A részben magyar tulajdonú orosz kémbank és annak magyar vezetője is amerikai szankciós listára került

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának legújabb szankciós listáján egy magyar állampolgár és egy magyarországi bank, valamint a bank több vezető tisztségviselője is szerepel (hogy lesz magyar szereplő a listán, azt a Bloomberg már napközben megírta, igaz, akkor alapnak névtelenül nyilatkozó források sem az érintettek nevét, sem az intézkedés okait nem árulták még el).

Ezt a mostani szankciós listát a 14 024-es számú, az Oroszországot sújtó szankciókkal kapcsolatos elnöki rendelet alapján hirdették ki. (A rendeletet itt találja.) Ezúttal több mint 50 intézménnyel, illetve magánszeméllyel szemben hirdettek szankciókat – erről David Pressman, az USA budapesti nagykövete beszélt a szerdai sajtótájékoztatóján, amiről itt olvashat részletesen.

Arról, hogy az elmúlt időszakban durván elmérgesedett amerikai-magyar viszony – amelyben már az amerikai oldal is plakátkampányt indított – hogyan juthat(ott) el a szankcióig, ebben az elemzésünkben írtunk részletesebben.

Orbán fontos posztszovjet embere

A magyar idő szerint szerda délután megjelent listára a politikai köznyelvben előszeretettel orosz kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank), valamint annak magyar állampolgárságú alelnöke, a stratégiai és politikai területért (In charge of Strategy and Policy) felelős Laszlóczki Imre került fel (és további két orosz állampolgárságú vezető; rájuk később visszatérünk).

Az 1961-es születésű Laszlóczkiról a kinevezése idején, 2019 szeptemberében még az előző szerkesztőségünkben azt írtuk: „eddig pénzügyi kvalitásairól nem volt ismert, szakmai pályáján elsősorban külügyi feladatai voltak, korábban Kazahsztánban és Azerbajdzsánban volt magyar nagykövet.” Abban az évben költözött egyébként a IIB Budapestre, az addigi moszkvai székhelyét cserélte egy európai uniós városra.

Laszlóczki az IIB honlapján található életrajzában az alábbiakat közli magáról: 1961-ben született Pakson, a diplomáját 1987-ben a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerezte. Nagyjából harminc éven át a külügyi tárcánál dolgozott, vezette a minisztérium Humánerőforrás Főosztályát vezette, felelőse volt Magyarország schengeni övezethez való csatlakozásának, illetve a közel-keleti és észak-afrikai országokkal való kapcsolattartásért is ő felelt egy időben. Arról is ír, hogy nagykövet volt Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, a Kirgiz Köztársaságban és Tádzsikisztánban, továbbá diplomáciai képviseleteken szolgált Olaszországban, Kuvaitban, Líbiában, Marokkóban, Portugáliában és Oroszországban.

Az is fontos, hogy melyik állomáshelyén mikor szolgált az oroszul, angolul, arabul, olaszul és portugál nyelven Laszlóczki. Mint ezt 2019-ben szintén megírtuk, a karrierdiplomata a legújabb Orbán-kormányok idején kiemelten fontos állomáshelyeken: Kazahsztánban és Azerbajdzsánban volt nagykövet. Előbb 2010 és 2015 között Nur-Szultánban (akkor még Asztana), vagyis Kazahsztánban vezette a magyar külképviseletet, ebben az időben ő felelt Kirgizisztánért és Tádzsikisztánért is.

A kémbank két orosz vezetőjét is listázták

A szerdán megjelent szankciós listán szerepel több más, a Nemzetközi Beruházási Bankhoz, illetve Magyarországhoz köthető személy. Így listázták Nyikolaj Koszovot, a Nemzetközi Befektetési Bank orosz állampolgárságú elnökét, valamint a szintén orosz állampolgárságú Georgij Nugzarovics Potapovot, aki az IIB igazgatóságának alelnöke (és aki 2019 nyarán a bank Budapestre költözésekor hevesen tiltakozott az ellen, hogy ők orosz kémbank lennének). Érdekesség, hogy Potapov a magyar külügyminisztérium honlapján található adatok szerint diplomáciai státusszal és így mentességgel is rendelkezik.

Az IIB egy budapesti székhelyű, csaknem 50 százalékban az orosz, 25,27 százalékban a magyar állam tulajdonában lévő pénzintézet, amelyről év elején annak apropóján írtunk, hogy a bank egy kiszivárgott belső levél szerint az összes likviditási tartalékát felélte, a zárolt pénzeszközei nélkül „a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, vagy kénytelen lesz már 2023 májusában átstrukturálni a kötvényeit”. A bank megroppanásáról a Direkt36 átfogó, kiszivárgott iratokon alapuló oknyomozó cikkét itt olvashatja.

A Nemzetközi Beruházási Bank azért is fontos a magyar kormánynak, mert a bank második legnagyobb tulajdonosa a magyar állam. Sőt, miután februárban Bulgária is kiszállt belőle, már az egyetlen olyan tulajdonosa maradt, amely az Európai Unió tagja – tulajdonostársaink Oroszország mellett: Kuba, Mongólia és Vietnám. Az IIB sorsáról kérdezték Gulyás Gergelyt is egy februári kormányinfón, a miniszter akkor azt válaszolta: „nem tudom, hogy megmenthető-e” a bank, amely „rendkívül nehéz helyzetben van”.

A szankciós listára kerülésről, és annak a bankot, valamint a három vezető tisztségviselőjét érintő következményekről természetesen megkérdeztük az IIB-t, amint válaszolnak, frissítjük a cikket. Szintén kérdéseket küldtünk a Nagy Márton vezette gazdaságfejlesztési tárcához arról, hogy a magyar kormány hogyan kommentálja a bank szankciós listára kerülését, ezek után – és a korábban említett pénzügyi nehézségeket is figyelembe véve – továbbra is indokoltnak tartja-e a magyar szerepvállalást az IIB-ben, illetve milyen lépéseket tervez. Ha tőlük választ kapunk, szintén frissítjük a cikket.