Strasbourgban indít pert a magyar állam ellen ötven kis benzinkút az árstop miatt

Közel ötven kis benzinkút tulajdonosa készül csoportos pert indítani a magyar állammal szemben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, mert a többségében családi vállalkozásban üzemelő kútjaik lassan fél éve veszteségesen üzemelnek. „Jövő héten alkotmányjogi panasszal élünk és ezzel párhuzamosan eljárást indítunk a magyar állammal szemben Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságánál” – mondta Karsai Dániel ügyvéd a Szabad Európának.

Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés után jelentette, be, hogy a kormány július 1-ig meghosszabbítja az árkorlátozó intézkedéseket, köztük a benzinárstopot is. Először november 15-én rögzítették 480 forintban a 95-ös benzin és a dízel literenkénti árát a magas infláció miatt, majd február 15-től további három hónapra, május közepéig hosszabbította meg a benzinárstopot. A kutak tehát továbbra sem adhatják 480 forintnál drágábban a 95-ös benzin és a gázolaj literjét. Február 28-án az üzemanyagok nagykereskedelmi árait is befagyasztották.

Mivel a kutasoknak így minden egyes eladott liter üzemanyagon veszteségük képződik, Karsai Dániel szerint ez sérti a jogos várományukat és a tulajdonjogukat. „Ezt a válságot nem az állam kreálta, viszont a krízis anyagi terheit a benzinkutasoknak kell viselniük. Semmilyen valódi kompenzációt nem kapnak, a literenkénti húszforintos állami támogatás sem fedezi a veszteségeiket” – mondta.

A kutasok érdekvédelmi szervezete, a Független Benzinkutak Szövetsége szerint „csak a villanyszámlára elég” a kis kutak literenkénti 20 forintos támogatása. Április elejéig mintegy 300-400 benzinkút adta be a támogatási kérelmét. A Szabad Európának nyilatkozó kutasok szerint a pályázat igen körülményes, sok vele a papírmunka. „Abba is belekötöttek, hogy Kft.-t írtunk, és nem korlátolt felelősségű társaságot, visszadobták a pályázatot” – mondta az egyik benzinkút tulajdonosa.

Karsai szerint a kormány árkorlátozó intézkedése sértheti az emberi jogok európai egyezményének a tulajdon védelméhez fűződő jogokat védő előírásait. A strasbourgi bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az olyan állami intézkedés, amely egyes piaci szereplők ügyfélkörét elvonja vagy versenytársakhoz irányítja, az sérti a tulajdonjogot.