Orbán Viktor: Nincs olyan forgatókönyv, hogy Magyarországnak és Oroszországnak újra közös határa legyen

Orbán arról beszélt, a kormány a közép-ázsiai kapcsolatait jó előre stratégiai és baráti szintre emelte, és 2018-ban megfigyelőként csatlakozott a Türk Tanácshoz. Az orosz-ukrán háború és az észak-atlanti vezeték felrobbantása így nem állította megoldhatatlan feladat elé a kormányt.

„Magyarország keleti külpolitikai stratégiája működik” – jelentette ki Orbán. Arról beszélt, a kormány feltöltötte a hazai gáztározókat, az éves gázfogyasztás 60 százaléka már rendelkezésre áll. Nyáron átvizsgálták az elektromos hálózatot is. Az elszámolási viták rendezése után be tudjuk fogadni a lakossági napenergiát is – tette hozzá.

A cél az, hogy önállóvá tegyék az ország energiaellátását, és 4-5 évvel előrébb járnak a cél elérésében. „Nincs semmi túlzás abban, hogy Magyarország a klímabajnokok klubjához tartozik” – jelentette ki Orbán.

Orbán arról is beszélt, bár felfordult és zavaros a világ energiahelyzete, a kormány függetlenséget garantáló energiagazdaságot épít fel, így aztán nyáron Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Katarral is energetikai megállapodást kötöttek. A miniszterelnök szerint Törökország és a türk világ stratégiai szerepet játszik Európa energiaellátásában: arról állapodott meg Törökországgal, nemcsak gázt szállítanak tőlük, hanem közvetlenül vesznek is. Azerbajdzsánnal hasonló megállapodást kötöttek. Közben pedig Orbán szerint „az egész világ versenyt fut a katari földgázért”, a kelet és a türk világ súlya lassan és biztosan megkerülhetetlenné válik, de ennek a magyar kormány még régóta tudatában van.

Az őszi ülésszak első napját Orbán Viktor nyitja a beszédével. A miniszterelnök „jelenti” az Országgyűlésnek, hogy sikerrel megrendezték az atlétikai vb-t Budapesten, ez pedig szerinte „tanúbizonysága” annak, hogy a világ legjobbai között vannak egy esemény megrendezésében.

Nem vettek részt az előre egyeztetett, a DK szerint ráadásul kérésükre többször is módosított időpontban megtartott ülésen a Népjóléti Bizottságban a Fidesz-frakció képviselői. A DK közleménye szerint a fideszes képviselők „rendkívüli áhítatra hivatkozva maradtak távol a (…) fogyatékossággal élők lakhatásáról szóló ülésről.”

A Fidesz frakció sajtóosztálya megkeresésünkre azt írta, hogy az áhítatban nincs semmi rendkívüli, mintegy 20 éve vesznek részt azon a Fidesz és a KDNP képviselői minden ülésszak előtt. „A részvétel nem kötelező, mindenki lelkiismerete szerint jár el. Az, hogy ki miként gyakorolja vallását vagy éli meg hitét, nem tartozik sem a DK-ra, sem a Telexre. A kormánypárti képviselők világéletükben többet tettek a fogyatékkal élőkért, mint a DK, és ezen nem változtat egyetlen hangzatos sajtóközlemény sem” – fűzték hozzá.

Orbán Viktor már a teremben, padtársa, Semjén Zsolt még nem ért oda. Elkezdődött az ülés.

A Magyarország előtt álló kihívásokról és feladatokról címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra Orbán Viktor. A miniszterelnök beszédére mind a kilenc frakció reagálhat 8-8 percben, majd Orbán még egyszer kap szót.

Az ülés elején megemlékeznek az elmúlt időszakban elhunyt képviselőkről: Füzessy Tiborról (KDNP, független), Puha Sándorról (SZDSZ), Kárpáti Zsuzsáról (MSZP), Buzás Sándorról (MSZP), Hanó Miklósról (FKGP, Fidesz) és Daróczy Zoltánról (MSZP).

Ezután további napirend előtti felszólalásokkal, majd interpellációkkal, azonnali kérdések órájával, kérdésekkel folytatódik az ülésnap.

Két nemzetközi egyezmény általános vitáját is lefolytatják a képviselők. Az egyik a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetését tartalmazza, a másik a Magyarország és Románia között a Békéscsaba-Méhkerék-államhatár és a Salonta (Nagyszalonta)-államhatár közötti gyorsforgalmi úti kapcsolat létesítéséről szól.

Az őszi parlamenti ülésszak elején több forró témában is kérdezhetik a miniszterelnököt az ellenzéki képviselők, erre már hétfő délután meglesz a lehetőségük: pedagógusokról, vendégmunkásokról, inflációról, esetleg Mészáros Lőrinc jachtozásáról.

Közben a Fidesz csupa olyan törvényjavaslattal készül, amelyek már a 2024-es választási kampányt alapozzák meg: köztük van Lázár János átdolgozott építési törvénye és a szuverenitásvédelmi törvénycsomag, amivel „borsot akarnak törni” a szerintük „külföldről finanszírozott baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá. Arra viszont Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint kicsi az esély, hogy az Országgyűlés az őszi ülésszakban döntsön Svédország NATO-csatlakozásáról.

Az őszi ülésszak nem csak a törvényhozásról szól. A pártok már minden bizonnyal ráfordulnak a jövő júniusi EP- és önkormányzati választás kampányára is. A Fidesznek leginkább Budapest visszaszerzése jelentheti a legnagyobb kihívást, míg az ellenzéknek azt a feladatot kellene valahogy megugrania, hogy az önkormányzatokban továbbra is együtt tudjanak működni, miközben az EP-választáson egymás ellen versenyeznek.

A közvélemény-kutatások szerint az elmúlt hónapokban csökkent a Fidesz támogatottsága, de azért még nincs okuk pánikra. A pártválasztók körében mért 42 százalékos támogatottságukkal továbbra is magasan vezetnek a legerősebb ellenzéki párt, a 17 százalékos DK előtt.

Mindezekről itt írtunk bővebben.