A magyarok 56 százaléka, de még a fideszesek fele is közvetlen államfőválasztást szeretne
2021. május 24. – 11:42
frissítve
A Závecz Research friss kutatása szerint a kormánypártiak csaknem fele egyetértene azzal is, hogy csak a következő Országgyűlés választhassa meg Áder János utódját. A Fidesz tárgysorozatba sem vette az idevágó javaslatot.
Még a kormánypárti szavazók mintegy fele is egyetértene a közvetlen államfőválasztás bevezetésével, valamint azzal, hogy 2022-ben majd csak a következő Országgyűlés, nem pedig a mostani Fidesz–KDNP-s többség válassza meg Áder János utódját. Ez derül ki a Závecz Research május elején, személyes megkérdezéssel készült közvélemény-kutatásából.
A kutatóintézet Telex birtokába került anyaga szerint a 2021. május 8–17. közötti adatfelvétel során megkérdezettek életkor, nemi hovatartozás, iskolázottság és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálják. Az adatokból pedig kiderült:
a megkérdezettek 52 százaléka egyetért azzal, hogy Áder János köztársasági elnök utódját a jövő évi választás után megalakuló új parlament válassza meg.
35 százalék fejezte ki egyet nem értését, 13 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. Mindez pártpreferenciák szerint úgy nézett ki, hogy a kormánypárti szavazók 49 százaléka, az ellenzéki választók 61 százaléka, a pártnélküliek 42 százaléka fejezte ki egyetértését azzal, hogy az új köztársasági elnököt már egy új összetételű parlament választhassa meg.
Pedig a kormánypártok még tárgysorozatba sem voltak hajlandóak venni az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az MSZP alaptörvény-módosító indítványát, amely a köztársasági elnök megválasztásának alapvető szabályait módosította volna.
A javaslatot az MSZP-s Molnár Gyula nyújtotta be április 15-én azzal, hogy a Fidesz–KDNP ne dönthessen egyedül néhány héttel a jövő évi választás előtt arról, ki lesz Magyarország következő köztársasági elnöke. Áder János 2022. március 13-án tölti ki ugyanis ötéves mandátumát. Az alaptörvény szerint utódját megbízatása lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, azaz 2022 elején kell megválasztania az Országgyűlésnek.
A Fidesz tehát ragaszkodik ahhoz, hogy 2022 elején újabb öt évre államfőt válasszon Magyarországnak, miután 2012 májusában Áder János személyében egy kifejezetten pártpolitikus került az elnöki székbe, aki nem töltötte ki teljes egészében az 5 éves ciklust, mivel újraválasztására már 2017 márciusában sor került, így 2022-ben is előbb, a választást és az új Országgyűlés megalakulását „be nem várva” kell választani a következő államfőt.
Molnár Gyula éppen ezt kifogásolta javaslatában, felidézve a rendszerváltáskori szándékot, hogy minden esetben a választói akaratot tükröző Országgyűlés választhasson államfőt. Indoklásában ráadásul a szocialista országgyűlési képviselő azt is felidézte, hogy az 1989. november 26. napján tartott, a köznyelvben „négyigenes” néven elhíresült népszavazás első kérdése a következő volt: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?” Többek között ebben a kérdésben is az igen szavazatok kerültek többségbe, melynek eredményeképpen került megválasztásra 1990 nyarán Göncz Árpád, majd követte őt Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál és végül Áder János.
Az MSZP, a hozzá csatlakozó ellenzéki pártokkal, és több, már az előválasztási küzdelembe bejelentkezett miniszterelnök-jelölttel együtt a közvetlen köztársaságielnök-választás bevezetését is szorgalmazza, szintén a négyigenes népszavazásra hivatkozva.
Ezzel kapcsolatban a Závecz-kutatás szintén kérdést tett fel, így kiderült:
- a megkérdezett magyarok 56 százaléka egyetért,
- 30 százaléka nem ért egyet,
- 14 százaléka pedig nem tudja, mit gondoljon arról, hogy a következő Országgyűlésnek lehetővé kellene tennie a közvetlen államfőválasztást Magyarországon.
Érdekes a pártpreferencia szerinti megoszlás ebben a kérdésben is, hiszen a kormánypárti szavazók többsége, 48 százaléka támogatná a közvetlen köztársasági elnökválasztás bevezetését, 38 százalékuk utasította el ezt a felvetést, míg 14 százalékuk nem tudott felelni erre.
Az ellenzéki szavazók esetében magas a közvetlen elnökválasztás 2022-es bevezetésének igénye: 68 százalékuk egyetért, 25 százalékuk ellenzi ezt, és csak 7 százalék nem foglalt állást. A pártot nem választó/pártnélküliek 48 százaléka támogatja, 26 százaléka viszont nem ért egyet azzal, hogy jövőre lehetővé kellene tenni a közvetlen államfőválasztást.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után Molnár Gyula azt közölte, a közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva újra benyújtja javaslatát az Országgyűlésnek:
