Egy szupernóva-robbanás átmenetileg kikapcsolta a Föld ózonrétegét

2022 októberében a földi teleszkópok nagy energiájú fotonok érkezését regisztrálták a mélyűrből, egy 1,9 milliárd fényévnyire történt szupernóva-robbanás maradványait. Ezt gammakitörésnek nevezik, és a csillagászok mérései szerint ez a valaha észlelt legnagyobb energiájú ilyen jelenség volt, ami átlagosan 10 ezer évente egyszer történik.

Az esetet és következményeit azóta is tanulmányozzák a tudósok, és egy frissen megjelent tanulmányban most egészen meghökkentő részletetek tettek közzé róla. Eszerint a gammakitörés átmenetileg ugyan, de komolyan megváltoztatta a Föld atmoszférájának felső rétegében az ionizált részecskék összetételét és mennyiségét. Kicsit közérthetőbben: rövid időre kikapcsolta a bolygót a káros UV-sugárzástól védő ózonréteg.

Ez elég ijesztően hangzik, de a kutatók szerint mindössze néhány percig volt védtelen a Föld a sugárzás ellen, és az ózonpajzs gyorsan regenerálódott. Viszont ha a szupernóva közelebb történik a Naprendszerhez, a következmények katasztrofálisak lehettek volna – figyelmeztet a tanulmány. Szimulációk szerint egy Tejútrendszeren belüli szupernóva évekre képes lenne lenullázni az ózonréteget, ami a gyakorlatban a földi élet nagy részének óhatatlan kipusztulásával járna.

Az ózonréteg a Föld légkörének felső rétegében, a 20 és 40 ezer méteres magasság közötti sávban helyezkedik el. Az ózon valójában az oxigén egyik előfordulási formája, egy három oxigénatomból álló molekula (O3). Ezt a légkörben pont az az UV-sugárzás hozza létre, ami ellen az ózonréteg megvéd minket. A folyamat úgy néz ki, hogy az UV-sugárzás találkozik a sima, mezei oxigénmolekulákkal (O2), és széttépi bennük az atomok közti kötést. A szóló oxigénatomok hármasával összeállnak ózonmolekulákká (illetve pontosabban egy-egy O2 molekulába társulnak be harmadikként), a sugárzás energiája így átalakul kémiai energiává. Aztán az O3 molekulákat is szétszaggatja az UV-sugárzás, és azok O2-es oxigénné alakulnak vissza, miközben megint csak elnyelnek egy csomó energiát. Az ózonrétegnek ez az önfenntartó mechanizmusa dolgozott most is, és állította helyre a szupernóva miatt elfüstölt ózonpajzsot.

Felmerül a kérdés, hogy ha egy ilyen kozmikus kataklizma is csak pár percre tudja kiütni az ózonréteget, akkor miért van ózonlyuk, és miért kellett a freongázos termékeket kivonni a forgalomból. Nos, azért, mert ezek az anyagok brutálisabban bánnak az ózonnal, mint egy szupernóva: 25 kiló klór például 500 ezer tonna ózont képes elbontani, és az öngyógyuló folyamat ezzel a tempóval már nem képes lépést tartani.