO-t, ha az ukránokkal sem bír? – kérdezte.

„Biztosak lehetnek, nincs olyan forgatókönyv, hogy Magyarországnak és Oroszországnak újra közös határa legyen”.

A NATO sokkal erősebb, mint hogy ez a forgatókönyv bekövetkezzen szerinte.

A svéd oktatófilm nem izgat senkit önmagában, nem érdekli a miniszterelnököt, hogy milyen filmet forgatnak Svédországban. Az azonban már érinti a kormányt, hogy mit tanítanak a svéd iskolákban Magyarországról a svéd gyerekeknek. Az már az állami politika hatáskörébe tartozik, nem a művészeti szabadságról szól.

Egyetlen körülményt sem lát a minisztetelnök, ami sürgetné a svédek NATO-csatlakozásának támogatását, semmi nem veszélyezteti Svédország biztonságát szerinte. Nem lehet szempont a Grippenek beszerzése sem, hiszen van más ajánlat is az asztalon. Ki kell követelni a tiszteletet Svédországtól szerinte.

Arról is beszélt, a magyar külpolitika semmit nem tesz fel egyetlen zsetonra, de vannak országok, amelyek folyamatosan támadják Magyarországot. Az amerikaiak tettek fel minden zsetont, amikor pénzt adtak az ellenzéknek, hogy megbuktassa a jelenlegi kormányt.

Orbán Viktor a Jobbiknak „decensebb megfogalmazással” azt üzente, „ismerethiánnyal állunk szemben”: a miniszterelnök szerint csak ismerethiányból fakadhat, ha valaki azt gondolja, a kormánya nem tett meg mindent az energiafüggetlenség irányába. Óvatosságot javasol abban, hogy az ársapkákat kommunistának nevezte Lukács László György, hiszen más országok, köztük Franciaország is használja ezt.

Orbán szerint az nem vitakérdés, milyen béke legyen, mert az csak a második lépés, az első a tűzszünet. A tűzszünetben „keletkezik egy idő, egy tér”, amiben arról lehet beszélgetni, hogyan és milyen legyen a béke.

A miniszterelnök azt pedig nem érti, „miért propagálják”, hogy százezer számra hozzanak be vendégmunkásokat Magyarországra, miért dobálóznak itt 500 ezres számokkal, „micsoda képtelenség ez”, mondta Orbán. A miniszterelnök szerint van egy világos törvény, miszerint csak annyi vendégmunkás jöhet be, amennyi betöltetlen állás van.

Hosszú évek után először mondhatom azt, hogy Gyurcsány Ferenc felszólalásában imponált, ahogy kiáll a felesége mellett, és bízik benne, reagált a DK-elnök szavaira Orbán Viktor.

„Magyarország senki ellen nem folytat háborút, a nemzeti együttműködést próbáljuk megteremteni” – jelentette ki. A miniszterelnök szerint közelebb jutottak a közös Magyarországhoz ahhoz képest, mint Gyurcsány kormányzása alatt volt.

A házastársi terv szerinte az, hogy visszahozzák a Gyurcsány-korszakot Magyarországra, csak épp nem a férj nevén.

„Magyarország nem szeretne újabb Gyurcsány-korszakot, akárhogy is hívják”

– mondta Orbán, hozzátéve: a Fidesz nem támogatja a DK kormányzati ambícióit.

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté szerint „inspiráló volt hallgatni” az ellenzéki frakcióvezetők felszólalásait. A momentumos Gelencsér Ferencnek azt tanácsolta, ha ChatGP-vel írja a felszólalásait, inkább olvassa el, mielőtt felolvassa azt a parlamentben. AZ LMP-s Ungár Péternek arról beszélt, a svédekkel konszolidált viszonyt akarnak, de addig ez nem megy, amíg „folyamatosan köpnek” Magyarország felé. A jobbikos Lukács László Györgynek KGBélát emlegette, meg azt, hogy az elnökük, Gyöngyösi Márton részt vett a donyecki népszavazáson 2014-ben. A párbeszédes Szabó Tímeáról így elmélkedett: „azt nem gondoltam volna ma reggel munkába indulva, hogy Szabó Tímea száját el fogja hagyni az a szó, hogy hazaáruló”, miután a tavalyi parlamenti választás előtt Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma 1,8 milliárd forintnyi támogatást kapott az USA-ból. A DK-s Gyurcsány Ferenc pedig azt emlegette fel, hogy milyen élet volt az ő kormánya alatt.

„Mivel igazolható egy háború? Elsősorban azzal, ha igazságos a célja, igazságosak az eszközei, és ha a végén eléri a kitűzött célt: a győzelmet” – kezdte felszólalását Gyurcsány Ferenc. Ha ezek alapján igazolható egy háború, akkor a magyar kormány háborúja a vele egyet nem értők és Európa ellen nem igazolható szerinte.

Ennek a háborúnak a célja nem a nemzet felemelése, gyarapítása, hanem a hatalmi rendszer megerősítését szolgálja. Az eszközei is tisztességtelenek a DK elnöke szerint, hiszen az emberek költségvetésen belüli közös pénzét használja, „magyarán ellopja”, valamint hazugságból és erőszakból ötvözött fegyvereket használ.

Megbecsülést hozott-e ez a háború Magyarországnak? – tette fel a kérdést Gyurcsány. Szerinte nem, hiszen olyanoktól távolított el bennünket szerinte, akikkel közös a történelmi sorsunk, és olyanokhoz vitt közelebb bennünket, akikhez a magyar emberek legfeljebb fenntartásokkal közelednének. Ma azok az országok is előttünk állnak a DK elnöke szerint, akik pár évtizede a hátunkat nézték, és irigykedtek.

A magyar diákok teljesítménye romlik, a tanárok a megbecsültség hiányától szenvednek, a kutatóközpontok helyett pedig akkumulátor-összeszerelő műhelyeket telepít ide a kormány – sorolta a problémákat Gyurcsány, majd azzal folytatta: a magyar forint értéke rohamosan zuhan, a két évvel ezelőtti 100 forint alig ér ma 70-et. Az infláció éves átlaga több lesz, mint tavaly, a bérek nem követték az Orbán-inflációt. „Rosszabbul élünk, mint egy éve”.

Más politika és új kormány kell Gyurcsány szerint, haza kell hozni az európai pénzeket, amire Orbánék nem voltak képesek az elmúlt hónapokban. Akkugyárak helyett pedig az oktatásba, az egészségügybe kell többet fektetni.

Fizessenek a milliárdosok – jelentette ki a DK elnöke, és arról beszélt: a kormány ennek pont az ellenkezőjét teszi, a saját zsebüket tömi. „Olyan hazát kívánunk, amely ránk vigyáz, nem pedig a bűnöző kormányra. Az emberek államát kívánjuk a befolyásosok, hatalmasak kormánya helyett” – fogalmazott Gyurcsány. „Ehhez szociáldemokrata kormány kell, Dobrev Klára kormánya kell.”

A KDNP-s Simicskó István szerint nehéz volt Gelencsér felszólalását követni, mert olyan gyorsan beszélt, de azért ne vegye magára, hogy a beszéde közben az MSZP-s Gurmai Zita kiment.

A KDNP frakcióvezetője ezután megdicsérte a kormányt, hogy lebonyolították az atlétikai vb-t, örül annak is, hogy Orbán folyamatosan figyelemmel követi a világ változásait, felismeri és orvosolja a bajokat. Simicskó szerint azzal, hogy a kormány nyitott a kelet felé, helyes döntés volt, mert így növelte a stratégiai mozgásterét. Emellett pedig abban is a helyes úton jár a kormány szerinte, hogy a Vatikán mellett Orbánék is békét akarnak a háborúban, ezzel pedig megvan a bölcsesség is a kormányban.

Miből tudhatjuk, hogy egy politikus teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal? Hogy a legártatlanabb kérdésben sem tud igazat mondani – kezdte Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője a napirend előtti felszólalását.

Gelencsér szerint már abban sem mond igazat a propagandagépezet, hogy Orbán nyaral-e. „Önök mindenhol hazudnak az embereknek” – mondta a Momentum politikusa. Ennek az az ára szerinte, hogy az elmúlt egy évben ötven megszorítást vezetett be a kormány, hússzor emeltek adót, és az infláció egész Európában itthon a legmagasabb.

„Önök további megszorításokat terveznek, fejős tehénnek nézik a magyarokat”

– fogalmazott Gelencsér. Orbán Viktor családjának ugyanakkor nem kell aggódnia szerinte, mert a miniszterelnök 5 millió forintra emelte a saját fizetését. Míg Orbán Viktor a sajátjai és családja mellett áll, a Momentum a magyar emberek pártján áll, jelentette ki a Momentum frakcióvezetője.

Pintér Sándor megígéri-e, hogy a rendőrök nem fújják le a diákokat többször könnygázzal, a pedagógusokat nem rúgják ki? Mikor lesz külpolitikai következménye, hogy magyar katonákat támadtak meg szerb nacionalisták? – kérdezte a miniszterelnöktől Gelencsér.

A Momentum frakcióvezetője várja a miniszterelnök elítélő szavait az 1956-os forradalmárokat lefasisztázó orosz tankönyv miatt is.

„Miniszterelnök úr, csak nem attól fél, hogy a moszkvai levéltárból előkerülnek iratok az ön rendszerváltás előtti tevékenységéről?”

– kérdezte a miniszterelnöktől.

A Momentum szerint a magyar embereknek nem a veszélyes akkumulátort, hanem szoftvert kell gyártania egy veszélytelen irodában. A munkaalapú gazdaság modellje megbukott Gelencsér szerint, ember- tudásközpontú gazdaság kell. Azt javasolják, hogy a cégek állami támogatását ne a létrehozott munkahelyek számához, hanem a kifizetett bérekhez kössék. Nincs szükség még több olyan cég betelepítésére, amely csak az olcsó bérekért jön Magyarországra – fogalmazott Gelencsér, és arról beszélt: olyan vállalatok betelepítését kell ösztönözni, amelyek európai béreket adnak.

„Ez így nem mehet tovább, azt gondoljuk” – zárta felszólalását a Momentum frakcióvezetője.

A párbeszédes Szabó Tímea szerint az egyetlen ember az Országgyűlésben Orbán Viktor volt, aki jawohlozott, méghozzá Németországnak az autóiparral. Azt pedig hiányolja Szabó, hogy sem Orbán, sem Szijjártó Péter külügyminiszter nem ítélte el, hogy az orosz tankönyvekben egykori fasiszta alakulatok harcosait látják 1956 mögött.

Szabó szerint Orbán az elmúlt években tönkretette a magyar családokat, „felzabálta” a családok megtakarításait az infláció, a magyar munkahelyek veszélyben vannak, jönnek a külföldi vendégmunkások.

Szabó ezután átnyergelt az oktatásra, pedagógusokra – a Párbeszéd társelnöke nem érti, hogy lehetett pénz az atlétikai vb-re nemzeti büdzséből, de nincs a pedagógusok béremelésére. Szóba hozta az akkumulátorgyárakat is, amik miatt Szabó szerint „elfogy a magyar ivóvíz, mert kiárusítja kínai cégeknek”.

Mindezek pedig Szabó szerint „keményebben fogalmazva hazaárulás, finomabban fogalmazva minimum egy mekkmester-kormányzás, amit ön csinál. (…) Ez nagyon hasonlít Rákosi Mátyás vas és acél országának szintén bukott stratégiájára. Ön legalább annyira szuverén, mint Rákosi Mátyás”.

Panaszáradatnak tűnt a miniszterelnök beszéde – reagált Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. Arról szólt szerinte Orbán beszéde, hogy milyen sokan akarják bántani az országot, a magyar emberek mindennapjairól, megélhetéséről ugyanakkor nem sok szó esett.

Tóth arra számít, a Fidesz és a NER-közeli oligarchák a mostani válságból is gyarapodni fognak, hiszen eddig is minden válságból jól jöttek ki.

„Kíváncsian várom, hogy a mostani helyzetből mennyivel gyarapodott Mészáros Lőrinc vagyona”

– fogalmazott az MSZP frakcióvezetője.

Felidézte, hogy Kelemen Anna, „a nemzet új megmondóembere” tökösségnek hívja azt a stílust, amit a Szijjártó-féle diplomácia visz. „Felénk ezt suttyóságnak mondják” – jegyezte meg Tóth. A diplomáciánál maradva megkérdezte Orbántól, hogy változott-e véleménye Svédország NATO-csatlakozásáról. „Tiszta beszédet várunk el, mert ez a 15 hónapja tartó fideszes kutyakomédia már mindnyájunknak nagyon ciki” – mondta az MSZP frakcióvezetője.

A gazdaság több mint egy éve recesszióban van, megszorításokat vezettek be, beruházásokat állítottak le, „az infláció megette a fizetés- és nyugdíjemelés értékét”. A rekordmagas inflációt a Fidesz okozta szerinte, hiszen a fideszesek – Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök – is egymásra mutogattak múlt héten.

„Kit tekint személy szerint felelősnek, kinek köszönhetjük az Európa-rekorder inflációt?”

– kérdezte Tóth Bertalan a miniszterelnöktől, aki szerinte a megoldásról nem sokat beszélt.

Az MSZP frakcióvezetője arról is beszélt: haza kell hozni az uniós pénzeket. Ennek három feltétele van: „ne lopják el a pénzt, hagyják békén a bíróságokat és a magyar egyetemeket”.

A Mi Hazánk-os Dúró Dóra szerint „döbbenetes”, hogy a kormány nem foglalkozott azzal, amivel ők igen, szerintük a WHO egy totális megfigyelésen alapuló, diktatórikus világkormányt épít ki egy új egyezménnyel. Hogy ez valóban így van-e, azzal ebben a fact-check-cikkben foglalkoztunk.

Ezután átkanyarodott a készpénzre, miszerint az ahhoz való jogot az Alaptörvényben kell rögzíteni.

Végül pedig a demográfiáról kezdett el beszélni Dúró, miszerint a nők 56 százalékának most nincs gyereke, ezen pedig szerinte egy szja-mentesség nem fog segíteni. De Dúró szerint „egy nő számára nincs gyönyörűbb érzés, mint életet adni valakinek, és nincs férfiasabb kihívás, mint apának lenni”, de a mai fiatalok nem így gondolkodnak. Közben meg az emberek elvándorolnak, helyettük jönnek a vendégmunkások, és ha a kormány megvalósítja a tervét Dúró szerint, akkor a lakosság 15 százaléka idegen kultúrából fog érkezni.

Az LMP frakcióvezetője nem érti, a miniszterelnök mire gondolt, amikor úgy fogalmazott, hogy Magyarország a klímabajnokok klubjába tartozik. Ungár Péter szerint az ország szén-dioxid-kibocsátása évről évre nő, az ország vízkészlete pedig csökkent a betelepített akkugyáraknak is köszönhetően.

Amikor Orbán ellenzékben volt, az LMP frakcióvezetője szerint nemzeti konszenzus volt Magyarország euroatlanti elkötelezettségében, az ország NATO-csatlakozásában. Most sem a radikális ellenzék, se a Fidesz nem érdekelt ebben, gyűlöletet szítanak szerinte kelet és nyugat között. Az LMP ezért meg fogja kísérelni, hogy konszenzust tudjon teremteni ebben a kérdésben.

Abban egyetért Ungár Orbánnal, hogy béke kell, és ki kell állni a kárpátaljai magyarok mellett, de abban nem, hogy az oroszok érdekeit képviseljük.

„Nekünk az az érdekünk, hogy Oroszország elveszítse ezt a háborút”

– jelentette ki Ungár. Ha az oroszok nyernek, már a magyar határ mellet lesznek, ami ellentétes az ország érdekeivel szerinte.

„Önöknek fontosabb volt Moszkva, mint Varsó” – mondta a V4-ekről Ungár. Szerinte nem engedhetjük meg, hogy Orbánék az oroszok érdekei miatt tönkretegyék a V4-es országok egységét.

Azzal sem ért egyet az LMP frakcióvezetője, hogy Magyarország számára a NATO bővítésénél fontosabb az, hogy egy oktatófilmben mit állítanak Orbánról. Nem az a kérdés Ungár szerint, hogy Kocsis Máténak tetszik-e egy svéd oktatófilm, hanem a NATO és az ország érdekeit kell nézni. Az az érdekünk az LMP politikusa szerint, hogy a svédek és finnek maguk tudják eldönteni, melyik katonai szövetséghez szeretnének tartozni.

„Mit nyertünk azzal, hogy a finnek NATO-csatlakozását utolsó pillanatig csuklóztattuk? Ez miért volt jó bolt?”

– tette fel a kérdést Orbánnak.

A nemzet szempontjából azt is felelőtlennek tartja Ungár, hogy a kormány az ország összes zsetonját rárakja a republikánusokra, Donald Trump kampányára a közelgő amerikai elnökválasztás előtt.

A jobbikos Lukács László György úgy reagált Orbán beszédére, az nem volt tartható út, hogy Magyarország energetikailag és politikailag is kiszolgáltatottá vált Oroszországnak. De az se járható út, hogy a Fidesz „szárnyai alatt nevelkedő oligarchák” húzzák le a pénzt, és jachtozni mennek – utalt utóbbival Mészáros Lőrinc nyári hajózására.

Lukács szerint az infláció letörésében Orbánék lassan léptek, a „kommunista ársapkák” bevezetése pedig hibás döntés volt. „Mi az orosz háborús inflációt fizetjük”, azokat érintette leginkább az infláció, akik közel állnak Oroszországhoz: Törökország, Szerbia és Magyarország, mondta a Jobbik frakcióvezetője. „Aki Putyin oldalára állt, az a vesztesek oldalára állt”. A háborúról Lukács azt mondta, béke kell, de „igazságos béke”.

A határhelyzetről pedig azt mondta, hogy vissza kell állítani a határőrséget, nem polgárőrökkel. Ezután elkezdett a vendégmunkásokról, „migránsmunkásokról” beszélni, akik Lukács szerint elveszik a magyarok munkáját, pedig Orbánék teleplakátolták az országot, hogy nem jöhetnek be migránsok az országba. Helyettük inkább tisztességes bérek kellenének a magyaroknak, mondta.

A miniszterelnök beszédére a frakcióvezetők reagálnak 8-8 percben.

Mit válaszolhatunk Brüsszel követeléseire? – tette fel a kérdést Orbán. „Magyarország nem tartozik jawohl (igenis – szerk.) országok klubjába” – jelentette ki.

Magyarország nem engedheti meg szerinte, hogy bárki korlátozza a függetlenségét és szuverenitását. Nem fogadhatjuk el szerinte Brüsszel gazdasági követeléseit, mert nem akarunk visszamenni oda, ahova Magyarország ellenségei terelni kívánják az országot,

a Gyurcsány-korszakba.

Orbán úgy látja: Magyarország politikailag elég stabil, a gazdasága pedig elég erős, hogy letörje az inflációt, megvédje a nyugdíjakat, a fizetéseket, és jelentős gazdasági növekedést érjen el 2024-ben.

Eredményes munkát kívánt Orbán minden képviselőnek az őszi ülésszakra, azt kérte, mindenki védje meg az őrhelyét.

Orbán szerint mindeközben Brüsszel azt várja tőlük, hogy járuljanak hozzá az unió költségvetésének egyhangúságot igénylő módosításához, a tagállamok fizessenek be 99 milliárd eurót. Erről ősszel lesz vita. Orbán szerint azt kérik, adjanak még több pénzt Ukrajnának, „miközben mi a háborút nem is támogatjuk”, miközben „ránk erőltették a világ legsikertelenebb szankcióit”, és „miközben politikai okokból azt is megtagadják tőlünk, ami nekünk járna”.

Orbán szerint Brüsszel azt akarja, engedjék be a migránsokat, a szexuális propagandát az iskolákba, mondjanak le az önálló külpolitikáról, és azzal fenyegetnek, ha mindezt nem teszik meg, akkor folyamatos lesz a nyomás, visszatartják a pénzeket, és a Soros-birodalmon keresztül pénzelik a magyar baloldalt.

Ma több mint félmillió magyar családot véd kamatstop – mondta Orbán. A kamatstop kivezetése csak akkor lesz lehetséges szerinte, ha az infláció és vele együtt a kamatok szintje jelentősen csökken, és nem teszi tönkre a hiteleket fizető családokat. „A kamatstop kivezetésének nem jött el az ideje” – jelentette ki.

A miniszterelnök úgy látja, mindig az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit Brüsszel követel. A családokat védeni kell, a rezsivédelmet fenn kell tartani, a nyugdíjasoknak oda kell adni az emelést novemberben, a munkahelyeket meg kell védeni, az államadósságot csökkenteni kell, és az év végéig egyensúlyba kell hozni az árakat a fizetésekkel, hogy 2024-ben pedig a gazdaság és a bérek újra növekedésnek induljanak.

Brüsszel a követelések helyett inkább adja oda a pénzt, ami jár a magyaroknak – folytatta Orbán. A költségvetési célt teljesíteni tudná a magyar kormány, ha Brüsszel odaadja a pénzt.

Orbán szerint a „migránscsata” mellett másik is folyik Magyarország és Brüsszel között: „utóbbi követeléseket szegezett a mellünknek”. Ezek pedig a miniszterelnök szerint például a következők: a kormány vezesse ki a rezsicsökkentést, a kamatsapkákat.

Orbán szerint Brüsszelnek fel kell fognia, hogy ők nem a magyar kormánnyal, hanem a magyar emberekkel állnak szemben, miközben a brüsszeli bürokraták alig tudnak valamit Magyarországról, alig ismerik az itteni embereket.

A brüsszeli bürokraták és Magyarország közti vita a migráció kérdésében az ősz során folytatódni, sőt, mélyülni és szélesedni fog – mondta Orbán Viktor. A nyáron áterőltettek egy új migrációs paktumot, ami már szeptemberre megbukott. A Lampedusa szigetére érkező menekültek már inváziós hadsereg benyomását keltik a miniszterelnök szerint.

A határvadászok elleni támadások mindennapossá váltak a déli határnál, 168 súlyos támadás történt az elmúlt hónapokban.

„A migránsok erőszakossága egyre nő”

– fogalmazott Orbán. A migránsok átlépték a Rubicont szerinte, és ilyen körülmények között Magyarország nem teljesítheti Brüsszel követeléseit. Nem engedjük be a migránsokat az országba, nem hozunk létre migránsgettót Magyarországon, jelentette ki. Azokat akarják ránk erőltetni szerinte, akik fegyverrel támadják a határvadászokat a déli határnál. A kormány szerint nem migránsgettó kell, hanem határkerítés.

A miniszterelnök arról is beszélt, Magyarország készen áll, hogy nagyobb szerepet vállaljon a válságövezetekben, de nem hozunk létre migránsgettót.

Az orosz-ukrán háborúról Orbán azt mondta, hogy béke kell, és a diplomatáknak vissza kéne venniük az események irányítását a kezeikbe, különben még több ezren meg fognak halni a háborúban.

„A magyar kormány az ősszel sem fogja teljesíteni az ukrán kormány kérését, és senkit sem fogunk visszakényszeríteni Ukrajnába”, mondta Orbán.

A jegybank komoly adósságot halmozott fel az elmúlt években. A költségvetés képes lenne ezt kifizetni, de csak akkor, ha súlyos pénzeket vonnak el egyéb területekért – folytatta Orbán. A kormány ezért azt javasolja, hogy ne ezt tegyék, és inkább törvénymódosítással menti ki a jegybankot a szorult helyzetéből.

A kormány olyan döntéseket is hozott, amelyekkel érdekeltté tenné a magyarokat, hogy fektessenek állampapírba. Orbán arról beszélt, a magyar államadósság kétharmada magyarok, egyharmada külföldiek kezében van.

Orbán elismételte, hogy az a céljuk, még idén egy számjegyűre csökkenjen az infláció. A miniszterelnök szerint ezzel a feladattal „a jegybank nem tud megbirkózni”, ezért a kormány ezt átvállalta tőle.

Orbán azt már nem említette, hogy a jegybankelnök, Matolcsy György az elmúlt napokban azzal szólt be a kormánynak, hogy szerinte a kormány kalandorpolitikát folytatott, az ársapka pedig 3-4 százalékkal emelte az inflációt.

A tanévkezdéskor a munkácsi iskola vezetése megtiltotta, hogy az iskolai eseményeken a magyar Himnuszt énekeljék – folytatta Orbán. Az ukránok évek óta sanyargatják a magyar iskolákat, ukrán iskolákká akarják őket alakítani szerinte. Ha ez nem megy, be akarják őket zárni.

A miniszterelnök kijelentette: a kormány minden nemzetközi fórumon harcol a kárpátaljai magyarok érdekeiért, és Ukrajnát semmiben nem támogatja a nemzetközi politikában, amíg vissza nem állítja a kárpátaljai magyarok jogait.

Orbán a gabonáról is beszélt, arról, hogy bár szolidaritási folyosót nyitottak, hogy Ukrajnából Magyarországon keresztül juthasson el a gabona Afrikába, „becsaptak bennünket, mondjuk ki egyenesen”: nem Afrikába jut el a gabona, hanem a hazait szorítja ki a magyar piacról. Orbán viszont nem akarja, hogy „bizonytalan minőségű ukrán gabonából süssenek kenyeret a magyar családoknak”. Így aztán Magyarország egyoldalúan meghosszabbította és kiterjesztette az ukrán gabona importtilalmát.

Legyen ütőképes magyar honvédség és világszínvonalú hadiipar, ez is a célja a magyar kormánynak Orbán szerint. Szerinte Európa újra militarizálódik, így aztán Magyarország is: például megindul a harci drónok hazai gyártása, német-izraeli-magyar együttműködésben.

Orbán szerint idén már négyezren kötöttek szerződést a honvédséggel, de gőzerővel toboroznak tovább.