Már az első fordulóban meg akarják választani az ország első női köztársasági elnökét

Áder János köztársasági elnöki mandátuma május 10-én lejár, utódjáról csütörtökön szavaznak az Országgyűlésben. Köztársasági elnöknek az Alaptörvény szerint bármely magyar állampolgár megválasztható, aki elmúlt harmincöt éves. Ahhoz azonban, hogy valakinek a neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének (40) ajánlására van szükség. Ez idén két jelöltnek jött össze: a Fidesz Novák Katalin volt családügyi minisztert, az ellenzéki képviselők többsége pedig Róna Péter közgazdászt ajánlotta.

A szavazás titkos lesz, nagy meglepetésre azonban senki ne számítson. Novák Katalint nagy valószínűséggel már az első fordulóban, a szavazatok kétharmadával megválasztják a kormánypárti képviselők.

Ő lehet Magyarország első női elnöke, illetve 44 évesen a rendszerváltás utáni legfiatalabb köztársasági elnök.

Az államfőt öt évre választja az Országgyűlés, és mandátuma legfeljebb egyszer hosszabbítható meg, azaz maximum tíz évig gyakorolhatja a tisztséget. A rendszerváltás óta csak Göncz Árpádot és Áder Jánost választották meg kétszer köztársasági elnöknek.

Orbán programja miatt előrébb hozták az ülést

Csütörtök reggel fél tízre hirdették meg az államfőválasztást. Információink szerint az eredeti tervek szerint csak délután kezdődött volna az ülés, Orbán Viktornak azonban akkor már Versailles-ben lesz jelenése az EU-csúcson, és a magyar Országgyűlés programját hozzá igazították. A Hvg.hu úgy tudja, a miniszterelnök a reggel nyolckor kezdődő napirend előtti felszólalásoknál még nem lesz ott a parlamentben, de szavazni már ő is bemegy. Minden bizonnyal Novák Katalinra.

A parlament házbizottságában azt elfogadták, hogy mindkét jelölt felszólalhasson 15 percben a szavazás előtt, de Kövér László abba már nem volt hajlandó belemenni, hogy felolvassa a két jelölt életrajzát.

Az Egységben Magyarországért pártjai szerint a házelnök „ismét bizonyította, méltatlan posztjára”, és „az évtizedek óta kialakult parlamenti szokást” rúgta fel ezzel – írták a szerdai közleményükben. Öt évvel ezelőtt egyébként Kövér a baloldali pártok által javasolt Majtényi László életrajzát is ismertette Áder Jánosé mellett a beszédek előtt.

Elsőként Novák Katalin mondhatja el a beszédét csütörtök délelőtt, és utána következik Róna Péter. Úgy tudjuk, az ellenzék államfőjelöltje a családja mellett Iványi Gábort és Elek Istvánt is meghívta díszvendégnek, az ő nevük a lehetséges jelöltek között forgott az ellenzéki pártok tárgyalásain az év elején.

A beszédek után 45 perc szünet következik, és háromnegyed órájuk van a képviselőknek, hogy leadják a szavazatukat. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 11 órára hivatalosan is eldől, ki lesz Magyarország következő köztársasági elnöke. A Hvg.hu cikke szerint Orbán Viktor kötelező megjelenést rendelt el minden Fidesz–KDNP-s képviselőnek, azaz Boldog István, Simonka György és Völner Pál is részt vesz a szavazáson.

A házbizottság múlt heti ülésén az is eldőlt, hogy Róna Péter nem tarthat sajtótájékoztatót az államfőválasztás után a Parlament épületében. A házszabály szerint csak az országgyűlési képviselők jogosultak erre, és Kövér László nem kívánt most kivételt tenni. Novák Katalinnak lenne rá lehetősége képviselőként, ám azt a tájékoztatást kaptuk, hogy sem a szavazás előtt, sem utána nem kíván a sajtónak nyilatkozni és kérdésekre válaszolni.

Novák Katalin: Akik azt mondják, én csak egy bábu leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le

„Magyarországot képviselni, az egész magyar nemzetet szolgálni – erre az embert próbáló feladatra készülök hittel, lélekkel, szívvel. A köztársasági elnök jelölti felkérést tisztelettel vállalom. Maradok, aki vagyok” – írta Facebook-oldalán Novák Katalin, miután Orbán Viktor pár nappal karácsony előtt, egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a Fidesz őt javasolja az államfői tisztségre. A miniszterelnök a Telex kérdésére azt is elárulta, hogy Novák Katalin neve a Fidesz elnökségében merült fel, egy későbbi interjúból pedig kiderült, hogy személyesen ő kérte fel a családügyi minisztert a feladatra.

Gulyás Gergely szilveszter napján aztán kicsit belerondított Novák Katalin államfőjelölti építkezésébe, amikor kijelentette, hogy Orbán Viktor eredetileg Kövér László házelnököt, a párt országos választmányi elnökét kérte fel elsőként. Kövér azonban – állította Gulyás – nemet mondott, így esett a választás a családügyi miniszterre. Hogy valóban mi történhetett a színfalak mögött, azt ebben a cikkben próbáltuk megfejteni.

Az ellenzéki politikusok elsősorban a pártlojalitása, fideszes és Orbán Viktor-os fülbevalója miatt bírálták Novák jelölését. Márki-Zay Péter szerint a volt családügyi miniszter „még Áder Jánosnál is alkalmatlanabb arra, hogy ellent tartson Orbán Viktornak”, és a Fidesz volt alelnökeként még annak a követelménynek sem felel meg szerinte, hogy az államfő a pártok felett álló, a nemzet egységét kifejező, köztiszteletben álló személy legyen.

„Vannak, akik rutinból, reflexszerűen támadnak mindent, amit Orbán Viktor bejelent, mert azt gondolják, az nekik szükségszerűen rossz.”

„Akik azt mondják, én csak egy bábu leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le. Nem feltételezik, hogy egy nő önálló döntésekre képes, szuverén közéleti szereplő lehet”

– reagált pár nappal később az ellenzéki kritikákra Novák az Indexnek adott interjúban.

Arról beszélt, hogy köztársasági elnökként is szívügye marad a magyar gyerekek és családok sorsa. Míg Áder János a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot képviselte az elmúlt években, Novák szerint ahhoz, hogy legyen kinek megőrizni a Földet, szükség van a gyermekekre, a következő generációkra. „A közös magyar jövő részei a határon túl élő nemzettársaink, ugyanígy a beteg gyermeket nevelő vagy egyszülős családok, de a felzárkózó roma közösségek is. Rájuk különösen oda fogok figyelni” – fogalmazott.

Novák már ősszel lemondott a Fidesz alelnöki posztjáról, a miniszterelnök decemberi bejelentése után pedig felfüggesztette a párttagságát is, és a párt országos választási listájára sem került fel a neve.

„Bizonyos értelemben ugyanolyan hétköznapi életet fogunk élni, mint eddig. Ennek része az is, hogy esténként kakaós csigát sütök. Terveim szerint aktív államfő leszek, ennek a méltóságnak megfelelő nyilvánossággal”

– mondta a Mandinernek a Fidesz államfőjelöltje.

Mind a 132 kormánypárti képviselő támogatta Novák jelölését, a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté, és a KDNP frakcióvezetője, Simicskó István február 28-án nyújtotta be az ajánlásokat az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak.

Róna Péter a társadalom megosztottságát próbálná feloldani, 15 percet kap

Mivel a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, az ellenzék jelölésének valójában csak szimbolikus szerepe van. Ehhez képest meglehetősen sokára, február közepére döntötték el, hogy ki lesz Novák kihívója.

Az ellenzéki pártok vezetői novemberben leszavazták a civilek államfőjelölt-előválasztási ötletét, és januárig gyakorlatilag nem is foglalkoztak a kérdéssel. Az év elején még az sem tűnt kizártnak, hogy az ellenzéki képviselők nem jelölnek senki, és bojkottálják a parlamenti szavazást, hiszen ők a választási programjukban is a közvetlen államfőválasztás mellett tették le a garast. Ennek azonban az országgyűlési választás előtt pár héttel nem lett volna jó üzenete, így elindult a jelöltkeresés. Az ellenzék élni kívánt azzal a lehetőséggel, hogy ellenpontot képezzenek Novákkal szemben, és hogy bemutassák, milyen lehet egy konszenzusos államfőjelölt, ha „csak” egy beszéd erejéig is.

Márki-Zay Péter Karácsony Gergelyt bízta meg a feladattal, aki Iványi Gábort, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnökét javasolta szövetségeseinek.

A miniszterelnök-jelölt meg is kereste Iványit, hogy megkérdezze, vállalná-e a feladatot, ha felkérnék a pártok. Iványi igent mondott, ám végül nem őt választották a pártelnökök. Jakab Péter megvétózta a jelölését, mert „a Jobbik elnöksége nem tartotta kellően konszenzusteremtő személyiségnek” Iványit, „aki teljes mellszélességgel tudná a nemzet egészét képviselni”.

Mint később kiderült, a Jobbik elnöke már hetekkel korábban megkereste az Oxfordban élő Róna Pétert, hogy vállalná-e a feladatot. Bár a Párbeszédnek és a Momentumnak voltak fenntartásai a 79 éves közgazdásszal szemben, Jakabnak sikerült elérnie, hogy a hat párt egységes módon beálljon Róna Péter mögé. Mindennek a politikai vetületéről itt írtunk bővebben.

„Ha a hat párt egybehangzóan alkalmasnak talált engem erre, akkor kutya kötelességem elfogadni”

– mondta másnap a Telexnek Róna Péter. A közgazdász épp az Oxfordi Egyetemen tartott órát, amikor február közepén az Egységben Magyarországért bejelentette a jelölését, és csak hetekkel később, március elején érkezett Budapestre.

Ha a Fidesz képviselői megszavazzák, 15 percet beszélhet Róna Péter csütörtökön a parlamentben. Hogy a beszéde miről fog szólni, nem sok részletet árult el eddig. „Szorosan fogom követni az Alaptörvény idevágó cikkelyének előírását, amely szerint a köztársasági elnök feladata a nemzeti egység megjelenítése, illetve őrködés a demokratikus intézményrendszer működése fölött. Azt fogom részletezni, hogy ezek a feladatok miként valósíthatók meg” – mondta a Magyar Hangnak pár napja.

A közgazdász szerint „mélységesen kettészakadt a magyar társadalom, megosztott, veszekedő, tele görcsökkel, egymás iránti gyűlölettel”.

„Ezt az állapotot próbálnám meg feloldani a rendelkezésemre álló eszközökkel, ha köztársasági elnök lennék, bár tisztában vagyok azzal, hogy nem fognak államfővé választani.”

Rónát hivatalosan ötven ellenzéki képviselő ajánlotta. Nem volt az aláírók között a jobbikos Steinmetz Ádám, az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó és Tóth Csaba, illetve a független Szabó Szabolcs, Hadházy Ákos és Bana Tibor sem.

A köztársasági elnök akár a parlamentet is feloszlathatja

A fideszes kétharmad mellett Áder Jánosnak leginkább csak szimbolikus szerepe volt az elmúlt években. Az Alaptörvény azonban jó pár olyan jogosítványt biztosít az államfőnek, amellyel alaposan bele tud nyúlni a parlament működésébe. Novák Katalin államfői posztja akkor értékelődne fel csak igazán a Fidesz számára, ha az áprilisi parlamenti választáson az Egységben Magyarország pártjai nyernének.

A parlamenti választás után a köztársasági elnök tesz javaslatot a miniszterelnök személyére az Országgyűlésnek. Ha az általa javasolt kormányfőt negyven napon belül nem szavazzák meg a képviselők, az állami feloszlathatja az Országgyűlést, és új parlamenti választást írhat ki.

Ugyancsak a feloszlatás mellett dönthet, ha az Országgyűlés március 31-ig nem fogadja el az adott év központi költségvetését.

A köztársasági elnök ezen túl részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein, törvényt és országos népszavazást kezdeményezhet. Ha nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével, az aláírás előtt visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Ilyenkor a parlamentnek ismét meg kell tárgyalnia és szavaznia a törvényt. Ha pedig az Alaptörvénnyel ellentétesnek tart egy törvényt az államfő, az aláírása előtt megküldheti az Alkotmánybíróságnak, amely megvizsgálja, hogy a jogszabály összhangban van-e az Alaptörvénnyel.

Az egyik legfontosabb jogköre a kegyelem gyakorlása, ennek egy esetleges kormányváltás esetén lehet nagyobb jelentősége, miután az ellenzék egyik legtöbbet hangoztatott ígérete az „elszámoltatás”. A következő államfő akár nyomozati szakaszban is kegyelmet gyakorolhat.

A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka, és ő tesz javaslatot a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az alapvető jogok biztosa személyére is.

Az Országgyűlés felhatalmazása alapján ő ismeri el a nemzetközi szerződés kötelező hatályát, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, valamint az egyetemi tanárokat is, valamint megbízza az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat.

A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. Ezért sem lehet például országgyűlési képviselő Novák Katalin a következő négy évben, mint ahogy a miniszteri posztjáról is lemondott decemberben.

Rezidencia, autó, titkárság és egészségügyi ellátás jár a tisztség mellé

Az új köztársasági elnök hivatalosan május 10-én lép hivatalba. Feladatai mellé kiemelt javadalmazás jár, ezeket az Rtl.hu szedte össze.

A köztársasági elnök és hivatala a budavári Sándor-palotába költözik. Itt azonban csak a munkahelye lesz, családjával a Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciában kell laknia.

A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a házelnököt megillető tiszteletdíj 1,1-szerese, azaz közel bruttó 4 millió forint.

Ez az összeg élete végéig megilleti az államfőt, akinek – kérésére – akkor is biztosítanak rezidenciát egyfős személyzettel, ha mandátuma lejár, és a Béla király úti ingatlant át kell adnia utódjának. Az államfőt élete végéig megilleti ezen felül a személyes gépkocsihasználat, háromfős titkárság és az ingyenes egészségügyi ellátás.

A jogszabályok szerint a köztársasági elnök halála után az özvegyének továbbra is jár a rezidencia, és fennmarad a gépkocsihasználat, a kétfős titkárság és az ingyenes egészségügyi ellátás lehetősége is. Továbbá az államfői illetményhez igazított özvegyi ellátást és a köztársasági elnök hathavi tiszteletdíját is megkapja egy összegben.

A köztársasági elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, napidíjra és költségtérítésre, valamint – szükség esetén – különjáratú légi utazásra jogosult.

Ám akkor sem kell izgulnia, ha menetrend szerinti repülőgéppel vagy vonattal kell külföldre utaznia, a köztársasági elnök ugyanis első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet csak igénybe.

A köztársasági elnök választása csütörtökön 9:30-kor kezdődik, a parlamenti ülést percről percre közvetítjük.