A Párbeszéd és a Jobbik is magának szeretné Márki-Zay Péter mandátumát

Szombatig úgy tűnt, senki nem támadja meg az április 3-i választás eredményeit, így rekordgyorsasággal alakulhat meg az új Országgyűlés (a Mi Hazánk szombaton jelentette be, hogy a Kúriához fordul a levélszavazatok miatt). A dolgok mostani állása szerint a Fidesz-KDNP 135 mandátumot nyert, a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd szövetsége 57-et, a Mi Hazánk 6 képviselővel jutott be a parlamentbe, míg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1 képviselővel, Ritter Imrével vesz részt az Országgyűlés munkájában.

A képviselők névsora azonban még nem végleges, a mandátumok igazolásáig bárki lemondhat a jól fizető parlamenti munkáról. Ezt mindössze írásban kell jeleznie a Nemzeti Választási Bizottságnak a következő napokban. Négy politikusról már biztosan tudjuk, hogy nem ül be a parlamentbe, és az ellenzéki oldalon a frakciók létszáma is változhat.

Ki kapja meg Márki-Zay Péter mandátumát?

„Nekem most Vásárhelyen kell megvédenem a vásárhelyi gyerekeket attól, hogy a Fidesz elvigye őket golyófogónak Ukrajnába, köztük négy, még csak nem is katona fiaimat” – indokolta döntését Facebook-oldalán Márki-Zay Péter az Egységben Magyarországért listavezetője, miután pár nappal a választás után bejelentette, hogy nem ül be a parlamentbe. A Partizán műsorában arról beszélt, hogy szeretné megtartani Hódmezővásárhelyt az ellenzéknek. Ha ugyanis listavezetőként beülne a parlamentbe, időközi polgármester választást kellene kiírni a városban, és Lázár elsöprő győzelme után jó esélyekkel indulhatna egy fideszes jelölt.

Márki-Zay azt mondta, a pártokra bízza, hogy kinek adják a mandátumát, technikailag azonban két lehetőség áll előtte. Nem veszi fel a mandátumot, azaz írásban lemond a képviselői helyéről a következő napokban, vagy felveszi a mandátumot, hogy aztán harminc napon belül meg kelljen szüntetnie az összeférhetetlenséget a polgármesteri és országgyűlési képviselői munka között, és végső során visszaadja a mandátumát. A választási törvény szerint mindkét esetben a jelölő szervezet dönthet a mandátum sorsáról, a megüresedésétől számított harminc napon belül kell bejelenteniük az új képviselő nevét a választási bizottságnak.

Márki-Zay az ellenzéki előválasztás előtt Karácsony Gergely pártjával kötött megállapodást, amelyben azt vállalta, hogy a Párbeszéd frakciójába ül a parlamentben. Ez tehát azt jelentené, hogy most jelölő szervezetként a Párbeszéd küldhet helyette mást az Országgyűlésbe. „A Párbeszéd politikai közössége időben meghozza a döntést arról, ki kapja Márki-Zay Péter mandátumát” – válaszolták megkeresésünkre a párttól. Ha a Párbeszéd decemberben elfogadott listáját nézzük, Kocsis-Cake Olivio következhet, de az sem kizárt, hogy mást választanak helyette.

Csakhogy több ellenzéki párt szerint Márki-Zay megüresedett mandátuma nem a Párbeszédet illeti.

Ez pedig még okozhat némi konfliktust a pártok között a következő hetekben. Hadházy Ákos például szombaton arról beszélt, hogy szerinte Szél Bernadettnek járna Márki-Zay üresen hagyott parlamenti helye.

A törvény szerint közös pártlista esetén a pártoknak egyhangú nyilatkozattal kell bejelenteniük a választási bizottságnak, hogy a megüresedett mandátumot kinek adják. Ennek hiányában a soron következő jelölt szerzi meg a mandátumot.

„A hat ellenzéki párt elnöke a listás mandátumok felosztásánál abban állapodtak meg, hogy Márki-Zay Péter mandátuma nem számít majd bele a pártok közötti arányokba, vagyis, ha átveszi a mandátumát, akkor azt nem egy plusz Párbeszéd mandátumnak tekintettük a számolásnál, és arra az esetre ha nem veszi át a mandátumát, akkor azt listás helyek tovább csúszásának tekintettük” – fogalmaztak meglehetősen kacifántosan a Jobbiknál, míg a DK jóval egyértelműbb választ adott lapunk megkeresésére.

„A DK értelmezése szerint a jogszabályok alapján, más megállapodás hiányában a lista tovább csúszik.”

Ez azt jelentené, hogy az ellenzéki közös lista következő, 39. helyén szereplő jobbikos Végh Noémi kaphatja meg Márki-Zay mandátumát. Így a Párbeszéd frakciója a jelenleg tervezett 7 helyett 6 főre csökkenne, míg a Jobbiké 9-ről 10-re nőne. A frakciók létszáma az állami támogatás miatt sem mindegy: a mostani állás szerint a Párbeszéd 660, Jobbik 770 millió forintos éves kerettel számolhat a következő parlamenti ciklusban.

Dobrev Klára és Karácsony Gergely sem ül be parlamentbe

Csak szimbolikusan került fel a szavazólapra Karácsony Gergely neve. A Párbeszéd társelnöke már a párt decemberi kongresszusa után jelezte, hogy nem ül be a parlamentbe, hanem marad Budapest főpolgármestere.

Mivel a két poszt összeférhetetlen, vissza kell adnia a mandátumát, amit a Párbeszéd Szabó Rebeka zuglói alpolgármesternek ad. Szabó nem indult el képviselőjelöltként az előválasztáson, azonban februárban, a kampány közepén ő ugrott be Gér Mihály helyére Pest megye 10. választókerületében (Monor, Albertirsa és környéke), miután napvilágot láttak Gér korábbi vállalhatatlan kommentjei, amit egy autós gázolás után a baleset áldozatairól írt egy zárt Facebook-csoportban. Szabó kikapott Pogácsás Tibortól, de listáról mandátumhoz juthat, és lapunknak megerősítette: beül a parlamentbe. Nem lesz számára új a terep, 2010-ben az LMP országos listájáról került be az Országgyűlésbe, majd három évvel később több társával együtt kilépett a frakcióból, és megalapították a Párbeszédet.

„Dobrev Klárával megnyertük volna a választást” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a DK múlt szombati politikai tanácskozásán. Az előválasztáson azonban a szavazók nagy többsége nem a DK jelöltjét, hanem Márki-Zay Pétert választotta meg miniszterelnök-jelöltnek. Dobrev Klára az ellenzéki lista második helyén szerepelt, de Karácsonyhoz hasonlóan ő is már előzetesen jelezte: kitölti az EP-képviselői mandátumát Brüsszelben.

A DK-ban még nem döntötték el, hogy ki kapja meg Dobrev parlamenti mandátumát. „Az egységes ellenzék pártjainak elnökei legutóbbi találkozójukon úgy állapodtak meg, hogy a pártok frakciói közös egyeztető, tervező fórumot tartanak fenn. Ez a bizottság ezen a héten is ülésezik, minden ilyen kérdést ott beszélünk meg, a DK pedig a közös ellenzéki egyeztetéseket követően hoz döntést a szóban forgó ügyben is” – válaszolták a párttól a hét elején megkeresésünkre. Az ellenzéki közös listán Manhalter Dániel az első DK-s jelölt (40. helyen), aki a jelenlegi állás szerint éppen hogy lecsúszott a képviselőségről. Könnyen lehet azonban, hogy ez még változik, és az RTL Klub volt tudósítója kapja meg Dobrev mandátumát.

A képletet azonban némileg bonyolítja, hogy a közös lista összeállításakor úgy állapodtak meg a pártok, hogy a DK biztosít egy helyet az LMP-nek, ha a zöldek csak egy egyéni körzetben tudnak nyerni. Miután az LMP-ből egyedül Csárdi Antalnak jött össze a győzelem, szükségük lesz a plusz egy mandátumra, hogy saját frakciót tudjanak alakítani. Az LMP-frakció ötödik tagja – egyetlen nőként – Bakos Bernadett kőbányai önkormányzati képviselő lesz. Azt azonban még nem tudni, hogy melyik DK-s képviselőjelölt mandátumát kapja ő meg.

A Fidesznél jóval egyszerűbb a helyzet. Egyedül Gál Kinga jelentette be, hogy a magyar parlament helyett marad Brüsszelben. Tizennyolc éve EP-képviselő, és ősszel beválasztották a Fidesz elnökségébe is Novák Katalin helyére. A párt országos listáján az előkelő, ötödik helyet kapta meg, de mint kiderült, csak szimbolikusan, továbbra is ő vezeti a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportját.

Megkérdeztük a Fidesz sajtóosztályától, hogy ki kapja meg Gál mandátumát, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre. Ha csak nem jelentenek be más nevet, Pesti Imre lehet a befutó, aki a lista 54. helyéről lecsúszott a biztos mandátumról. A kormánypárti politikus tizenhat éve tagja az Országgyűlésnek, 2010 és 2011 között Budapesti egyik főpolgármester-helyettese volt, majd három évig a fővárosi kormányhivatalt vezette kormánymegbízottként.

A Momentum bojkottálja az alakuló ülést, az LMP nem

Az ATV információi szerint május 2-ára hívhatja össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök.

A Momentum a hétvégén bejelentette, hogy 11 fős frakciójuk bojkottálja az ünnepélyes alakuló ülést, mert a Fidesz korlátozta a képviselők jogait (pl. vizsgálóbizottságok felállítása, közintézmények ellenőrzése).

„A Fidesz mindent leuraló hazug és korrupt rendszere ellen nem lehet hagyományos képviselői szerepben felvenni a kesztyűt”

– fogalmazott Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője vasárnap.

Az LMP frakciója nem sokkal később jelezte, ők nem bojkottálják az alakuló ülést. Ungár Péter szerint a jelenlegi helyzetben nevetségesnek éreznék ezt. „Nem fogunk bojkottálni semmit, mert az ellenzék korlátozott lehetőségeinek a megoldását nem a további önkorlátozásban látjuk. És nem fogunk bojkottálni semmit, mert megértettük, hogy a legelkötelezettebb ellenzéki szavazókon kívül senkit nem érdekel a siránkozásunk” – írta Ungár, aki szerint jogos az az igény, hogy a negyedik kétharmad után teljesen újra gondolják a politikájukat. „De ha azt gondoljuk, hogy a magyar emberek akkor fogják az ellenzéket választani a Fidesz helyett, ha a parlament nyitóülésén való részvételből csinálunk politikát, akkor félő, hogy nagyon rossz irányba indulunk” – fogalmazott bejegyzésében.

Hadházy Ákos és a Momentum a hét elején levélben fordult a parlamenti pártok elnökeihez.

„Egyeztetést kezdeményeztünk azokról a javaslatokról, amelyekkel szerintünk el lehet kerülni, hogy a mandátumok felvétele után »díszletellenzékként«, egy tisztességtelen választáson létrejött parlamentben legitimáljuk a Fidesz hatalmát”

– írta Facebookon. Szerinte meg kellene beszélni, hogy szabad-e pozíciókat elfogadni. „A képviselők mandátumukkal a Tisztelt(?) Ház falain kívül is élhetnek, sőt, jelen viszonyok közepette ott élhetnek csak igazán hasznosan.”

A Jobbiknál és a DK-nál is azt mondják, a saját választóikat csapnák be, ha nem vennék fel a mandátumot, így részt vesznek a parlamenti munkában.