Államfőjelölés: nem Iványi Gáborról, hanem Márki-Zay Péterről szólt a Jobbik vétója

Vasárnap este nyolc óra után csörrent meg Róna Péter telefonja Oxfordban. Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje hívta, hogy felkérje köztársaságielnök-jelöltnek. Alig pár perccel korábban, hetekig tartó viták után döntötték el az ellenzéki pártok vezetői, hogy az ismert közgazdászt nevezik meg Novák Katalin ellenfelének, és mégsem Iványi Gábort, mint arról korábban lehetett hallani.

Róna igent mondott a felkérésre, ami nem érhette nagy meglepetésként, hiszen Jakab Péter, a Jobbik elnöke már hetekkel azelőtt megkereste ezzel. „Ha a hat párt egybehangzóan alkalmasnak talált engem erre, akkor kutya kötelességem elfogadni” – mondta másnap a Telexnek a 79 éves közgazdász.

A bojkott is felmerült

Meglehetősen sokáig várt az ellenzék a bejelentéssel, holott már hónapokkal ezelőtt lehetett tudni, hogy még az országgyűlési választás előtt dönt a parlament Áder János utódjáról. Az ellenzéki pártok vezetői novemberben leszavazták a civilek államfőjelölt-előválasztási ötletét, és januárig gyakorlatilag nem is foglalkoztak a kérdéssel. Sőt, egy ideig úgy nézett ki, nem fognak jelöltet állítani, és az ellenzéki képviselők bojkottálják a parlamenti szavazást.

„Az egységes ellenzék – a Közös Alap-programnak megfelelően – elkötelezett amellett, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül, a nép által válasszák meg, és az áprilisi kormányváltás után meg is valósítja ezt”

– válaszolták a Telexnek január első napjaiban. Pár nappal később azonban már olyan információk kezdtek szivárogni az ellenzéki pártok berkeiből, hogy nem lesz bojkott, keresnek valakit, aki vállalja a jelöltséget, még annak tudatában is, hogy a fideszes kétharmad mellett előre borítékolható Novák Katalin győzelme. Márki-Zay Péter Karácsony Gergelyt bízta meg a jelöltkereséssel. A főpolgármester és az ellenzék élni kívánt azzal a lehetőséggel, hogy ellenpontot képezzenek Novákkal szemben, és hogy bemutassák, milyen lehet egy konszenzusos államfőjelölt, ha „csak” egy beszéd erejéig is.

Mivel a köztársaságielnök-választás a kampány kellős közepén, pár héttel a parlamenti választás előtt lesz, nem igazán mutatott volna jól, ha az ellenzék nem tud felmutatni egy alternatívát, pláne azután, hogy decemberben egyértelműen kinyilvánították, hogy a Fidesz jelöltje nem elfogadható számukra. Márki-Zay Péter például úgy fogalmazott a miniszterelnök bejelentése után, hogy a volt családügyi miniszter végletekig lojális a Fidesz elnökéhez, és még Áder Jánosnál is alkalmatlanabb arra, hogy ellentartson Orbán Viktornak.

A Jobbik szembement a másik öt párttal

Az elmúlt hetekben 3-4 név is felmerült a pártelnökök megbeszélésein, de nem sikerült konszenzust elérni. Az egyik első név Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke volt, akit Karácsony Gergely, illetve a Párbeszéd javasolt. Iványi széles társadalmi támogatottsággal bír, az RTL Klub közönségszavazásán tavaly ő lett az év embere, de egy belső, ellenzék által megrendelt közvélemény-kutatás is népszerűbbnek és főként a bizonytalanok számára elfogadhatóbb államfőjelöltnek hozta ki, mint Novák Katalint. Több párt is támogatta a lelkész jelölését, információink szerint egyedül a Jobbik mondott nemet.

„A Jobbik elnöksége nem tartotta kellően konszenzusteremtő személyiségnek. Olyannak, aki teljes mellszélességgel tudná a nemzet egészét képviselni”

– indokolta a párt döntését Jakab Péter a Telexnek. A Jobbik elnöke szerint egy köztársaságielnök-jelöltnél elvárás, hogy a nemzet egységét tudja megteremteni, és ők ezt nem látták Iványinál garantálva.

Jakab kérdésünkre azt is mondta, a döntésüknek nincs ahhoz köze, hogy Iványi korábban többször is élesen kritizálta a Jobbikot, még a párt 2018 előtti, radikális korszakában. A MET lelkésze négy éve megkérdőjelezte a Magyar Narancsban, hogy a Jobbik bármiféle alternatívát is képes-e kínálni a Fideszhez képest.

„Nem hisszük-e el túl könnyen, hogy tényleg megváltoztak – a fenyegető fellépéseikhez, gyűlöletkampányaikhoz képest, és eszükbe sem fog jutni hatalmon, hogy ahhoz visszatérjenek –, vagy csak egy kicsit leporolták a gárdaegyenruhát? Ami taszító volt a Fideszben, az éppen az, hogy a Jobbik szavazótáborának megnyerése érdekében megvalósította annak összes könyörtelen elképzelését. Most esetleg azt érhetnénk el, hogy hatalmon nem a Fidesz, hanem a Jobbik valósítja meg a Jobbik elképzelését”

– fogalmazott Iványi. Jakab most lapunknak arról beszélt, a jelenlegi szövetségeseiktől is sok kritikát kaptak a párt radikálisabb korszakában, így nem ez határozta meg a mostani döntésüket. Az pedig csak igazolta a döntésük helyességét a Jobbik elnöke szerint, amikor Iványi lapunk kérdésére azt mondta, úgy is elvállalná a jelöltséget, ha csak öt párt támogatná, és a Jobbik képviselői nem ajánlanák.

„Jelenleg, a kormányváltásig tartó időszak legfontosabb szava az egység. Aki úgy gondolja, hogy nem szükséges a támogatásához az ellenzék egysége, az hogyan tudná a nemzet egységét megteremteni? Gyanítom, hogy sehogy”

– fogalmazott Jakab Péter. Más forrásaink szerint azonban Jakab döntésének hátterében kevéssé Iványi Gábor személye, mintsem egy újabb, Márki-Zay Péterrel, és a jelöltet ajánló Karácsony Gergellyel szembeni erőfitogtatás állhatott. És végeredményben az Iványit régóta tisztelő, rendezvényeire rendszeresen meghívó Demokratikus Koalíció (DK) is pártpolitikai okokból hátrált ki a lelkész mögül, és hajolt meg a Jobbik elnökének akarata előtt. Gyurcsány Ferencék elsősorban a közös miniszterelnök-jelölttel szembeni pártfölényt akarták ezzel a lépéssel is megerősíteni.

Márki-Zay ki akart maradni a döntésből

A Jobbik vétója ellenére még a múlt hét elején is többen azt gondolták ellenzéki oldalon, hogy Iványi lesz a befutó. Márki-Zay Péter fel is hívta megkérdezni a lelkészt, hogy vállalná-e a pártok felkérését.

„Ő valóban tudná integrálni a nemzetet, a fideszeseket és nem fideszeseket, a jobb- és baloldaliakat is”

– nyilatkozta lapunknak az ellenzéki miniszterelnök-jelölt múlt hétfőn. Márki-Zay indoklását Jakab mostani szavaival párhuzamba állítva nem is tűnik tehát olyan burkoltnak az üzenet.

Pedig nem zárkózott volna el a felkéréstől Iványi, vállalta volna a feladatot, amit meg is indokolt a Telexnek. „Bármilyen furcsán hangzik is, nem vagyok egy könnyen beszélő ember.

Ha azonban muszáj megszólalni, akkor kész vagyok beszélni”

– mondta a MET lelkésze, hozzátéve, ő jó szívvel támogatna bárki mást is, aki egyértelműen fogalmaz. Ha találnak egy olyan jelöltet, akit minden párt támogat, akkor „készségesen hátrébb lépek, mert nincs ambícióm” – fogalmazott a múlt hét elején.

Eközben a Jobbik-elnök a Spirit FM-en úgy nyilatkozott, valójában három név is felmerült az ellenzéki tárgyalásokon, és a Jobbik egy nemzetközileg elismert magyar professzort szeretne, de nem árulta el a nevet. Mint később kiderült, Róna Péter volt az, akit már egy hónapja megkeresett Jakab Péter, hogy megkérdezze, vállalná-e a feladatot.

Az ATV információi szerint a közgazdász jelölését a Momentum és a Párbeszéd nem támogatta eleinte. Mint egyik forrásunk megerősítette, „a Momentum liberális gazdaságpolitikájától az állami beavatkozásokban hívő Róna Péter elég távol áll”. Karácsonyék pedig kitartottak amellett, hogy Iványi Gábort tartják a legalkalmasabbnak a feladatra. A támogatásukat jelezte, hogy a MET lelkészét meghívták Szabó Tímea múlt csütörtöki kampánynyitó rendezvényére, amelyen egyébként Dobrev Klára, a DK volt miniszterelnök-jelöltje is részt vett, míg a momentumos Donáth Anna videóüzenetben jelentkezett be. A Jobbikból ezzel szemben senki nem volt ott.

Mindeközben egy petíció indult az ellenzéki előválasztást is szervező aHang felületén „Legyen Iványi Gábor Magyarország következő köztársasági elnöke!” címmel, amit cikkünk megjelenéséig már csaknem 30 ezren írtak alá.

A Jobbik-elnök azonban kötötte az ebet a karóhoz, hogy Róna alkalmasabb. Vélhetően ez állhatott annak hátterében is, hogy Márki-Zay Péter az elmúlt napokban több nyilatkozatában is igyekezett távolítani magától a döntés felelősségét.

„Nem nekem kell eldöntenem, hogy ki lesz az ország köztársasági elnöke. Nem nekem kell még azt sem eldöntenem, hogy mi a hat párt álláspontja”

– fogalmazott a Partizán vasárnap esti műsorában. Az ő álláspontja az volt, hogy nem szükséges jelölni senkit, de a pártok szerettek volna a fentebb említett okokból. Márki-Zay itt már azt mondta, ő mindenkit megszavazott, akit a pártok javasoltak, és csak arra várt, hogy egyezzenek meg erről.

„Nekem ez a kérdés huszadrangú”

– fogalmazott. Csakhogy nem ez volt az első olyan eset, amikor a Jobbik és a – forrásaink szerint – vele szoros szövetségben működő DK megakadályozta a döntéshozatalt. Forrásaink szerint ráadásul azon minden ellenzéki párt tagságában meglepődtek, hogy miközben a DK vezetése, Gyurcsány Ferenc elnök más kérdésekben határozottan kiáll a döntése mellett, Iványi jelölése ügyében ezt nem tartotta fontosnak.

Időnyomás alatt a pártelnökök

Erre persze az is magyarázatként szolgálhatna, hogy a pártelnökök vasárnapra már úgy érezték, muszáj dönteniük, pláne azután, hogy az utóbbi napokban Iványi és Róna mellett újabb nevek kezdtek kiszivárogni a sajtóban. Így például Elek Istváné, aki a rendszerváltás után az MDF, majd a Fidesz országgyűlési képviselője, Orbán egyik főtanácsadója volt, később pedig az LMP egyik alapítójaként tűnt fel.

Az egyik ellenzéki forrásunk úgy fogalmazott, az időnyomás miatt volt feszültség: rossz üzenete volt, hogy az ellenzék kevesebb mint egy hónappal az államfőválasztás előtt még azt sem tudta egyértelműen kommunikálni, hogy állítanak-e jelöltet.

Miután kiszivárogtak a lehetséges jelöltek, forrásunk szerint már nem mondhatták azt a pártelnökök, hogy mégsem jelölnek senkit, hiszen az azt mutatta volna, hogy nem tudnak megegyezni.

Talán ez is szerepet játszhatott abban, hogy vasárnap a Párbeszéd és a Momentum sem vétózta meg Róna Péter jelölését, akit Márki-Zay kért fel a feladatra. Ennek ellenére úgy tudjuk, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum vezetősége is arculcsapásként élte meg, hogy Iványi jelölését a Jobbik meg tudta fúrni, méghozzá úgy, hogy ebben a DK nem akadályozta meg.

A döntésnek így kizárólag Jakab Péter örülhetett, akinek sikerült keresztülvinnie az akaratát, és Iványi nevének kiszivárgása után nem kellett megváltoztatnia a korábbi döntését. Nem véletlen, hogy az ellenzék bejelentése után nem sokkal Facebook-oldalán már azt is megosztotta, hogy az ő ötlete volt Róna. „Nagyon fontos, ha a nemzet egységéről beszélünk, akkor ne csak a nemzetet, hanem magát az ellenzéket is egységbe kell tudni tömöríteni. Iványi Gábor részéről ez nem valósult meg, Róna Péter személyében pedig megvalósult” – szúrt oda később még egyszer az ATV-ben Márki-Zaynak és Karácsonynak.

A pártok közötti egységet azonban ez a kérdés – ahogyan a hetek óta késlekedő listaállítási megállapodás, valamint a Márki-Zaynak keresztbe tenni kívánó „belső erők” – több forrás szerint is jelentősen próbára teszi. Volt, aki már egyenesen úgy fogalmazott:

„olyan érzésünk van, mintha egyesek éppen a kudarcban lennének érdekeltek, és mintha már nem is 2022. április 3-ára készülnének”.

Ennek ellenére ez lesz az első alkalom, hogy az ellenzéki képviselők közös köztársaságielnök-jelöltet állítanak. A jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább ötödének (negyven képviselő) ajánlására van szükség. 2010-ben Schmitt Pállal szemben egyedül az MSZP volt erre képes, képviselőik Balogh András volt bangkoki nagykövetet jelölték. Két évvel később Schmitt plágiumbotránya után aztán ismét választást írtak ki, amit Áder János nyert meg. A Jobbik akkor Morvai Krisztinát, a DK pedig Iványi Gábort szerette volna jelölni, de egyikük neve sem került fel a szavazólapra, hiszen nem rendelkeztek elegendő képviselővel ehhez, az MSZP, a DK és az LMP képviselői pedig távol maradtak a szavazástól.

Öt évvel ezelőtt már a Jobbikon kívül sikerült megegyeznie a többi pártnak: a volt ombudsmant, Majtényi Lászlót ajánlották az LMP, a DK és az MSZP képviselői. A fideszes többség persze Ádert szavazta meg, de Majtényi 15 perces felszólalási lehetőséget kapott a Parlamentben.

Az ellenzéki pártok mostani döntésének várhatóan nem sok jelentősége lesz az eredmény szempontjából, hiszen a Fidesz–KDNP ismét kétharmados többséggel fogja tudni megválasztani Novák Katalint. A köztársaságielnök-választás március 10-én lesz, és jelenlegi állás szerint két jelölt, Novák Katalin és Róna Péter mondhat 15-15 perces beszédet a szavazás előtt.