Itt az újabb ellenzéki erőpróba: jelölni valakit Novák Katalin ellen
2022. január 6. – 11:09
A Fidesz jelöltjét már decemberben megnevezte Orbán Viktor, azt azonban máig nem tudjuk, ki lesz Novák Katalin ellenfele az államfőválasztáson. Mivel a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, már most borítékolható az eredmény, a parlamenti választás kampányában azonban korántsem mindegy, hogy mit lép az ellenzék. Abban egyetért a hat ellenzéki párt és Márki-Zay Péter, hogy közvetlen államfőválasztást szeretnének, az Alaptörvény módosításához viszont kétharmados parlamenti többségre lenne szükség. Három szimbolikus út maradt az ellenzék előtt, a következő hetekben a pártelnököknek dönteniük kell, melyiken indulnak el.
Áder János ötéves köztársasági elnöki mandátuma májusban lejár, utódjáról alig pár héttel az országgyűlési választások előtt dönt az Országgyűlés. Az eredmény a kormánypártok kétharmados többségével valójában nem kérdés, nem véletlen, hogy a Metropol Orbán Viktor decemberi bejelentése után már egyenesen azt írta: „Novák Katalin lesz az államfő”.
Az viszont még január elején is bizonytalan, hogy miként kezeli az államfőválasztást az öt parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Párbeszéd). Az elmúlt hetek az ellenzéki térfélen leginkább szivárogtatásról, egymás kóstolgatásáról és a hetedik frakcióról szóltak, míg a háttérben a kampány arculatán és a választási programon dolgoztak. Úgy tudjuk, a köztársaságielnök-választásról komolyabban még nem is volt szó a pártok vezetői között, de a következő pár napban napirendre tűzik a kérdést, mert rövid időn belül dönteniük kell az irányról.
Ellenzék: A köztársaságielnök-választás a fideszes kétharmad színjátéka
A legfontosabb kérdés, hogy lesz-e ellenzéki jelölt, és az ellenzéki képviselők részt vesznek-e egyáltalán a szavazáson. Külön-külön is megkérdeztük erről a pártokat, ám egységes választ küldtek lapunknak. „Állampárti diktatúrákra jellemző módon Orbán Viktor miniszterelnök gyakorlatilag bejelentette, hogy beosztottja lesz a köztársasági elnök, ahogyan a hivatalából távozó Novák Katalin is több interjúban beszélt arról, milyen államfő lesz: ettől kezdve ez a fideszes kétharmad színjátéka” – írták a levelükben, majd így folytatták:
„Az egységes ellenzék – a Közös Alap-programnak megfelelően – elkötelezett amellett, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül, a nép által válasszák meg, és az áprilisi kormányváltás után meg is valósítja ezt.”
A következő államfőt azonban még biztosan nem „a nép választja” közvetlenül. Ahhoz ugyanis kétharmados parlamenti többséggel módosítani kellene az Alaptörvényt, amely a köztársasági elnök megválasztásáról és jogköreiről rendelkezik.
Az ellenzék előtt lényegében három út maradt, mindegyiknek csak szimbolikus jelentősége van. A következő napokban arról kell döntenie a pártelnököknek, hogy
- lesz-e egy közös jelöltjük, aki megmérkőzik Novák Katalinnal, vagy
- a pártok külön-külön megneveznek egy-egy jelöltet. Hivatalosan a nevük így nem kerülne fel a szavazólapra, mert ahhoz a parlamenti képviselők legalább egyötödének ajánlására lenne szükség.
- Dönthetnek emellett úgy is, hogy bojkottálják a szavazást, azaz kivonulnak a parlamentből a szavazás napján.
Az elmúlt tizenkét évben mindegyikre volt példa, olyan azonban még nem fordult elő, hogy az ellenzék egységesen mozgott volna az államfőválasztáson.
Hamvában elhalt az államfői előválasztás ötlete
Öt évvel ezelőtt civilek javaslatára a volt adatvédelmi ombudsmant, Majtényi Lászlót támogatta a DK, az LMP és az MSZP, míg a Jobbik távol maradt a szavazástól. Majtényi jelölésének valójában csak szimbolikus jelentősége volt a fideszes kétharmaddal szemben (131-44-re nyert Áder), hasonló vereség várna az ellenzéki jelöltre 2022-ben is.
A borítékolható vereség ellenére meglepetés lenne, ha az ellenzék nem jelölne senkit.
Az viszont biztos, hogy a hat párt nem fog tudni könnyen, konszenzussal megegyezni arról, hogy kit tartanak a legalkalmasabbnak a posztra, és ki az, aki egyáltalán el is vállalja a jelöltséget. Minderre pár napjuk vagy hetük maradt a pártelnököknek, és eddig még csak felmerülő nevekről se nagyon lehetett hallani.
Az őszi előválasztás sikere után felmerült az ötlet, hogy az ellenzék köztársaságielnök-jelöltjéről is előválasztáson döntsenek a szavazók, ezt a civilek kezdeményezték Magyar György vezetésével. A novemberben közzétett értéknyilatkozatuk szerint a demokratikus ellenzék felelőssége, hogy a köztársaságielnök-választáskor felmutasson egy olyan ellenjelöltet,
„aki nem kiszolgálja a mindenkori kormányfőt, hanem valóban megfelel a törvény szövegének és szellemének, kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”.
Az elképzelés egy preferenciális szavazásról szólt, azaz több jelöltre is lehetett volna voksolni. Bár már a kiírásnál biztos lett volna, hogy a győztes jelöltet a Fidesz-többség nem fogja elfogadni, az értéknyilatkozat szerint az ellenzéki jelölt „bármikor megválasztható” lesz, „ahogy erre a jogi környezet lehetőséget biztosít”.
A hat párt és Márki-Zay Péter nem támogatta a kezdeményezést, így tíz nappal a bejelentés után Magyar Györgyék leállították azt. A döntést közleményükben azzal indokolták, hogy „az államfői szimpátiaszavazás keltette esetleges figyelemmegosztással nem kívánjuk veszélyeztetni az ellenzék közös programjának, a közös lista állításának és a kampánynak a sikerét”.
Nem véletlenül halt el hamvában az ötlet. Az előválasztás megszervezése, lebonyolítása és kampánya alaposan kifárasztotta az ellenzéket, komoly erőforrásokat használtak el ősszel mind pénzben, mind az aktivisták mozgósításában. Ezek után nem olyan meglepő, hogy nem kívántak további erőforrásokat áldozni egy olyan jelölt kiválasztására, akit aztán a biztos vereségbe küldtek volna. Márki-Zay Péter pedig valószínűleg már csak azért sem állt a kezdeményezés mögé, mert nem jött volna túl jól neki, ha a parlamenti választás előtt két-három hónappal feltűnik egy újabb ellenzéki vezető, hozzá hasonló választói legitimációval.
Lenne viszont egy nagy előnye az ellenzék számára, ha közös jelöltet állítanának. A szavazás előtt az államfőjelöltek 15 perces program beszédet tartanak a Parlamentben. Majtényi László a hatalom korlátozásáról és a rendszerváltáskor létrejött parlamenti demokrácia visszaállításáról beszélt öt éve. Azt ígérte, államfőként gyakran szólalna fel a parlamentben, és jogkörével élve törvényjavaslatokat is benyújtana a megroppant alkotmányosság helyreállítása érdekében.
Egy közös jelölttel meg tudnák mutatni választóiknak a pártok, hogy ők miként képzelik el az ideális, nemzetegyesítő köztársasági elnököt, miután Novák Katalint elsősorban a pártlojalitása miatt támadják.
Az ellenzéki államfőjelölt nagy nyilvánosság előtt, a Parlament falain belül ismertethetné az ellenzék programját pár héttel az országgyűlési választás előtt. Magas labdát hagyna ki az ellenzék, ha nem élne a lehetőséggel. Másrészt van egy olyan olvasata is a jelölésnek, hogy azt a szavazást legitimálná az ellenzék, amit színjátéknak nevezett.
Jöhet az újabb bojkott?
Ahogy a válaszukban írták, elkötelezettek a köztársasági elnök közvetlen választásának ügye mellett, eddig azonban arról nem sokat lehetett hallani, hogy miként képzelnék azt el, és egyáltalán kiket indítanának el egy ilyen szavazáson.
Az is egy járható útnak tűnik az ellenzék számára, ha a pártok most csak bedobnának neveket, akiket kormányváltás esetén a közvetlen államfőválasztáson jelölnének. A nevek hivatalosan így nem kerülnének a szavazólapra Novák Katalin mellé, ahhoz egyébként is az országgyűlési képviselők legalább egyötödének (40) ajánlására lenne szükség. Arra viszont jó lenne, hogy a pártok külön-külön is megmutathassák, kit tartanak a legalkalmasabbnak a pozícióra, és egyúttal megerősítsék az elkötelezettségüket a közvetlen köztársaságielnök-választás elképzelése mellett.
A 2010-es államfőválasztáson több ellenzéki jelölt is volt, ám Schmitt Pál mellett egyedül az MSZP-s Balogh Andrásnak jött össze a megfelelő számú ajánlás. Így nem kerülhetett fel a szavazólapra a Jobbik akkori EP-képviselőjének, Morvai Krisztinának a neve, mint ahogy a hivatalban lévő Sólyom László neve sem, akit az LMP jelölt volna a posztra.
Az eddigi nyilatkozatok alapján az sem tűnik kizártnak, hogy az ellenzéki képviselők bojkottálni fogják a szavazást, és így fejezik ki tiltakozásukat a „a fideszes színjátékkal” szemben.
Ha emellett döntenének a pártelnökök, az azt jelentené, hogy egy hónappal a parlamenti választás előtt, a kampány csúcsidőszakában, a legmagasabb állami vezető választását gyakorlatilag ölbe tett kézzel nézné végig az ellenzék, aminek finoman szólva sincs túl jó üzenete.
A tétlenség (nincs jelölt) látszatát látványos akcióval és kampánnyal tudnák elkerülni, az akció sikeréhez leginkább azt kellene megmagyarázniuk a választóiknak, hogy egy fontos versenyben miért nem álltak ki a Fidesszel szemben.
A köztársaságielnök-választás bojkottja se lenne egyébként újdonság. Miután Schmitt Pál lemondása után 2012-ben új államfőt választott a parlament, az MSZP, a DK és az LMP képviselői nem vettek részt a voksoláson, a szavazólapon így egyedül Áder János neve szerepelt. Öt évvel ezelőtt pedig a Jobbik képviselői maradtak távol a szavazástól.
Török Gábor: Ravasz csapdát kapott az ellenzék
Azt egyelőre nem tudjuk, hogyan döntenek az ellenzéki pártok vezetői, azt viszont látjuk, hogy eddig meglehetősen csendben maradtak a köztársaságielnök-választás kérdésében. Ez alapján úgy tűnhet, hogy Novák Katalin jelölése meglepte az ellenzéket, talán ők is Kövér Lászlóra számítottak – mint később kiderült, nem teljesen alaptalanul.
Logikus és okos döntés volt Török Gábor szerint Orbán Viktor részéről Novák Katalin választása. A miniszterelnökhöz való lojalitásuk ellenére azért is eshettek ki a politológus szerint népszerűtlen, megosztó és támadható jelöltek, mert az államfőválasztás idén minden korábbinál erősebben a kampány része. „Novák Katalin viszont nincs annyival lejjebb a lojalitási mutatón, amennyivel messze feljebb áll az eladhatóságin” – fogalmazott Török.
„Egy magas labdával ma szegényebb lett az ellenzék, de kapott egy ravasz csapdát. Amiből szerintem csak úgy tudnának jól kimászni, ha váratlanul nem támadnák a jelölést.”
Nem hallgattak Törökre az ellenzék vezetői, Orbán bejelentése után egymásra licitálva kritizálták Facebookon a miniszterelnök döntését és Novák Katalint.
Márki-Zay Péter például azt írta, Novák még Áder Jánosnál is alkalmatlanabb arra, hogy ellent tartson Orbán Viktornak. A hódmezővásárhelyi polgármester szerint a családügyi miniszter végletekig lojális a Fidesz elnökéhez, és szerinte az ország nagyobbik fele nem is támogatja a kormánypárti jelöltet. „Novák Katalint személyes felelősség is terheli a jogállam lebontásáért, az ország megosztásáért, a gyűlöletkampányok szervezéséért és a tomboló korrupcióért. A köztársasági elnöki feladatra teljesen alkalmatlan.”
Gyurcsány Ferenc az államfői hivatás megalázásának nevezte Novák jelölését.
„Elmúlt a közös hit, hogy vannak közös dolgok. Nincsenek. A Fidesz megölte a remény utolsó szikráját is, hogy a haza első polgára valamennyi magyar képviselője lehet”
– fogalmazott a DK elnöke. Jakab Péter szerint csak annyi változik, hogy Áder János helyett Novák Katalin fog őrködni a nemzet megosztottsága felett, míg Donáth Anna, a Momentum elnöke arról írt: eljött az ideje a közvetlen köztársaságielnök-választásnak, hogy „egy békésebb, összetartóbb és egységesebb országot építhessünk”.
Novák Katalin könnyen megbéníthatná Márki-Zay kormányát
Komoly jelentősége lehet Novák Katalin államfői posztjának, ha az áprilisi parlamenti választáson az ellenzék nyerne. Bár a fideszes kétharmad mellett leginkább csak szimbolikus szerepe volt Áder Jánosnak az elmúlt években, az Alaptörvény jó pár olyan jogi eszközt biztosít a köztársasági elnöknek, amellyel alaposan meg tudja nehezíteni a kormány önkényes működését.
A parlamenti választás után a köztársasági elnök tesz javaslatot a miniszterelnök személyére az Országgyűlésnek. Ha az általa javasolt kormányfőt negyven napon belül nem szavazzák meg a képviselők, feloszlathatja az Országgyűlést, és új parlamenti választást írhat ki. Ugyancsak a feloszlatás mellett dönthet az államfő, ha az Országgyűlés március 31-ig nem fogadja el az adott év központi költségvetését.
Emellett a törvényalkotást is jelentősen tudja lassítani, gáncsolni Novák Katalin. Ha nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével, az aláírás előtt visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Ilyenkor a parlamentnek ismét meg kell tárgyalnia és szavaznia a törvényt. Ha pedig az Alaptörvénnyel ellentétesnek tart egy törvényt a köztársasági elnök, az aláírása előtt megküldheti az Alkotmánybíróságnak, amely megvizsgálja, hogy a jogszabály összhangban van-e az Alaptörvénnyel.
A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka, és ő tesz javaslatot a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az alapvető jogok biztosa személyére is.
Mindezeket figyelembe véve nem olyan meglepő, hogy a Fidesz nem szavazta meg a volt szocialista, ma már DK-s színekben politizáló Molnár Gyula tavaly áprilisban benyújtott javaslatát. Molnár az Alaptörvény módosításával azt akarta elérni, hogy az új államfőt az országgyűlési választások után, már az új parlament válassza meg, mert szerinte az új államfő személye így tükrözné leginkább a választói akaratot. A Závecz májusi felmérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka egyetértene ezzel a módosítással, ám a kormánypártok tárgysorozatba sem vették a javaslatot.
