Az Ukrajnáról szóló népszavazási kezdeményezésével a DK saját szavazótáborát védi Magyar Pétertől

A Fidesz után a Demokratikus Koalíció is rárepült Ukrajna EU-csatlakozásának ügyére. Orbán Viktor a március 6-i rendkívüli uniós csúcs után jelentette be, hogy „véleménynyilvánító szavazást” indít Ukrajna uniós felvételéről, a DK pedig azzal állt elő kedden, hogy népszavazást kezdeményeznek a témában. A Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) benyújtott kérdés így hangzik: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna a csatlakozási feltételek teljesítése esetén az Európai Unió tagja legyen?” A Fidesz kérdése pedig a következő: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?” A tehát DK nem teljesen ugyanazt a kérdést teszi fel, mint a Fidesz.

Orbán azzal indokolta a véleménynyilvánító szavazás szükségességét, hogy „tudnunk kell, hogy az emberek milyen mértékig hajlandóak áldozatot vállalni Ukrajna további támogatásáért”. A miniszterelnök szerint Ukrajna támogatása és európai uniós tagságának költsége akkora összeget tenne ki, amit az Európai Unió és Magyarország gazdasága sem bírna ki, és nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne döntés. A Kossuth rádióban három érvet sorolt fel Ukrajna felvétele ellen: szabadon mozoghatnának az ukrán állampolgárok, akárcsak az ukrán vendégmunkások, a beáramló ukrán agrártermékek pedig tönkretennék az európai piacot. A kormánypropaganda viszont már ott tart, hogy a magyar családok évente félmillió forintot veszítenének Ukrajna felvételével.

A DK viszont azon az állásponton van, hogy Ukrajna EU-csatlakozása Magyarország nemzeti érdeke. Ezért a DK az igenek mellett fog kampányolni, ha megvalósul a népszavazás. „A Demokratikus Koalíció ma egyedüliként támogatja az Európai Parlamentben Ukrajna EU-csatlakozását, abban az esetben, ha Ukrajna, mint bármelyik más tagjelölt ország a tagság valamennyi feltételét teljesíti. Egy békés, stabil európai Ukrajna jelenti a legnagyobb biztonságot nekünk magyaroknak is” – írták közleményükben.

Dobrev Klára, a DK EP-képviselője a bejelentéskor arról beszélt, hogy „a magyar jobboldal” Ukrajna csatlakozásának ügyét belpolitikai csatározásokra használja, az emberek véleménye valójában nem is érdekli őket. Ezzel Dobrev nemcsak a Fidesz véleménynyilvánító szavazására utalt, hanem Magyar Péter Nemzet Hangja néven futó, 12 pontos szavazására is, amiben bónuszkérdésként Ukrajna uniós felvétele is szerepel. A kérdések többsége a megélhetésről szól, többek között a nyugdíjas Szép-kártya bevezetéséről, a gyógyszerek áfamentességéről, az egészséges élelmiszer áfájának 5 százalékra csökkentéséről és a személyi jövedelemadó 9 százalékra történő mérsékléséről mondhatnak véleményt a válaszolók.

Dobrev szerint a Fidesz és a Tisza Párt csak azért indított szavazást, hogy bejelenthessék: az emberek velük értenek egyet. „Mi, DK-sok, baloldaliak, nem kérünk ebből a színházból. Az EU-bővítés, Európa biztonsága ennél jóval fontosabb dolog. A kérdés ugyanis nemcsak Ukrajnáról szól, hanem arról is, hogy Magyarország részt vesz-e a közös európai védelmi szövetségben. Sorskérdésről van szó, ezért nem lehet az embereket becsapva, minden kötőerő nélküli orbáni álkonzultációkat csinálnia sem a kormánynak, sem az ellenzéknek” – mondta, egyúttal felszólította az NVB tagjait, hogy „ne akarják mondvacsinált okokkal megakadályozni a népszavazást”. „Látszatkérdések és kamukonzultációk helyett döntsön a nép!”

Több szempontból is meglepő a DK lépése. Egyrészt egy olyan kérdésben akarnak népszavazást tartani, amelyben a magyarok többsége a Fidesz álláspontjával ért egyet. A Medián friss felmérése szerint a magyarok 56 százaléka ellenzi Ukrajna EU-tagságát. Hasonló eredményre jutott a Policy Solutions 2024-es felmérése is, amiben a megkérdezettek 61 százaléka utasította el, hogy Ukrajna az EU tagja lehessen. A kormánypárti szavazók 75 százaléka nem támogatta Ukrajna uniós csatlakozását, de még a Tisza-szavazók is inkább elutasítók voltak: 53 százalékuk ellenezné a felvételt, és csak 34 százalékuk támogatná.

Másrészt simán elbukhat a DK népszavazási kezdeményezése. Eleve kétséges, hogy egy Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló kérdés átmegy-e a Nemzeti Választási Bizottságon. Elvileg nemzetközi szerződésekről és az azokból eredő kötelezettségekről, így Ukrajna uniós tagságának támogatásáról sem lehet népszavazást tartani Magyarországon. Az Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata sem egyértelmű a kérdésben, hogy egy, a kormány által aláírt, de az Országgyűlés által még nem megerősített nemzetközi szerződésre vonatkozik-e ez a tilalom, mert az AB döntött már így is, úgy is.

De ha átmegy is a kérdés, a DK-nak akkor is még 200 ezer aláírásra lenne szüksége ahhoz, hogy mindenképpen kiírják a népszavazást, ami a jelenlegi politikai erőviszonyok között nem kis feladat lenne. Az elegendő számú aláírások összegyűjtése sem jelentené azt, hogy biztosan célt ér a DK kezdeményezése, mivel egy népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha a választásra jogosultak több mint fele érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazók több mint fele ugyanazt válaszolta a feltett kérdésre.

Tekintve, hogy 2022-ben 8,2 millióan voltak szavazásra jogosultak, a DK-nak több mint 4 millió szavazóra és több mint 2 millió „igen” szavazatra lenne szüksége az eredményes és érvényes népszavazáshoz. Erősen kétséges, hogy a parlamenti bejutás küszöbén táncoló párt képes lenne mozgósítani ennyi szavazót. Ezt a két feltételt még a kormány által kiírt, gyermekvédelminek nevezett népszavazásnak sem sikerült teljesítenie, pedig egyszerre tartották a 2022-es választással, mégsem jött össze elegendő érvényes szavazat. És az is fontos szempont, hogy egy népszavazás megrendezése több hónapot venne igénybe: könnyen elképzelhető, hogy mire a DK eljut a népszavazás megtartásáig, Ukrajna kérdése már lepörög a politikai napirendről.

A Fidesz és a Tisza akciójának esetében fel sem merülhetnek ilyesféle aggályok. A véleménynyilvánító szavazás gyakorlatilag egy újabb nemzeti konzultáció lesz, nem pedig egy ügydöntő népszavazás. Bármi lesz is az eredménye, nincs közjogi következménye. Ugyanez igaz a Magyar Péter-féle szavazásra, hiába beszél népszavazásról a Tisza Párt vezetője. Az ő szavazásának is ugyanaz a célja, mint a Fideszének: a saját tábor aktivizálása és a mozgósítás. Az a közös a DK és a Fidesz (illetve részben a Tisza Párt) kezdeményezésében, hogy úgy tesznek, mintha a magyaroknak most kellene dönteniük Ukrajna uniós csatlakozásáról, holott nem így van.

Orbán kezdte el összemosni a rendkívüli uniós csúcson elfogadott nyilatkozat tartalmát Ukrajna uniós tagságának kérdésével. A 26 tagország által jóváhagyott nyilatkozat arról szólt, hogy az EU továbbra is elkötelezett Ukrajna pénzügyi és katonai támogatása mellett. Ebben Ukrajna felvétele csak nagyon általánosan szerepelt. Orbán mégis arra jutott, hogy ideje újból elővenni a kérdést. Ráadásul a mindenkori magyar kormány több ponton is megakaszthatja a csatlakozási folyamatot, tehát az sem igaz, hogy az emberek feje fölött születne döntés. Azonban Orbán eddig egyszer sem gördített akadályt a csatlakozási tárgyalások megkezdése elé.

2022-ben még azon az állásponton volt a DK, hogy az Orbán-rendszerben nincs értelme népszavazásokkal próbálkozni, mert szerintük az emberek úgysem mondhatják el szabadon a véleményüket. Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője arról beszélt a parlament május 16-i ülésén, hogy a jövőben nem fognak több népszavazást kezdeményezni és támogatni sem:

„Mi, a Demokratikus Koalíció ebben a színjátékban nem fogunk részt venni. Minden alkalommal ki fogjuk mondani, most is: amíg az Orbán-rendszerben élünk, addig önöknek köszönhetően a magyar nép soha semmilyen kérdésben sem dönthet népszavazáson. Éppen ezért a továbbiakban főszabályként nem fogunk népszavazást kezdeményezni, népszavazási kezdeményezést támogatni, mert ezzel is mi csak ennek a színjátéknak a résztvevőivé válnánk. Nem fogunk úgy tenni, mint ha a magyar népnek lenne még ilyen joga, joga ahhoz, hogy a saját életéről szavazzon. Nincs joga, mert Orbán Viktor törvénytelen kormánya ezt elvette, tönkretette a hazát, elvette ezt a jogot is. Ennélfogva minden népszavazás és népszavazási kezdeményezés csak arra jó, hogy egyébként nagyon drágán fenntartson egy hamis látszatot, egy színházat, és eltakarja Orbán Viktor törvénytelen kormányának valóságos természetét.”

A DK politikusa azt követően mondta ezt, hogy 2021 júliusában Karácsony Gergely főpolgármester népszavazást kezdeményezett a kínai Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításáról. A kezdeményezés eredetileg Karácsony miniszterelnök-jelölti kampányának része volt, azonban a visszalépése után elcsendesett az ügy, az ellenzéki pártok is elég lassan gyűjtötték össze a megfelelő számú aláírást. Karácsony kezdeményezése végül azért nem jutott el a tényleges népszavazásig, mert az Alkotmánybíróság 2022. május 18-án elkaszálta a kérdéseket. A testület azzal indokolta döntését, hogy a Fudanról szóló kérdés nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érint, az álláskeresési járadékról szóló pedig a költségvetésről szóló törvényt érinti.

Megkérdeztük a DK sajtóosztályától, hogy miért változott meg az álláspontjuk a népszavazásokról, és mitől más a helyzet 2022-höz képest, amikor még a hamis látszat fenntartásának tartották a népszavazásokat, főleg, hogy most a Fidesz egyik témájáról akarnak népszavazást indítani. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a párttól.

De miért akar népszavazást kezdeményezni a DK Ukrajnáról, ha nem is látják értelmét egy népszavazásnak a jelenlegi politikai rendszerben, és amúgy is erősen kétséges lenne a kezdeményezés sikere?

A népszavazási kezdeményezéssel az lehet a célja a DK-nak, hogy stabilizálja a saját szavazótáborát Magyar Péterrel szemben, és leválassza az elkötelezett baloldali-ellenzéki szavazókat a Tiszáról. Az elmúlt egy évben készült közvélemény-kutatásokból egyértelműen látszik, hogy Magyar Péter elsősorban a régi ellenzéki pártok szavazóit szipkázta el, aminek a DK volt az egyik legnagyobb vesztese. Ezért lehet az, hogy a DK most egy olyan, egyébként a Fidesz által bedobott és a Fidesznek kedvező témába áll bele, amiben az ellenzéki szavazók egy része sokkal határozottabb kiállást várna a Tisza Párt vezetőjétől. Amikor Orbán előjött a véleménynyilvánító szavazás ötletével, Magyar annyival intézte el a kérdést, hogy Ukrajna uniós csatlakozására nincs esély a következő évtizedekben. „Mindenki tudja, hogy Ukrajna egy háború sújtotta ország és esélytelen, hogy a következő évtizedekben az Európai Unió tagja legyen. Ahogy Törökország sem lesz soha az Európai Unió tagja” – írta a Facebook-oldalán.

Március 15-i beszédében sem nagyon hozta elő Ukrajnát és a háború témáját Magyar, sokkal inkább a megélhetési problémákról és az állam működésképtelenségéről szóló üzeneteire koncentrált. Ukrajna uniós felvételét is csak azért emelte be a 12 pontos szavazás kérdései közé, hogy feleslegesnek és lényegtelennek állítsa be a Fidesz véleménynyilvánító szavazását.

A népszavazási kezdeményezésével azt üzeni a DK az ellenzéki szavazóknak, hogy Magyar Péterrel szemben ők azok, akik valóban szembe mernek szállni a Fidesszel a fontos ügyekben. Nem véletlenül nevezték jobboldalinak Magyar Péter pártját és tettek egyenlőségjelet a Tisza 12 pontos szavazása és a Fidesz nemzeti konzultációja közé a népszavazási kérdés benyújtásáról szóló közleményükben. A Pride betiltása szintén olyan téma, ahol a DK-val és a többi ellenzéki párttal szemben Magyar Péter látványosan kerüli, hogy egyértelműen állást kelljen foglalnia. Ami egyébként a Fidesz egyik célja lenne a felvonulás ellehetetlenítésével.

Emiatt még jól is jöhet politikailag a DK-nak, ha az NVB vagy később a Kúria elkaszálja a népszavazási kezdeményezésüket. A Fidesz és a Tisza szavazásra buzdító kampányának farvizén napirenden tudják tartani az ügyet. Azt kommunikálhatják, hogy ők mindent megtettek azért, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket, de a Fidesz ezt megint megakadályozta. Magyar Péter viszont úgy kalkulálhatott, hogy egy esetleges népszavazási kezdeményezés elkaszálása nem hoz annyit politikailag, amellett, hogy könnyebb is megszervezni egy nemzeti konzultációra hajazó szavazást, mivel nem kötik a népszavazásra vonatkozó szabályok.

Persze a népszavazási kezdeményezés arra is jó lehet, hogy figyelmet és sajtómegjelenéseket generáljon a DK-nak, erről szól Gyurcsány Ferenc lakóautós országjárása is. A politikai napirend már jó ideje a Fidesz és Magyar Péter küzdelméről szól. A régi ellenzéknek alig vannak olyan akciói, megszólalásai, amivel tartósan beszédtémát szolgáltathatnak. Az ellenzéki pártok számára, ideértve a DK-t is, az a lehető legrosszabb, ha a két nagy tömb vetélkedése közben még csak szó sem esik róluk. Érthető módon a DK is el akarja kerülni, hogy légüres térbe kerüljön. Nem is jöhetett volna jobbkor nekik Varju László magabiztos győzelme az újpesti időközi választáson.