Még a fideszesek is inkább csatlakoznának az Európai Ügyészséghez

Csatlakozni kell az eurózónához és az Európai Ügyészséghez is, a kormánynak pedig teljesítenie kellene az EU feltételeit, hogy hazahozhassák az évek óta visszatartott pénzügyi forrásokat – ezek azok a kérdések, amikben pártoktól független egyetértés van az emberek között a Policy Solutions friss kutatása szerint. A kutatás Magyarország soros elnökségének apropóján vizsgálta a magyarok uniós attitűdjeit. Kiderült többek között, hogy a kormány euroszkeptikus mondatai a Fidesz–KDNP szavazóinál átmentek, a Tiszára szavazóknál viszont nagyon nem.

A Policy Solutions kutatása szerint a magyarok jelentős többsége (a kutatás szerint 80 százalék) azt mondja: az EU-s tagság összességében előnyös. Még a Mi Hazánk támogatói között is jelentős, 68 százalékos többségben vannak, a fideszesek 77, a Tisza Párt és a DK szavazói közt a legmagasabb, 86 és 87 százalék ez az arány. Az előnyök közül a felmérés szerint a gazdasági fejlődést emelik ki a legtöbben. 2024-ben a magyarok fele gondolja azt, hogy pénzügyi értelemben jól jár az ország az EU-s tagsággal.

A Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatóinak kétharmada szerint az ország továbbra is nettó haszonélvezője az uniós költségvetésnek

– írja a kutatás. Ezzel szemben minden harmadik válaszadó (35 százaléka) úgy véli, hogy az ország nettó befizetője az Európai Uniónak, a legtöbben a Fidesz–KNDP szavazói gondolják ezt.

A Policy Solutions a Závecz Researchcsel közös közvélemény-kutatására alapozta elemzését. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A politikai bontásoknál azokat a táborokat tüntették fel, amelyek nagysága mintájukban (és egyben a 2024-es EP-választáson is) elérte az 5 százalékot.

Az uniós előnyök között a határok eltörlése és a szabad mozgás lehetősége is előkelő helyen szerepel, ezeket magyarok harmada kifejezetten jónak tartja. A hátrányok között a túlzott szabályozás vezeti a listát (de ez is csak 23 százalék). Úgy néz ki, hogy sokaknak a Fidesz szuverenitással kapcsolatos üzenete is átment, ugyanis a válaszadók 10 százaléka kifejezetten kiemelte: Magyarország szuverenitása csökken az EU-s tagsággal. A Policy Solutions azt írja, a hátrányok sorában újra erősödni kezdett a migráció: míg 2019 óta egyre kevesebben tartották problémának, most 9 százalékpontot erősödött az ezt is megemlítők aránya, ezzel 23 százalékon áll.

A hátrányok között ott van még a az orosz-ukrán háború kezelése (12 százalék említette) és az is, hogy az ígért, és vágyott gazdasági fejlődés elmaradt, azaz nem sikerült a felzárkózás a nyugat-európai életszínvonalhoz (14 százalék). Az emberek a gazdasági egyenlőtlenségeknél példaként említették, hogy EU-s összehasonlításban alacsony a jövedelem és a nyugdíj is, illetve ide sorolják a képzett munkaerő kivándorlását.

A kutatás szerint a magyarok látványosan jobban bíznak az EU-s intézményekben, mint a hazaiakban.

A válaszadók relatív többsége bízik az EU bíróságában (47 százalék), az Európai Parlamentben (45 százalék) és az Európai Bizottságban is (47 százalék). Ehhez képest a magyar bíróságokban csak a válaszadók 40, míg az Országgyűlésben mindössze 35 százaléka bízik. A Policy Solutions szerint látszik, hogy a kormány euroszkeptikus politikája ellenére a magyarok bizalma nem romlott az elmúlt években az uniós intézmények irányába. Leginkább azokat sikerült ezzel mégis befolyásolni, akik korábban inkább semleges véleményen voltak.

Változatos képet mutat az is, hogy melyik párt szavazói szerint mit is képvisel az EU. A felmérés szerint a magyarok ezek közül három értéket tartanak a legfontosabbnak:

• gazdasági fejlődés (35 százalék),
• béke (32 százalék),
• demokrácia és a jogállam védelme (32 százalék).

Sokan említették még az unión belüli munkavállalást, a tanulás és az utazás szabadságát, az emberi jogokat, de még a klímaváltozás elleni harcot is. A Policy Solutions szerint a korábbi évekhez képest itt jelentős változás van: az elmúlt egy évben majdnem duplájára nőtt a gazdasági fejlődést megjelölők száma, de a békét is harmadával többen mondták, mint 2023-ban.

A Fidesz-KDNP szavazóinak több mint harmadának a gazdasági fejlődést képviseli leginkább az EU, ezután következik a munkavállalás, az utazás és a tanulás szabadsága. A Tisza Párt szavazóinak többsége az uniós értékek szempontjából a demokrácia és a jogállam védelmét (44 százalék) emelte ki, a DK-MSZP-Párbeszéd szavazói pedig a békét sorolták az első helyre (47 százalék).

A felmérés alapján a kormánypárti és az ellenzéki oldalon is tovább erősödött azon elvárás, hogy az EU-nak elsősorban a béke értékét kell képviselje. Ez gyakorlatilag pártfüggetlen elvárás, mivel a Fidesz-KDNP szavazóinak 64 százaléka, a tiszások közel fele és a DK-MSZP-Párbeszéd szavazóinak is 60 százaléka említette a három legfontosabb elvárás között. Elvárások terén a legnagyobb eltérés a jogállam védelménél van: az ellenzéki szavazóknál ez a második helyen van (Tisza 46, MSZP-DK-P 36 százalék), miközben a Fidesz szavazóinál ez a hatodik helyre csúszott.

Mivel a magyarok többsége leginkább gazdasági szempontból tartja előnyösnek az EU-t, fontos az is, hogy mire költenék az emberek az onnan érkező forrásokat. Az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába került egészségügyet a magyar társadalom is előre sorolja: egyértelműen annak fejlesztését tartja a legfontosabbnak. Ezt válaszadók több mint fele (53 százalék) megemlítette a legfontosabbak fejleszteni valók között. Az egészségügy a Policy kutatásában tavaly is az első helyen végzett, de idén még 9 százalékponttal többen említették (2023-ban 45 százalék választotta).

Itt pártok közti törésvonal sincs: az ellenzéki szavazók és a fideszesek többsége is az egészségügyre költené az EU-s forrásokat.

Ezt követi az oktatás és a tudományos élet fejlesztése, majd a hátrányos helyzetű régiók, leszakadó települések felzárkóztatása. Szintén sokan használnák (körülbelül 20-30 százalék) az uniós pénzeket infrastrukturális fejlesztésekre, nyugdíjemelésre vagy akár munkahelyteremtésre. A prioritások listáján – ezek 10 százalék alatt vannak – lentebb szerepel a honvédség és a rendőrség fejlesztése, a civil szervezetek és az egyházak támogatása és a digitalizáció is.

Ukrajna EU csatlakozását nagyon nem akarják a magyarok

A felmérés szerint az egy évvel korábbihoz képest a magyarok jóval kevésbé nyitottak a jelenlegi EU bővítésére. Egy éve több tagjelölt esetében is többségben voltak a csatlakozást támogatók, 2024-ben viszont már a legnagyobb támogatottságú Montenegróról is csak a válaszadók 45 százaléka gondolkodott pozitívan. A nyitottság csökkenése az eleve a legelutasítottabb tagjelöltnek számító Ukrajna irányába is látványos: egy évvel ezelőtt a magyarok szűk többsége ellenezte volna az ukrán csatlakozást,

2024-ben már tízből hat magyar (61 százalék) utasítja el, hogy Ukrajna az EU tagja lehessen.

Ukrajna csatlakozásának megítélése a Tisza Párt szavazói között a legjobb, 34 százalékuk támogatná, 53 százalékuk viszont nem. A párt szavazói egyébként Montenegrót látnák legszívesebben a tagok közt (50 százalék), míg a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói Törökországot vennék fel leginkább.

A kutatásból az látszik, hogy a magyarok többségének elege van az EU és a kormány vitájából, kétharmados többség mondja azt, hogy a kormánynak teljesítenie kell az összes meghatározott elvárást (mérföldkövet) a pénzügyi források felszabadításáért. Ez az adat egyébként tavaly óta változatlan. A kormánypárti szavazóknak a 40 százaléka elutasítja, hogy az ország engedjen az Európai Bizottságnak, viszont 54 százalékuk fontosnak tartja, hogy a kormány engedjen az EU-s források megszerzése érdekében. Ez az arány az ellenzéki szavazóknál jóval magasabb: a Tisza és az MSZP-DK-P szavazóinak is több mint 80 százalék ösztönözné a kormányt a feltételek teljesítésére.

Évek óta változatlan az a megközelítés, miszerint Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez. Most a válaszadók kétharmada (68 százalék) mondja ezt. Ők még a Fidesz-KDNP szavazói között is abszolút többségben (56 százalék) vannak. A legtöbben a Tiszából csatlakoznánk az EU ügyészségéhez, 86 százalékuk támogatja. Hasonló a helyzet az euró esetében is: a felmérés alapján a magyarok 62 százaléka euróra cserélné a forintot, ezzel csak a megkérdezettek szűk harmada (30 százalék) nem ért egyet. A Policy Solutions azt írja, hogy az elmúlt három évben folyamatosan 60 százalék fölött van az euró bevezetésének támogatottsága a magyar társadalomban.

A magyar kormány kommunikációs panelje, miszerint „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyarokra az akaratukat” a megkérdezettek 52 százaléka szerint igaz, de 41 százalék nem ért egyet ezzel az állítással. Nem meglepő, de a Fidesz-KDNP szavazói körében elsöprő többségben vannak az állítással egyetértők: ötből négy kormánypárti megkérdezett (79 százalék) valósnak gondolja, tavalyhoz képest az arányuk még nőtt is egy kicsit. A Tisza Párt szavazói viszont nagy arányban vélekednek épp fordítva, 63 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy Brüsszel „az országra akarja erőszakolni az akaratát”.

Szintén sokszor megfogalmazódik az a vád a kormánypártok részéről, hogy Unió „át akarja mosni a gyerekeik agyát a saját ideológiájával”. A megkérdezettek közel fele (49 százalék) ezzel nem ért egyet, viszont sokan vannak azok is, akik elfogadják ezt az állítást (44 százalék). A kormány által megfogalmazott vádról a Tisza Párt szavazói közül állítják a legtöbben, hogy hamis, ők épp annyian vannak, mint a kormánypárt szavazói között azok, akik szerint valóban a saját ideológiáját akarja Magyarországra erőszakolni az EU, arányuk 70-70 százalék.

A Policy Solutions Európai Unióval kapcsolatos kutatása ide kattintva teljes terjedelmében is olvasható.