Orbán Viktor: Ukrajnát semmiben nem támogatjuk, amíg nem garantálják a kárpátaljai magyarok jogait

„Jelentem az Országgyűlésnek, hogy sikeresen megrendeztük Magyarország történetének legnagyobb sporteseményét, az atlétikai világbajnokságot.” Minden más téma előtt erről akart beszámolni Orbán Viktor a képviselőknek a parlament őszi ülésszakának első napján, amit percről percre közvetítünk. Az atlétikai vb „tanúbizonysága” volt annak a miniszterelnök szerint, hogy nemzetközi események megszervezésében a világ legjobbjai közé tartozunk.

Orbán Viktor arról is beszélt a napirend előtti felszólalásában, hogy felfordult és zavaros lett a világ energiahelyzete, ám a magyar kormány az ország függetlenségét garantáló energiagazdaságot épít. A nyáron Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Katarral is energetikai megállapodást kötöttünk, mivel a miniszterelnök szerint Törökország és a türk világ stratégiai szerepet játszik Európa energiaellátásában. Úgy fogalmazott: „az egész világ versenyt fut a katari földgázért, az Európai Unió vezetői egymásnak adják a kilincset Dohában”, és Magyarország is benevezett a versenybe. Sokat javított szerinte az esélyeinken a katari emír budapesti látogatása.

A keleti és a türk világ súlya szerinte lassan és biztosan megkerülhetetlenné válik Európában, a magyar kormány még régóta tudatában van ennek, ezért a közép-ázsiai kapcsolatait jó előre stratégiai és baráti szintre emelte. „Magyarország keleti külpolitikai stratégiája működik” – jelentette ki Orbán.

Azt is mondta, a kormány elvégezte a házi feladatát: feltöltötte a hazai gáztározókat, és a nyáron átvizsgálták a teljes elektromos hálózatot is. Az eredmény biztató, az elszámolási viták rendezése után be tudják fogadni a lakossági napenergiát is. Magyarország azon kevés országok közé tartozik Orbán szerint, amely csökkentette a szén-dioxid kibocsátását, miközben nőtt a gazdaság termelése.

„Nincs semmi túlzás abban, hogy Magyarország a klímabajnokok klubjához tartozik”

– mondta a miniszterelnök. A cél azonban az, hogy önállóvá tegyék az ország energiaellátását, és ebben 4-5 évvel előrébb járunk szerinte a tervezett ütemhez képest.

Ukrajnát semmiben nem támogatjuk, amíg nem garantálják a kárpátaljai magyarok jogait

„Legyen ütőképes magyar honvédség és legyen világszínvonalú hadiiparunk is!” – adta ki a feladatot Orbán. Arra számít a miniszterelnök, hogy a következő évtizedben Európa újra militarizálódik, és Magyarországnak is alkalmazkodnia kell az új helyzethez:

megindul a harci drónok hazai gyártása német-izraeli-magyar együttműködésben.

Megerősítették továbbá a szerb-magyar katonai együttműködést, és Orbán szerint idén már négyezren kötöttek szerződést a honvédséggel, de azt ígérte: a toborzást gőzerővel folytatják a jövőben is.

A nyáron súlyos összeütközés alakult ki a közép-európai országok és a brüsszeli bürokraták között az Ukrjnából érkező „gabonadömping” miatt, folytatta felszólalását a miniszterelnök. Szolidaritási folyosót nyitottak, hogy Ukrajnából Magyarországon keresztül juthasson el a gabona Afrikába, de – mint fogalmazott – „mondjuk ki egyenesen, becsaptak bennünket”: az ukrán gabonát nem vitték tovább Afrikába, hanem a hazait szorítja ki a magyar piacról.

A miniszterelnök nem akarja, hogy „a jó és garantált minőségű magyar gabona helyett a bizonytalan minőségű ukrán gabonából süssenek kenyeret a magyar családoknak”. Ezért Magyarország egyoldalúan meghosszabbította, és kiterjesztette az ukrán gabona importtilalmát. Felszólította Orbán Brüsszelt, hogy álljon ki a közép-európai tagállamok mellett, és ne árulja el Magyarországot.

Arról is beszélt, a tanévkezdéskor a munkácsi középiskola új vezetése megtiltotta, hogy az iskolai eseményeken a magyar Himnuszt énekeljék, és a magyar nemzeti színeket. „Az ukránok évek óta sanyargatják a magyar iskolákat. Ukrán iskolákká akarják őket alakítani, és ha ez nem megy, be akarják őket zárni” – fogalmazott Orbán, hozzátéve: a kormány minden nemzetközi fórumon harcol a kárpátaljai magyarok érdekeiért.

„Ukrajnát semmilyen kérdésben nem támogatjuk a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítja azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait.”

Arra számít, hogy az orosz–ukrán háború folytatódni fog, hiszen a frontvonalak nem mozdulnak, és több tízezer ember esik áldozatul mindkét oldalon. „A konfliktusnak továbbra sincs katonai megoldása. A diplomatáknak vissza kell venniük a katonák kezéből az események irányítását” – mondta.

Megszorításokról szó sem lehet, a kamatstop kivezetésének nem jött el az ideje

A miniszterelnök elismételte, hogy még idén egy számjegyűre szeretnék csökkenteni az inflációt. Ezzel a feladattal szerinte „a jegybank nem tud megbirkózni”, ezért a kormány átvállalta azt. Azzal folytatta, hogy a jegybank komoly adósságot halmozott fel az elmúlt években. A költségvetés képes lenne ezt kifizetni, de csak annak árán, ha súlyos pénzeket vonnak el egyéb területekről. A kormány ezért inkább törvénymódosítással menti ki a jegybankot a szorult helyzetéből.

„A brüsszeli bürokraták és Magyarország közötti vita a migráció kérdésében az ősz során folytatódni fog, sőt mélyül, és valószínűleg szélesedik” – tért át a következő témára Orbán. A nyáron áterőltetett új migrációs paktum már szeptemberre megbukott,

„a tengeri útvonalon érkezők Lampedusa szigetén már valóságos inváziós hadsereg benyomását keltik”.

Arról is beszélt, hogy Magyarország déli határánál ebben az évben már 128 ezer betörési kísérletet akadályoztak meg, a határvadászok elleni támadások pedig mindennapossá váltak. A migránsok erőszakossága egyre nő Orbán szerint, „a migránsok átlépték a Rubicont”.

Ilyen körülmények között Magyarország nem teljesítheti szerinte a brüsszeli bürokraták követeléseit: nem hozunk létre migránsgettót, nem fogadunk be több migránst más európai országból. „Azokat akarják ránk kényszeríteni, akiktől ma védjük a déli határt, azokat, akik erőszakkal, fegyverrel támadnak a határvédő magyar egyenruhásokra. Ez olyan őrült gondolat, amit józan ésszel nem is tudunk felfogni” – fogalmazott Orbán, aki nehéz őszre számít, „mert a brüsszeliek még a jövő évi európai választások előtt le akarják nyomni a torkunkon a migránspaktumot”.

Orbán szerint a „migránscsata” mellett másik is folyik Magyarország és Brüsszel között: „utóbbi követeléseket szegezett a mellünknek”. Azt szeretnék elérni, hogy a kormány vezesse ki a rezsicsökkentést és a kamatsapkákat.

„Brüsszelben világossá kell válnia, hogy Brüsszel nem a magyar kormánnyal, hanem a magyar emberekkel áll szemben”

– fogalmazott a miniszterelnök. Olyan időszak előtt állunk szerinte, amikor a Brüsszellel szembeni konfliktus csak teljes nyíltsággal lefolytatott vitákban és a magyar emberek erőteljes támogatásával lehet megvívni.

A kamatstopok ma több mint félmillió magyar családot védenek. „Nyilvánvaló, hogy ez nem maradhat így örökké, de a kamatstop kivezetése csak akkor lesz lehetséges, ha az infláció és vele együtt a kamatok szintje jelentősen csökken, és nem teszi tönkre a hiteleket fizető családokat. Ez most még nincs így, ezért a kamatstop kivezetésének nem jött el az ideje, és ezt Brüsszel sem követelheti Magyarországtól” – mondta.

Orbán szerint éppen ellenkezőjét kell csinálni annak, amit Brüsszel követel. „Megszorításokról szó sem lehet! A családokat védeni kell, a rezsivédelmet fenn kell tartani, a nyugdíjasoknak oda kell adni novemberben az infláció alapján őket megillető további emelést, a munkahelyeket meg kell védeni, az államadósságot csökkenti kell, a belföldi vállalati tulajdont nem csökkenteni, hanem növelni kell, és az év végéig egyensúlyba kell hozni a béreket az árakkal, hogy a fizetések legalább éves átlagban ne veszítsenek az értékükből, és 2024-ben a gazdaság és a bérek is újra növekedésnek induljanak”.

Azt szeretné, hogy Brüsszel követelések helyett inkább adja ide azt a pénzt, ami jár a magyaroknak, hiszen „Magyarország könnyedén teljesíteni tudja az idei költségvetési hiánycélt, ha Brüsszel nem gáncsol bennünket”. Orbán arra számít, hogy ősszel Magyarország ellenfelei egyszerre lépnek majd fel a követeléseikkel.

„A Soros-birodalom, a brüsszeli bürokraták és az amerikai demokraták csupa olyasmit akarnak tőlünk, amit mi nem tudunk, és azt hiszem, nem is akarunk megadni nekik”.

Az amerikai vezetés azt akarja szerinte, hogy mi is szálljunk be a háborúba, míg Brüsszel azt követeli, hogy engedjük be a migránsokat az országba, a szexuális propagandát az iskolába, miközben mondjunk le az önálló külpolitikáról, és adjuk fel az egyhangú döntés jogát a külpolitikai kérdésekben.

„Mit válaszolhatunk erre? Először is azt, hogy Magyarország nem tartozik a Jawohl-országok klubjába, akik ha telefont kapnak Brüsszelből, csak annyit válaszolnak: Jawohl!” – fogalmazott Orbán. Magyarország nem engedheti meg szerinte, hogy bárki korlátozza a függetlenségét és szuverenitását. Arról is beszélt, hogy a kormány toleranciaajánlatot tett Brüsszelnek, amely alapján nem követeljük, hogy „tegyék magukévá a migrációról vagy a gyermekek iskolai neveléséről vagy a külpolitikáról vallott nézeteinket, és azt kérjük, cserébe ők is tolerálják a mienket”. A brüsszeli gazdasági követeléseket pedig azért nem fogadhatjuk el Orbán szerint, mert nem akarunk visszamenni oda, ahová Magyarország ellenségei terelni akarnak bennünket: vissza a Gyurcsány-korszakba.

„Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága pedig elég erős, hogy letörje az inflációt, megvédje a nyugdíjakat, megvédje a fizetéseket, megvédje a munkahelyeket, és a következő évben ismét jelentős gazdasági növekedést érjen el” – zárta beszédét a miniszterelnök.

Orbán felszólalására mind a kilenc frakció reagált, az őszi ülésszak első napját percről percre közvetítettük.