Pressman: Aggodalommal tölt el minket, hogy a magyar vezetők egyre szorosabb kapcsolatokra törekednek Oroszországgal
2023. április 12. – 17:11
- A diplomáciában szokatlannak mondható lépéssel sajtótájékoztatót hirdetett meg szerda délután 5 órára az Egyesült Államok tavaly szeptemberben kinevezett budapesti nagykövete.
- Fél órával a sajtótájékoztató előtt az USA bejelentette, hogy felkerült szankciós listájukra a részben magyar tulajdonú orosz kémbank és annak magyar vezetője is.
- A bejelentett szankciók Oroszországgal kapcsolatosak.
- Pressman szerint Magyarország az orosz hadigépezetet táplálja.
- A nagykövet sajtótájékoztatója tíz percig tartott, mindössze három újságírói kérdésre válaszolt.
- Arról, hogy hogyan jutottak el idáig a magyar-amerikai kapcsolatok, ebben a cikkben írtunk bővebben.
Az USA több mint 50 intézménnyel, illetve személlyel szemben hirdetett szankciókat a mai napon – jelentette be David Pressman. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete szerint szankciók Oroszországgal kapcsolatosak, Magyarország pedig amiatt érintett, mert szerepel az érintettek között a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank is, és annak vezetői is.
„Aggodalommal tölt el minket, hogy a magyar vezetők egyre szorosabb kapcsolatokra törekednek Oroszországgal, annak brutális agressziója ellenére. Az oroszokkal való szoros gazdasági együttműködés az orosz hadigépezetet táplálja, és veszélyezteti a transzatlanti szövetség biztonságát”
– fogalmazott az amerikai nagykövet. Pressman szerint bármilyen, a Kreml által irányított platform európai jelenléte potenciális veszélyt jelent mind az Európai Unió, mind pedig annak nyugati szövetségesei számára. A nagykövet arról is beszélt, az érintett bank Moszkva eszköze arra, hogy befolyását növelje Magyarországon és a térségben.
Pressman elmondása szerint az Egyesült Államok többször is aggodalmát fejezte ki a kémbank miatt a magyar kormány felé. Erről azonban a magyar kormány nem volt hajlandó tudomást venni.
Az Budapesten létrehozott központtal rendelkező Nemzetközi Beruházási Bank munkatársai diplomata útlevéllel érkezhetnek az Európai Unió területére Oroszországból is, ez pedig – mivel Magyarország a NATO tagja – kiemelt kockázatot jelent az Egyesült Államok számára is, mutatott rá Pressman.
Bejelentése végén Pressman leszögezte, hogy az USA fontos szövetségesének tekinti Magyarországot, és konstruktív kapcsolatot kíván fenntartani vele. A szerdai bejelentés pedig egy szükségszerű lépés volt ennek érdekében.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának külföldi vagyontárgyak ellenőrzéséért felelős irodája a nagykövet sajtótájékoztatója előtt fél órával jelentette be, hogy szankcionálnak több tucatnyi Oroszországhoz kapcsolódó személyt és vállalatot.
Ezek között szerepel a Roszatom, illetve a politikai köznyelvben előszeretettel orosz kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank), valamint annak magyar állampolgárságú alelnöke, Laszlóczki Imre, aki korábban Kazahsztánban és Azerbajdzsánban volt magyar nagykövet.
A szerdán megjelent szankciós listán szerepel több más, a Nemzetközi Beruházási Bankhoz, illetve Magyarországhoz köthető személy is. Így listázták Nyikolaj Koszovot, a Nemzetközi Befektetési Bank orosz állampolgárságú elnökét, valamint a szintén orosz állampolgárságú Georgij Nugzarovics Potapovot, aki az IIB igazgatóságának alelnöke (és aki 2019 nyarán a bank Budapestre költözésekor hevesen tiltakozott az ellen, hogy ők orosz kémbank lennének). Ők mindketten Budapesten élnek.
A 444.hu diplomáciai forrásokra hivatkozva korábban azt sejtette, hogy a nagykövet három, kormányzati vagy a kormányhoz közel álló személy beutazási tilalmát jelentheti be. Legutóbb csaknem egy évtizede történt Magyarországot, illetve magyar állampolgárokat érintő amerikai kitiltás. 2014 őszén egy elnöki rendelettel tiltottak ki hat, korrupcióval tanúsított magyart – azonban az ő nevüket nem hozták nyilvánosságra. A mai napig csak Vida Ildikó akkori NAV-elnököt sikerült a szankcionált személyek közül beazonosítani.
Ekkor készült Habony Árpád elhíresült washingtoni fotója, amellyel a kormányfő bizalmi embere azt akarta bizonyítani, hogy nincsen az amerikaiak szankciós listáján, amely miatt ne utazhatna az országba. Igaz, nem sokkal később felmerült, hogy ha tiltólistán nem is volt, az említett utazás után már nem léphetett volna be az Egyesült Államokba egy garázdaság ügyében ellene hozott, 2011-es jogerős ítélet miatt.
Az amerikai nagykövet szerda délután mindössze három újságírói kérdésre válaszolt, majd távozott a sajtótájékoztatóról. Az RTL kérdésére Pressman arra érdemben nem válaszolt, amennyiben a mostani szankciós intézkedéseket a magyar kormány nem megfelelően fogadja, tovább bővülhetnek-e az ominózus listák. A nagykövet erre csupán annyit mondott:
„az Egyesült Államok a Magyarországgal való együttműködésben érdekelt, szövetségesekként egy hajóban evezünk.”
Présemberezés, kóstolgatás
Washington és Budapest viszonyát jól leképezte Egyesült Államok budapesti nagykövete és a magyar kormány szokásos diplomáciai keretekből kilépő üzengetése. Az alaphang már David Pressman érkezése előtt megvolt: Pressman a kinevezése előtti szenátusi meghallgatáson kijelentette, hogy „Magyarországon hanyatlik a demokrácia, és szembe kell nézni a magyar kormány feletti orosz befolyással”, és a kínai befolyást is aggasztó folyamatként említette. A szenátus egyébként támogatta Joe Biden kinevezését, Pressmant a republikánusok közül is megszavazta 11 szenátor.
Érkezésekor ugyan az együttműködés fontosságáról beszélt, ezt azonban az őt a belpolitikai megnyilatkozások miatt fenntartásokkal fogadó Orbán-kormánnyal nem sikerült a diplomácia szintjén megvalósítania.
Volt, amikor Orbán Viktor érezte fontosnak, hogy az amerikai nagykövet nevével viccelődjön – így lett Pressmanból nyomásgyakorló „présember” – vagy az ország belügyeibe való beavatkozással vádolta meg a magyar kormány az amerikait, amire Pressman egy Trumpot támogató orbáni posztot hozott fel, jelezve, hogy a belügyekbe való beavatkozás határait inkább a magyar kormány feszegeti.
Az egyre nyilvánvalóbb ellentétet az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúval kapcsolatos magyar kormányzati állásfoglalás emelte új szintre.
Pressman – és rajta keresztül a Fehér Ház – többször is világossá tette, hogy elfogadhatatlan a magyar kormány orosz agresszióhoz való, kétlelkű hozzáállása. Az elmúlt hónapok alapján az USA sérelmezheti:
- a magyar kormánynak az uniós szankciós döntéshozatalt orosz oligarchák és a Putyin-rezsim belső körébe tartozó emberek kedvéért hátráltató magatartását;
- a finn NATO-csatlakozás elnyújtását és Svédország csatlakozásának halogatását;
- az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok fenntartását, ami az orosz gázfüggőség – gazdaságilag nehezen indokolható – bebetonozásában vagy az orosz hírszerzés pénzügyi fedőszervének is tartott Nemzetközi Beruházási Bankban való magyar állami részesedés fenntartásában nyilvánul meg;
- és persze a kormánymédiából ömlő orosz propagandát, mely érezhető hatással van a magyar társadalom háborúról alkotott véleményére.
Az amerikai nagykövetség támogatásával aztán a héten országos plakátkampány indult, melyben az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonását sürgetik. Erre Gulyás Gergely szerdán úgy reagált, hogy háborúpárti kampányt indított az amerikai nagykövetség.
David Pressman sajtótájékoztatójának idején egyébként az Egyesült Államok nagykövetségének Szabadság téri épülete előtt egy kisebb, nagyjából tíz fős tüntetés is zajlott, elsősorban a nagyöveti bejelentés ellen tiltakozva, ám tudósítónknak a résztvevők azt is mondták, az amerikai banki manipuláció ellen demonstrálnak, szerintük ugyanis az amerikai bankrendszer összeomlóban van, Oroszország pedig csak erre vár.
Az amerikai nagykövet újságírói kérdésre röviden szót ejtett a szankciókon kívül arról is, hogy miért hívta meg a korábban zsidó képviselőket listázni akaró jobbikos Gyöngyösi Mártont a Széder-estjére. Pressman szerint pontosan amiatt hívta meg a korábbi szélsőjobboldali párt elnökét, mert az mostanra megtagadta korábbi nézeteit, és képes volt leülni egy asztalhoz zsidókkal és melegekkel is, akik ellen korábban lázító kijelentéseket tett.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerőseinek!