Magyar Péter újabb frontot nyit Orbánnal, szimbolikus helyen győzné le a Fideszt
2025. március 27. – 11:14
frissítve
Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István országgyűlési képviselője lehet Magyar Péter 2026-tól. A Tisza Párt elnöke olyat tesz, amivel a miniszterelnök harmincegy éve nem próbálkozott: elindul egyéni képviselőjelöltként is Budapest 3. választókerületében, amelyhez a XII. kerület és a XI. kerület egy része tartozik.
„Orbán Viktor is ebben a körzetben él. Ha nem gyáva, akkor ő is elindul és közvetlenül megküzdünk az emberek bizalmáért. Nos, miniszterelnök úr, most ki mögé fog bújni?” – posztolta Magyar Péter kedd délelőtt. A felhívásra még nem reagált Orbán, hiába kerestük meg mi is a kérdéseinkkel. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta: megvannak már a Fidesz képviselőjelöltjei, és Hegyvidéken is ismert a jelöltjük. Steiner Attilát, az Energiaügyi Minisztérium államtitkárát indítják a Tisza Párt elnöke ellen.
Magyar döntése több szempontból is szimbolikus. Egyrészt egy olyan választókerületben mérettetné meg magát, amit sokáig a polgári, konzervatív, jobboldal fellegváraként azonosítottak, és ahol 1998 és 2022 között megrendíthetetlennek tűnt a Fidesz. Itt követhető a legjobban nyomon, hogy Orbánék hogyan veszítették el a magasan iskolázott, tehetősebb társadalmi rétegeket. Másrészt jóval erősebb legitimációt adhat Magyarnak, ha nem listás mandátummal ül be a parlamentbe, hanem közvetlenül kap felhatalmazást a választóktól. Harmadrészt egy újabb lehetőséget teremt arra, hogy konfrontálódjon Orbán Viktorral, aki 1994 óta egyetlen alkalommal sem indult el egyéni választókerületben.
Újabb front Orbán ellen
A miniszterelnök a rendszerváltás óta, 35 éve ül a parlamentben, de mind a kilenc választáson listáról (területi vagy országos) jutott mandátumhoz. Valószínűleg kevesen emlékeznek már arra, hogy fiatalon kétszer is megpróbálkozott egyéni választókerületben, de nem járt sikerrel.
Az 1990-es választáson valamiért Pesterzsébeten indult, amihez semmiféle kötődése nem volt. Miután az első fordulót az MDF-es Zacsek Gyula megnyerte, a Fidesszel akkor még nagy barátságban lévő SZDSZ visszaléptette a saját jelöltjét Orbán javára. A 444 cikke szerint a második forduló előtt a Fidesz elnöke úgy fogalmazott: attól függ a győzelme, hogy sikerül-e megmutatnia a választóknak, mi a különbség, ha egy politikus vagy egy kofa ül a parlamentben. Ehhez szükség lett volna arra, hogy Zacsek kiálljon vele egy vitára, de ez nem történt meg, és végül az MDF jelöltje 60-40 százalék arányban simán elverte Orbánt.
Négy évvel később már a szülővárosában, Székesfehérváron indult, de még nagyobbat égett, mint 1990-ben. Az első és második fordulóban is csak a harmadik helyet tudta megcsípni az MSZP és SZDSZ jelöltjei mögött. A liberálisok felajánlották ugyan a második forduló előtt, hogy visszalépnek Orbán javára, de elutasította a gesztust.
Magyar Péter ilyen előzmények után azt szeretné mutatni a választóinak, hogy
a miniszterelnökkel ellentétben ő nem fél egyéni körzetben is megküzdeni a mandátumáért, és célja, hogy minden szinten Orbán Viktor kihívójaként azonosítsák.
Mindeközben a miniszterelnök minden eszközzel igyekszik elkerülni, hogy Magyar Pétert vele azonos rangú ellenfélként kezeljék. „Sosem fogok olyanokkal vitatkozni, akiknek a gazdái Brüsszelben vannak, mert én majd a gazdáikkal vitatkozom” – hárította a vitára vonatkozó kérdést az év végi sajtótájékoztatóján Orbán, és azt is hozzátette még, hogy az ellenfeleit nem itthon kell legyőznie, hanem Brüsszelben. Azaz az ő ellenfele nem Magyar Péter, hanem például az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber. A hazai vitákat inkább kiszervezi Menczer Tamásnak és az államtitkárainak.
Magyar célja világosnak tűnik tehát, az időzítése azonban némileg meglepő, hiszen még javában folyik a Tisza Párt 106 egyéni jelöltjének kiválasztása, és semmi nem sürgette. A bejelentés időzítését indokolhatta a Direkt36 kedd reggel megjelent cikke, amelyben részletesen feltárták: Magyar hogyan veszítette el a pozícióit a Fideszben, és kiszorulása után miért döntött úgy, hogy beszáll a politikába. Talán ezt akarta ellensúlyozni a Tisza Párt elnöke azzal, hogy közvetlen felhatalmazást kér a választóktól a parlamenti munkához.
A másik lehetséges apropót két, múlt héten megjelent közvélemény-kutatás adhatta. A Medián felmérése szerint márciusra Magyar már népszerűbb lett országosan, mint Orbán, és az elutasítottsága is jóval alacsonyabb szinten van. Pár órával később aztán kijött a Nézőpont Intézet is egy kutatással, amelyben azt állították: továbbra is Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus és egyben a legalkalmasabb személy Magyarország miniszterelnökének. Ha egy egyéni választókerületben megmérkőznek 2026-ban, eldől a népszerűségi verseny, igaz, csak lokális szinten.
A fő oka azonban az lehetett, hogy február óta komoly verseny folyik a Fidesz és a Tisza között a napirend uralásáért, a közbeszéd tematizálásáért, és Magyar Péter Orbánhoz hasonlóan akkor van igazán elemében, amikor konfrontálódhat a politikai ellenfelével. A Tisza politikusa azzal tudja magát kihívóként pozicionálni, ha egyenesen a miniszterelnököt támadja, és nem Menczer Tamással vagy más államtitkárral van elfoglalva. A hétvégén az EP-képviselők kötelező vagyonnyilatkozat-tételéről szóló törvényjavaslattól jutott el oda Magyar, hogy az Orbán-család hatvanpusztai birtokára darabonként 30 millió forintért vásároltak előnevelt fákról és a miniszterelnök házi szafarijában nevelkedő zebrákról posztolt.
Kik lehetnek Magyar ellenfelei?
Zebraügyben reagált Orbán, az azonban kizártnak tűnik jelenleg, hogy elfogadná Magyar kihívását, és elindulna a hegyvidéki választókerületben. Magyar bejelentésével ugyanakkor hirtelen megnőtt az ellenzékhez húzó választókerület politikai súlya. Ha valóban elindul a Tisza Párt elnöke ott, nagyobb figyelem irányul a körzetre, így nem mindegy, hogy a Fidesz milyen jelölttel válaszol. Tavaly vonult vissza a politikából a Fidesz meghatározó és népszerű helyi politikusa, Pokorni Zoltán, aki 18 évig volt a XII. kerület polgármestere, és 16 évig a kerület országgyűlési képviselője.
A Fidesz új választókerületi elnökének Steiner Attilát, az Energiaügyi Minisztérium államtitkárát nevezte ki Orbán, akiről eddig alig lehetett hallani a nyilvánosságban. Mint kiderült, az államtitkár régóta ismeri Magyart, egy régi közös családi fotóval üzent is rögtön neki. A fotón Magyar még a volt feleségével, Varga Judittal együtt szerepel. Steiner 2019 és 2021 között a Varga által vezetett Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt, de a 2010-es évek elején Magyarhoz és Vargához hasonlóan ő is Brüsszelben dolgozott politikai tanácsadóként.
„Évtizedek óta jól ismerjük egymást, és nagyon örülök, hogy egyéniben indulsz a 3-as vk-ban a választásokon. Vk elnökként alig várom, hogy nyíltan beszéljünk a régi ügyeidről”
– írta Steiner, akit rögtön rá is állítottak Magyar támadására.
Az államtitkár felesége, Isky Annamária is posztolt egy Varga Judittal és Magyar Péterrel közös képet Facebookon. A szövegben egyértelműen arra utalt, hogy férjével Varga Judit mellett állnak: „Alakul a buli. Kontrasztok nélkül nincs szintézis. Hajrá Hegyvidék! Táncrend: 3+1.” Az atv.hu cikke szerint Isky Varga sajtófőnöke volt korábban az Igazságügyi Minisztériumban.
A választókerületi elnököknek nagyon fontos szerepük van a Fidesz működésében, különösen választási kampányban. Ők irányítják a körzetükbe tartozó alapszervezeteket, választási kampányokat, és ők tesznek javaslatot az önkormányzati és országgyűlési választások helyi jelöltjeire is. Többségében ők maguk lesznek a képviselőjelöltek, de ez nincs kőbe vésve. Gulyás Gergely ugyanakkor a csütörtöki kormányinfón megerősítette, hogy Steinert indítja a Fidesz Hegyvidéken. A miniszter példátlan és durva kampányra számít az ellenzék stílusa miatt.
„Ma a legfontosabb hátralépést teszem meg” – írta Hajnal Miklós szerda délelőtt a Facebook-oldalán, és bejelentette, hogy nem indul újra a körzetben 2026-ban. A Momentum képviselője a hatpárti összefogás jelöltjeként a szavazatok 48,42 százalékával nyerte meg a választást a hegyvidéki körzetben 2022-ben. Most viszont szerinte azzal tudja Magyart az országos győzelmében leginkább segíteni, ha nem áll az útjába. „Ma már egyértelműen kijelenthető: a XII. kerületiek körében kormányváltó hangulat van” – fogalmazott Hajnal, és arra kérte Magyart, hogy ugyanazzal a lendülettel, energiával folytassa az országjárását, ahogy eddig tette, mert nagyobb szükség van rá azokon a helyeken, ahol még dolgozni kell a kormányváltásért.
Magyar tőle szokatlan módon megköszönte a gesztust a momentumos képviselőnek. „Örülök, hogy vannak ellenzéki politikusok, akiknek fontosabb a rendszerváltás, mint a saját egzisztenciájuk. Talán a miniszterelnök is összeszedi a bátorságát és nem bújik nők szoknyája, zebrák, vagy tekesek mögé” – kommentelte Hajnal posztja alá a Tisza Párt elnöke.
Hajnal Miklós mellett nem indul el egyéni jelöltként a hegyvidéki választókerületben Kovács Gergely XII. kerületi polgármester sem. Mindezt Magyar Pétert imitálva jelentette be az MKKP társelnöke kedden.
„Orbán Viktor is ebben a körzetben él, ő se indul a választásokon. Orbán Viktor gyáva, én bátor vagyok!”
– írta Kovács, aki 2022-ben a szavazatok 5,47 százalékát kapta a választókerületben, tavaly viszont 53,6 százalékkal választották meg polgármesternek Hegyvidéken.
DK-s ellenfele viszont biztosan lesz Magyar Péternek. Gyurcsány Ferenc tavaly ősszel jelentette be, hogy 2026-ban mind a 106 választókerületben állítanak jelöltet. Azóta már azt is tudjuk, hogy hegyvidéki körzetben Gréczy Zsoltot indítják, aki 2022-ben az ellenzéki közös listáról jutott mandátumhoz. „A Momentum és a Kutyapárt visszalépése után a DK maradt az egyetlen ellenzéki párt, amelynek jelöltje a választókerület baloldali és liberális szavazóit is képviseli. Baloldal nélkül nincs kormányváltás, a baloldali és liberális szavazóknak pedig a XI. és a XII. kerületben is szükségük van parlamenti képviseletre” – jelezték a párt szerdai közleményében.
Így fordult át ellenzékivé az egykori fideszes bástya
A XII. kerület sokáig a Fidesz mintakerülete, hivatkozási alapja volt. A rendszerváltás utáni első két választáson még az MDF nyert itt, 1998-ban azonban már a fideszes Pokorni Zoltánt választották meg képviselőnek, 60-40 arányban győzte le az MSZP jelöltjét.
Az „emberarcú fideszes” jelzőt is rendre megkapó Pokorni ezután még három választást nyert meg zsinórban, és 2006-tól a XII. kerület polgármestere is volt. A 2010-es parlamenti választáson még a szavazatok 56 százalékával nyert Pokorni, ám ahogy aztán a NER kiépült, és
a Fidesz a magasan iskolázott, városi értelmiségi réteg helyett egyre inkább a vidéki kistelepüléseken élőknek kezdett politizálni, fokozatosan visszaszorult a kormánypárt támogatottsága Hegyvidéken.
Miután egy törvénymódosítással összeférhetetlenné tették a polgármesteri és országgyűlési képviselői posztot, Pokorni az előbbit választotta, és 2024-ig maradt a kerület polgármestere.
A 2010-es kormányváltás után a Fidesz átírta a választási törvényeket: megszüntették többek között a kétfordulós választási rendszert, és 176-ról 106-ra csökkentették az egyéni választókerületek számát. A XII. kerület 2014-ben már Budapest 3. számú választókerületének lett a központja, és ide rakták még a szomszédos II. kerület egy részét is.
A manapság leginkább megosztó parlamenti megszólalásairól ismert fideszes Fónagy János 2014-ben már csak 46,78 százalékot kapott az átalakított hegyvidéki választókerületben. Négy évvel később Gulyás Gergely pedig már csak azért tudott győzni, mert az ellenzéki pártok nem fogtak össze. Ha az LMP visszalépteti a jelöltjét, Hajdu Máriát (6,98 százalék), a DK-s Bauer Tamás (39,03 százalék) szinte biztosan legyőzi Gulyást (42,71 százalék).
A 2019-es önkormányzati választást még megnyerte Pokorni, de a Választási Földrajz elemzése szerint már itt látszott, hogy megindult az átrendeződés a kerület szavazói hozzáállásában, és a jómódú, polgári réteg egyre kevésbé volt vevő a Fidesz politikájára. Erről beszélt Pokorni is a lapunknak adott interjúban a tavaly júniusi önkormányzati választás után: „Nem új dolog, hogy a Fidesz támogatottsága csökken a kerületben, ez már évtizedes trend. Itt sok a diplomás, magas kvalitású, magas szociológiai státuszú polgár, akik húsz évvel ezelőtt még nagy arányban támogatták a polgári oldalt, a Fideszt. Aztán amikor a Fidesz Gulyás Gergelyt indította itt a 2018-as országgyűlési választáson, aki egy fiatal, nagyon rokonszenves, kormányzati feladatokkal még nem erodált, jóképű politikus volt, a DK-s jelölt alig 3 százalékkal maradt el tőle.”
Az első áttörést a 2022-es országgyűlési választáson érte el az ellenzék Hegyvidéken, amikor a hatpárti összefogás jelöltjeként induló Hajnal Miklós a szavazatok 48,42 százalékával simán behúzta a körzetet:
- Hajnal Miklós (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd): 25 323 (48,42%),
- Fürjes Balázs (Fidesz-KNDP): 21 872 (41,82%),
- Kovács Gergely (MKKP): 2861 (5,47%),
- Grundtner András (Mi Hazánk): 1163 (2,22%),
- Hajdu Mária (független): 680 (1,30%),
- Jenei Dávid (Memo): 398 (0,76%).
Tavaly év elején Pokorni bejelentette a visszavonulását, a júniusi önkormányzati választáson pedig szó szerint tarolt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a XII. kerületben. Kovács Gergely a szavazatok 53,6 százalékát begyűjtve, abszolút többséggel lett polgármester, és a 12 egyéni körzetből 12-t megnyert az ellenzék. A 18 fős testületben a Fidesz csak 4 helyet tudott megkaparintani, azt is kompenzációs listáról.
Az Országgyűlés fideszes többsége tavaly decemberben teljesen átrajzolta a főváros választókerületi beosztását, és a hegyvidéki körzetet sem hagyták érintetlenül. A korábbi II. kerületi részeket elvették körzettől, de cserébe hozzácsapták a XI. kerület egy jelentős részét. Ehhez a körzethez tartozik a 2026-os választáson már Sasad, Sas-hegy, Gazdagrét, Madárhegy, Hosszúrét, Őrmező, Kőérberek és Kamaraerdő is. A módosítással valójában egy cseppet nem lett fideszesebb ez a választókerület, a XI. kerületben már ugyanúgy többségben vannak az ellenzéki választók.
A Választási Földrajz korábbi cikke szerint az átalakított hegyvidéki (Budapest 3.) választókerület területén a tavaly júniusi EP-választáson a Fidesz 34,2, míg a Tisza 33,2 százalékot kapott, azaz már akkor nagyon szoros volt az eredmény. Azóta a közvélemény-kutatások szerint tovább nőtt Magyarék népszerűsége. Ráadásul ha azt is figyelembe vesszük, hogy a 2026-os választáson az ellenzéki választók egy jelentős része átszavaz a Tiszára, akkor akár komoly különbség is lehet Budapest 3. választókerületében. Magyar Péter így valójában nem kockáztat nagyot azzal, ha ebben a választókerületben indul el egyéni jelöltként.
