Csakugyan Kövér László előzetes elutasításán múlt Novák Katalin államfőjelöltsége?

2022. január 04. – 06:59

Csakugyan Kövér László előzetes elutasításán múlt Novák Katalin államfőjelöltsége?
Kövér László házelnök és Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén az Országházban 2018. május 11-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Gulyás Gergely szilveszter napján alighanem kicsit belerondított Novák Katalin államfőjelölti elfogadtatási kampányába, amikor kijelentette, hogy Orbán Viktor eredetileg Kövér Lászlót, az 1-es számú Fidesz-tagkönyv tulajdonosát, a párt országos választmányi elnökét, az elnökség legrégibb tagját kérte fel elsőként. Kövér azonban – állította Gulyás – nemet mondott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy Novák Katalin lemondott tárca nélküli miniszter azért jó választás az államfőjelölti szerepre,

„mert a több felmerülő jelölt közül Kövér László nem vállalta, ennek ismeretében pedig egyetértettünk abban, hogy Novák Katalin jelölése a legjobb döntés”.

Gulyás Novák Katalin erényeinek kisebbítését még azzal is tetézte, hogy a miniszterelnök Kövér Lászlóval beszélt először, ám ő „egyértelműen jelezte, hogy ahogy korábban, úgy most sem szeretné elfoglalni az államfői széket”. Úgy vélte, Kövér jelölése nem lett volna provokáció, sőt, jó ötlet lett volna, támogatta volna őt is, egyetlen ellenérvet tudott volna csak felhozni vele szemben:

„hogy a Fideszben nehezen betölthető űrt hagyott volna a házelnök kivonulása a pártpolitikából”.

Kövér nem először került szóba

Önmagában az nem meglepő, hogy Orbán Viktor és a Fidesz politikusokban gondolkodott, hiszen a köztársasági elnöki poszt politikai pozíció – az államfőnek a törvények aláírásától kezdve a parlament feloszlatásáig számos olyan jogosítványa van, amely logikussá teszi, hogy politikus töltse be ezt a posztot.

Gulyás Gergely ugyanakkor az interjújában vélt vagy valós önérzetességi kérdéssé tette a jelölést, ám mindezzel nemcsak Novák Katalin képességét és jelentőségét csorbította kissé, hanem még a kormányfőt is némileg kínos helyzetbe hozta.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter az otthonteremtési program és a családvédelmi akciótervről tartott sajtótájékoztatóján 2020. október 19-én – Fotó: Novák Katalin / Facebook
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter az otthonteremtési program és a családvédelmi akciótervről tartott sajtótájékoztatóján 2020. október 19-én – Fotó: Novák Katalin / Facebook

Nehéz ezt akár csak elemezni is az érintettek megkérdezése, pontosabban őszinte válaszai nélkül, érdemes ugyanakkor felidézni: Kövér egyáltalán nem csak most került bele Orbán Viktor államfői játszmáiba. Már Schmitt Pál 2010-es felkérése előtt is felmerült a neve jelöltként, majd Schmitt plágiumbotrányakor is, amikor a lemondatást követően kis ideig maga Kövér gyakorolhatta is a köztársasági elnöki jogokat.

2017 környékén, amikor még arról szóltak a kormányzati legendáriumok, hogy Áder mindössze egy ciklusra vállalta a posztot, ismét felmerült Kövér neve lehetséges államfőként. Minden esetben az lett a vége, hogy ugyan Kövér joggal pályázhatna erre a posztra, sosem ambicionálta azt, ráadásul a Fidesz hosszúra nyúlt kormányzásához a pártegység elengedhetetlen, amit Orbán Viktorhoz fűződő barátsága és az egymás iránti kölcsönös lojalitás miatt egyedül Kövér László tud választmányi elnökként garantálni a párt napi működésével, operatív irányításával kevéssé foglalkozó miniszterelnök oldalán.

Orbán bizalmasa a végsőkig

Érdemes felidézni, hogy Orbán már 1998 és 2002 közötti legelső kormányzásakor is Kövér László titkosszolgálati minisztert bízta meg a miniszterelnök helyettesítésével, sőt, mivel akkoriban Orbán még úgy látta, érdemes szétválasztani a pártelnöki és a miniszterelnöki posztot, javaslatára 2000. január 29-én Kövér Lászlót a Fidesz XII. kongresszusa ellenszavazat nélkül elnökké is választotta – ezután összeférhetetlenségi okokból le is mondott miniszteri posztjáról.

Kövér Lászlót tényleg Orbán utolsó bizalmasaként tartják számon, aki nemcsak alapítója, de sokak által tisztelt, még többek által rettegett gondnoka is a Fidesznek. Nyilatkozatait tehát aligha érdemes alábecsülni, éppen ezért fontos, hogy maga Kövér László tavaly júliusban azt válaszolta a Mandiner kérdésére, miszerint szívesen folytatná-e pályafutását a Sándor-palotában:

„A Fidesz sok külső szemlélő számára furcsa képződmény, nehéz megérteni. Ennek egyik oka, hogy akik a közösségünkben egy bizonyos szintig eljutottak, szinte kivétel nélkül nem ambíciótúltengésben, hanem inkább ambícióhiányban szenvedtek. Például amikor 1998-ban kormányzási lehetőséget kaptunk, nem az volt az első gondolatunk, hogy ki a riválisunk, akit ki tudunk fúrni egy bársonyszék elnyerése céljából, hanem az, vajon meg tudunk-e birkózni a feladattal. Sőt, egy idő után az a mondás terjedt el nálunk: aki nagyon akar valamilyen pozíciót, éppen azzal bizonyítja, hogy biztosan alkalmatlan rá. Áder János elnök úr mandátuma még jó néhány hónapig tart, az alkotmányos szabályok értelmében a jelölésnek még nincs itt az ideje. Ha a megfelelő időben felkérést kapnék, akkor sem lennék nagyon lelkes, soha nem volt bennem ilyen típusú ambíció. Más kérdés, hogy Áder János barátomat sem kergették az asztal körül gyerekkorában a köztársasági elnöki tisztségért, mégis vállalta, mert úgy érezte, ez kötelessége, és becsülettel teljesítette is. Szinte mindenki így gondolkodik erről a közösségünkben: ha szembe kell nézni valamivel, nem térünk ki a feladat elől. Ahogy azonban mondtam, nem látom, hogy ennek most realitása lenne.”

Erősen gyengíti tehát Gulyás Gergely visszautasítós verzióját Kövér nyári ígérete: „ha szembe kell nézni valamivel, nem térünk ki a feladat elől”. Sokkal inkább erősíti a megfelelő jelölt hiányából fakadó építkezési kényszer forgatókönyvét, azaz azt, hogy Orbán és stábja (értsd: a Rogán Antal által irányított kommunikációs gépezet) tudatosan tolta Novák Katalint hónapokon át az „emberek embere” pozícióba, és csokkockáról csokkockára építették az imázsát ahhoz, hogy a megfelelő időben a kormányfő megfelelő módon bejelenthesse őt.

Ezt erősítheti, hogy maga Kövér októberben azt is mondta: „Áder János lehetséges utódja még nem téma, ugyanakkor az államfőválasztást jobb lenne korán megejteni.” Az InfoRádió Aréna című műsorában maga a házelnök árulta el, hogy azért nincs ideje szerinte az esetleges jelöltekről való beszélgetésnek, mert

„nem kívánunk lehetőséget adni a találgatásra, ami nehezítené az új államfő hivatalba lépését”.

Az operatív megosztó ember és a díszpintyek

Kövér László minden fideszes forrásunk szerint megkérdőjelezhetlen szereplő a pártban, és posztja korántsem szimbolikus, ő egy valóban operatív poszton álló választmányi elnök.

Az ATV írt még 2017-ben arról, hogy Orbán Viktor tudta, Áder János ismételt megválasztása államfőnek nem hoz számára plusz politikai hasznot a 2018-as választások előtt, de Ádert a Fidesz teljes vezetése tiszteli, és a saját konzervatív politikai közössége is respektálja. Most viszont, amikor a 2022-es választásoknak nagyobb a tétje, azaz legalább matematikai esély van a kormányváltásra,

Orbán már nem engedhette meg, hogy csakis magának, illetve a pártjának jelöljön/válasszon államfőt.

Hiába bízhatna tehát Kövér százszázalékos lojalitásában (amiben persze Novák Katalin esetében is bízhat), egyértelmű, hogy Kövér Lászlót kizárólag a legelkötelezettebb fideszes kemény mag fogadná el. Miközben Orbán mindvégig a legfőbb bizalmasaként, hivatalosan helyetteseként tekintett Kövérre, ő már 1998 és 2002 között is, azaz a legelső Orbán-kormány idején az egyik legnépszerűtlenebb miniszter volt.

Persze Kövér mindig is a párt „megmondóemberének” számított, aki nem fegyelmezettségéről, sokkal inkább érzelmi politizálásáról volt híres. Egy államfői poszt márpedig nagyon másról szól, így Kövér nyelvtudásának hiánya, diplomáciai és protokolláris feladatokkal szembeni ellenérzései, sokszor kevéssé emberbarátnak ható habitusa és megosztó személye is örök ellenérv volt vele szemben.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a parlament őszi időszakának nyitóülésén 2021. szeptember 20-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a parlament őszi időszakának nyitóülésén 2021. szeptember 20-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Noha a szerep nem lenne teljesen új a házelnök számára, hiszen 2012-ben már ellátott államfői feladatokat a Schmitt lemondása és Áder megválasztása közötti átmenet idején, Kövér már akkor éppoly ellenérzésekkel viszonyult az elnöki hivatalhoz, ahogyan esetleges odakerüléséhez a magyar választópolgárok jó része. Néhány évvel később például Kövér környezetéből a HVG azt a megfogalmazást hallotta, hogy már 2012-ben is azért nem pozicionálta magát, ehelyett erősen kampányolt Áder János jelölése mellett, mert ő

„nem akart díszpinty-pozícióban maradni”.

A házelnök 30 éves politikai pályafutása és vélhetően a személyisége gyorsan egyértelművé teszi, hogy képtelen lenne a hazai és az európai közéletben a nemzet egységének megtestesítésére, és ezt vélhetően ő maga is tudja, sőt, erősítette is.

Tudatosan nem készült a posztra

Abban, amit Kövér László maga ki is mondott – ha Orbán kifejezetten erre kéri, nem ugrik el a feladat elől –, éppúgy nem érdemes kételkedni, mint abban, hogy a házelnök nem lobbizott ezért a jelölésért, és nem is különösebben rajongana az államfői szerepért. Éppen ezért Kövér – vélhetően tudatosan – maga garantálta, hogy még véletlenül se kerülhessen a nemzet egységét megtestesíteni hivatott pozícióba, amelyre a pártjában is radikálisának számító kiszólásaival vagy akár az ellenzékkel, ellenzékiekkel kapcsolatos agressziót sugalló kommunikációjával is alkalmatlan lenne.

Logikusan tehát Kövér aligha az államfői posztot céltáblaként maga elé tartva tett és tesz évek óta sokak számára elfogadhatatlan nyilatkozatokat, mint például csak a legutóbbi időkben:

  • „Egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda, hogy ő így született, ilyenné lett. Próbál ehhez a világhoz alkalmazkodni úgy, hogy nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak.” (2019. május)
  • „A magyar politikai osztály egyik része önrendelkező államban és öntudatos nemzetben gondolkodik, ilyenben hisz és ilyenért dolgozik, a politika másik része pedig az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományának jegyében cselekszik. Én ezt a politikai helyzetet tartom a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatnak, amely Magyarországot fenyegeti.” (2020. február)
  • „A magyarországi balliberális ellenzék a globalista, nemzetellenes hálózat része, a nyugat-európai véleményformálók az ő szándékosan téves információikra, rágalmaikra alapozzák a maguk propaganda-hadjáratát. Ez az ellenzék nem a magyar nemzet része, hanem ennek a világelitnek a komprádor alakulata. Ilyen értelemben semmiben sem különböznek Rákosi Mátyástól vagy Gerő Ernőtől.” (2020. április)
  • „Magyarország az unió tagja marad, ameddig az össze nem omlik. Én – bármennyire hihetetlenül hangzik is – még 1988-ban, a Fidesz megalapításakor sem voltam biztos abban, hogy egyszer meg­érem az oroszok Magyarországról való kivonulását és a Szovjetunió összeomlását. Sőt, arról sem voltam meggyőződve, hogy még az én életemben lesz igazán szabad választás. Most viszont úgy érzem, majdnem biztos, hogy megérem azt, amikor az Európai Unió a jelenlegi formájában megszűnik létezni.” (2021. július)
  • Az ellenzéki, feles többséggel való alkotmányozási álmodozásról azt mondta: „holnap büntetőeljárást kellene indítani azokkal szemben, akik az alkotmányos rend felforgatására uszítanak”, már csak azért is, mert „minden világégés abból indult (...), hogy néhány komolyan nem vehető bohóc elkezdett uszítani, aztán lett belőle nácizmus, kommunizmus”. (2021. október)
  • „A sunnyogást, a mellébeszélést, a hazára meg a nemzetre való hivatkozást felváltotta a nyílt hazaárulás politikája. (...) Véget értek azok az idők, amikor arról lehetett beszélni, hogy közös a nemzet, és csak a boldoguláshoz vezető út adja a véleménykülönbséget. Mi nemzeti politikát vallunk, ők pedig a nemzetek felszámolására irányuló globális politikához szegődtek zsoldba.” (2021. december)

Mindezek után reális forgatókönyvnek látszik, hogy Orbán Viktor mégis felkérte a házelnököt, ahogyan azt Gulyás állítja? És ha igen, akkor ezt vajon még azelőtt tette meg a miniszterelnök, hogy Kövér sokadik botrányaként a Direkt36 birtokába került az a zárt ajtók mögött elmondott, 2020. februári beszédről szóló felvétel, amelyből kiderült, hogy Kövér László politikai jellegű üzenetet fogalmazott meg a szolgálatok vezetői felé?

Igyekeztünk megtudni, pontosan milyen, mikori felkérésről beszélt Gulyás. A Miniszterelnökséget vezető minisztertől megkérdeztük, ha egyszer már nem tagja a Fidesz elnökségének, egyáltalán milyen körben és mikor tárgyalt a Fidesz államfőjelöltjének személyéről. Ez már csak azért is kérdés, mert ha Gulyás szerint a Fidesz novemberi kongresszusán dőlt el az államfőjelölés, akkor Orbán Viktor, Kövér László és még Novák Katalin is időzavarba kerülhetne. Cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ Gulyás tárcájától.

Januárig nem foglalkozik vele, vagy mégis

De más jelek is utalnak arra, nem reális, hogy az orbáni forgatókönyv bárminemű ellenzéki vagy szélesebb társadalmi felháborodás hatására változott meg, és csak a Fidesz-elnökség nyomására, november után változott meg Orbán jelöltjének neve.

Az biztos, hogy Áder János ötéves mandátuma 2022. március 13-án lejár. Utódjáról – az alaptörvény rendelkezése szerint – a megbízatás lejárta előtt legalább 30, de legfeljebb 60 nappal kell döntenie az Országgyűlésnek, azaz éppen a 2022-es választásokat megelőzően.

Áder János, Magyarország rendszerváltás utáni ötödik, köztársasági elnöke feleségével, Herczegh Anitával érkezik ünnepélyes beiktatására, a Sándor-palotába 2012. május 10-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI
Áder János, Magyarország rendszerváltás utáni ötödik, köztársasági elnöke feleségével, Herczegh Anitával érkezik ünnepélyes beiktatására, a Sándor-palotába 2012. május 10-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI

Maga az érintett, azaz Kövér László már tavaly kora ősszel úgy látta, a korai döntéshozatalt indokolná, hogy az új államfőnek legyen ideje felkészülni hivatalára, de az is, hogy

„az Országgyűlés a választási kampányra tekintettel hamarabb befejezhesse munkáját”.

Orbán tehát nem igazán ért rá mérlegelni a jelöltek között, ahogyan az is egyértelműnek látszik, hogy a mihamarabbi államfőjelölés, illetve -választás terve sokkal korábbra nyúlik vissza. Már csak ezért is tűnhet Gulyáséhoz hasonló, komikus kommunikációs félresiklásnak az, hogy miután tavaly augusztusban a Népszava írt arról, Trócsányi László volt igazságügyminiszter, 2019-es uniós biztosjelölt lehet a miniszterelnök államfőjelöltje, Havasi Bertalan azt mondta az ATV-nek:

„Január előtt a miniszterelnök nem foglalkozik az államfőválasztás ügyével.”

Orbán nem tartotta be ezt az ígéretét, hiszen december 20-án a kormányfőinfón maga jelentette be, hogy a Fidesz elnöksége már megtárgyalta, és Novák Katalin lesz a párt jelöltje. Pedig Kövér László még októberben is azt állította:

„A választás időpontja még nincs olyan közel, hogy az esetleges jelöltek személyéről a Fidesz elnökségében, frakciójában vagy a kormány informális köreiben szó esett volna.”

Annyira nem beszéltek egymással, hogy ekkor már azt is tudni lehetett, hogy Novák Katalin nem indul újra a Fidesz novemberi tisztújításán az alelnöki posztért. Persze mindezt akkor még azzal indokolta: „Nem fogok újra alelnökjelöltként indulni a kongresszuson. Követem azt a gyakorlatot, amit eddig minden elődöm követett, azt az íratlan szabályt a Fideszben, hogy a miniszterség és az alelnökség együtt a következő tisztújító kongresszusig tartható.”

Már csak emiatt is szerettük volna megtudni akár Gulyástól, tárcájától, Havasi Bertalantól, azaz Orbán sajtófőnökétől, de még az Országgyűlés sajtóirodájának is küldtünk kérdéseket, hogy kiderüljön, ha egyáltalán volt ilyen beszélgetés, akkor konkrétan mikor utasította vissza Kövér László házelnök a miniszterelnök felkérését az államfőjelöltségre. Választ azonban sehonnan sem kaptunk.

Valakit eközben kockáról kockára építettek

Noha Orbán maga a Telex kérdésére azt állította, Novák Katalin neve a Fidesz elnökségében merült fel, a családügyi, tárca nélküli miniszter jelölése aligha volt egy, a Fidesz szűk körű vezetőségében, Kövér elutasítása nyomán, hirtelen felmerült ötlet. A 44 éves, Szegedről származó Novák Katalin 2014-től 2020-ig az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára volt, 2020-tól lett családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Emlékezetes, 2017-ben többször is felmerült, hogy a miniszterelnök Balog Zoltán akkori humán csúcsminisztert jelölte volna leginkább Áder János helyére, hiszen „abszolút alkalmasnak találta az államfői posztra a hozzá rendkívül közel álló, a belső bizalmi köréhez tartozó református lelkészt”, akit egyébként a pletykák szerint Kövér László is szívesen látott volna a Sándor-palotában, leginkább maga helyett. Balog azonban a világi pálya helyett mást választott: 2018-ban visszavonult a politikától, és újra az egyház szolgálatába állt, majd a Dunamelléki Református Egyházkerület 2020 novemberében választotta püspökké, tavaly pedig a református egyház zsinati lelkészi elnöke lett hat évre.

Pikáns kormánypárti híresztelés – névvel persze nem vállalta senki –, hogy amiként Balog Zoltánt Kövér László ajánlotta Orbán Viktor figyelmébe – miután jelezte, ő maga nem szeretne államfő lenni –, Balog ugyanezt tette Novák Katalinnal, aki bevallottan a volt miniszter mentoráltja. Persze Novák képzettsége és felkészültsége aligha Balognak köszönhető, ám a kezdeti és még a családalapítását megelőző külügyi pályáról az Emberi Erőforrások Minisztériumába került 2012–13 környékén, ahol Balog miniszteri kabinetfőnöke lett, majd a 2014-es választás után ifjúsági és családügyi államtitkárnak nevezte ki mentora.

Novák Katalin és Balog Zoltán a Rólad szól! párbeszédsorozaton felvidéki fiatalokkal 2015-ben – Fotó: Novák Katalin / Facebook
Novák Katalin és Balog Zoltán a Rólad szól! párbeszédsorozaton felvidéki fiatalokkal 2015-ben – Fotó: Novák Katalin / Facebook

Államfővé jelölését követő portrénkban írtuk azt Novákról: 2020 októberétől tárca nélküli miniszterré léptették elő, ami inkább a családpolitika fontosságának hangsúlyozásáról szólt, ugyanis Novák továbbra is egy tényleges minisztériumi apparátus nélküli kormánytag maradt, akinek szerepe lényegében a kormány által meghozott döntések előadására és népszerűsítésére korlátozódott, és nem tűnt valódi döntéshozó testületnek az általa vezetett, ámde alig néhány hónapos működés után októberben feloszlott „a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs” sem.

Noha Novákot 2020-ban és 2021 elején még alaposan bevetette a Fidesz, illetve Orbán Viktor a nemzetközi csatározásokban mint a párt külpolitikai területért felelős alelnöke, aki Szájer Józseffel és Varga Judittal az oldalán volt például a Fidesz bölcse az Európai Néppárttal folytatott, kudarcos békéltető tárgyalások során, a tavaly tavasz éles váltást hozott, és az újdonsült államfőjelölt már mintha egészen másképpen kezdett volna kommunikálni.

Novák kockáról kockára, napi szinten kezdte építeni ember-, nő- és persze főként „magyar családbarát” imázsát, visszafogta a sokszor – nehéz lenne másként nevezni – macsó kormányzati retorikát, amikor kellett, és főképpen 2021 elejétől úgy ontja a jó híreket a magyar társadalomra, hogy azt még a KESMA is megirigyelhetné:

Egyetlen divatbaki csúszott tehát csupán ebbe a tudatos „nép leánya” típusú népszerűsítési építkezésbe: Novák november 14-én leköszönő alelnökként úgy mondott beszédet a Fidesz XXIX. tisztújító kongresszusán, hogy egy OV22 feliratú fülbevalót viselt. Ám úgy tűnik, mindezzel az őt jelölőknél inkább szimpátiát, mintsem bárminemű jogállami aggályt váltott ki.