Barakonyi Szabolcs

Góg Emese a Google értékeléseiből szemezgetve a Fortepan archívumának képeire írta, hogy miket gondolunk mi, magyarok a legszebb látnivalóinkról, természeti kincseinkről, a helyekről, ahol az életünket éljük. A dolog működik, néhol potyognak az ember könnyei a nevetéstől, a magunkra ismeréstől.

Tíz éve halt meg Bernáth/y Sándor összművész, az A. E. Bizottság egyik alapító tagja. Realista festményeinek alapjaként használt talált fotókkal, ikonikus festményeivel és róla készült portrékkal idézzük meg szellemét.

Észak-Korea a mai napig tesz néha kivételt nyugati fotósoknak és újságíróknak. Ilyenkor szigorúan szervezett termelési riportokon vezetik őket végig. A boltok polcain bőségesen van élelmiszer, az emberek vidáman piknikeznek a parkokban. A megrendezett pillanatok fájó hiányokat és totális diktatúrát sejtetnek.

A nyolcvanas években kezdődött az expressz fotókidolgozás, mérhetetlen mennyiségű, jórészt megsemmisülésre ítélt fotó készült így a 20. század végén. A mostani hóruszos válogatás különlegességét a laborgépbe szorult film utolsó kockája adja, ami néhány képre teljesen esetlegesen exponálódott.

Thieu Riemen holland fotóművész a termőföldek kialakításával létrehozott mesterséges tájakat fotózza. Képei nagyon is jelenkoriak, mégis a több évszázados holland tájképfestészet hagyományába illeszkednek.

Egy dán fotós saját dokumentumfotói manipulálásával végül bibliai képeket alkotott. Peter Funch Bábeli meséi az emberi kapcsolatokról és azok hiányáról szólnak. Amit látunk, az pusztán fikció, mégis személyes kapcsolatunk van ezzel az érzéssel ősrégi idők óta. Nagykép.

Slab City sivatagi klímája nyáron elviselhetetlen, mégis maradnak emberek az egykori katonai támaszponton. A művészeti központként is működő, de mindenféle infrastrukturális szolgáltatás nélküli hely vonzza a társadalom kitaszítottjait és a konzumvilág menekültjeit, akik lefoglalnak maguknak egy darabka sivatagot.

Vannak ritka pillanatok, amikor a művész és a tudós ugyanarról beszél. Véletlenek márpedig kell hogy legyenek, különben nem működnének a dolgok. A Hórusz Archívum képei ugyanazt üzenik, amit a matematikus: ez egy olyan rend, amit a véletlen produkál.

Harmincnégy éve volt Ujj Zsuzsi első kiállítása a Liget Galériában. A fotózás csak pár évig tartott az életében, hamar a zene, a költészet és a film lett inkább az ő terepe. Igazából csak szerelemben szeretett volna élni, de ha nagyobb plánban nézzük, az emberi és a női lét körül forog a munkássága. Vigyázat, genderreprezentáció következik!

Michael E. Northrup képei átírjak a hétköznapiság fogalmát. Az amerikai művész stílusa inkább a mágikus realizmushoz állhatna közel, ha nem kizárólag a valósággal dolgozna. Ezek a jelenetek cseppet sem tűnnek életszerűnek, pedig mégis mindegyik megtörtént eseményt dolgoz fel.

Európa, de talán az egész világ legfontosabb fotóvásárán, Párizsban, a magyarok évek óta jelen vannak. Az idén három galéria állított ki Magyarországról. A TOBE galéria a fiatal tehetségek szekcióban mutatta be a huszonöt éves Bede Kincső nemzetközi szintéren is egyre sikeresebb és ízig-vérig kelet-európai sorozatát.

A bűnügyi fotók tulajdonképpen a fotográfia első, nem művészi szándékú képei. A szocializmus Magyar Rendőr című lapját egyetlen újságosnál sem lehetett kapni, a belső használatú szocialista propagandaújság képeiből válogattunk. Olyanokat, amelyek első ránézésre elbizonytalanítóak, inkább a bűncselekmények körüli rejtélyről szólnak.

Történelmi távlatban ez még a közelmúlt, de azóta már két nemzedék nőtt fel. Szalay Zoltán Táncsics-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus fekete-fehér és színes, ma már kortörténeti dokumentumnak számító frissen megjelent albumának képeiből válogattunk.

A 2021-es Hemző-díjat Mónus Márton szabadúszó fotóriporter nyerte. Az egyik nyertes sorozatának szereplői azok a Sajó-völgyi emberek, akik azzal töltik mindennapjaikat, hogy éghető anyagokat szerezzenek.

Végül pont ez történt Szalai Dániellel, aki stabil filmes karrierjét áldozta fel, hogy művészpályára lépjen, az egyedülálló csirkeportréival futott be.

Kovalovszky Dániel fotográfus évekig készült fotósorozatban járt utána az ötvenes évek borzalmait átélt embereknek és azoknak a helyeknek, ahol mindezek a borzalmak megtörténtek. A pokoli színjáték díszletei az utcán, börtönben, fiókok mélyén, bírósági épületekben vagy a természetben ma is fellelhetők.

Hogy kerültek napozó nők, halak, vitorlások a balatoni nyaralók betonvas kerítéseire? Úgy, hogy a friss nyaralótulajdonosok és a fusizó helyiek együtt megcsinálták okosba. Nagy közösségi gyűjtés indult a gulyásszocializmus balatoni retrókerítéseiről, és bár még sok a homályos részlet, az eddigi eredmények is lenyűgözők.

Az olcsó arcképek és a bedobós fotóautomaták eredete egy Rákóczi úti fényképészetre vezethető vissza: ilyen volt az enyveshát-őrület Budapesten.

Ottót, a pásztorfiút Végh László fotós kisgyermek kora óta követi, az első találkozásuk több mint tíz éve volt. Azóta folyamatosan megörökíti Ottó életét és a nomád pásztorkodás eltűnését.

Se a forradalom előtt, se utána nem fényképezett, csak azokban az 1956. októberi napokban, mintegy reflexszerűen. A Hórusz Archívum következő képeit még eddig nem mutatták be Magyarországon.

Stiller Ákos fotóriporter a járvány harmadik hulláma alatt járta a tanyavilágot és a leszakadó kistelepüléseket, hogy bemutassa, hogyan birkóztak meg a távoktatás kihívásaival azok a hátrányos helyzetű családok, amelyeknek számítógépük és internetjük sincs.

Deanna Dikeman huszonhét éven át fotózta, ahogy búcsút int szüleinek. Mélyen megérintő fotósorozatát tavaly a New Yorker az év huszonöt legjobb története közé választotta. A művész jóvoltából a sorozat most a Telexen is látható.

Három fotóriporter összeállt, és letette egy máig működő műhely alapjait. Tizenegy év telt el, azóta nincs itthon sajtófotóverseny úgy, hogy valamelyikük ne nyerne, de külföldről is rendszeresen hoznak el neves díjakat. Egy kiállítás az első tíz évük anyagát mutatja be, ebből válogathattunk.

Egy amerikai amatőr fotós képei a hatvanas évekből, amikor a vályogkunyhók mellől kinőttek az első kockaházak, amikor eltörölték a burkát, amikor még szőke kamaszlányokkal is simán fel lehetett pattanni egy Pakisztánba induló menetrend szerinti buszra.

A pápa reggel 8 körül érkezett, találkozott politikusokkal, egyházi vezetőkkel, végiggurult az Andrássy úton, majd misézett. Kora délután utazott tovább. A nap képeiből válogattunk.

Az 1920-30-as években fiatal magyar lányok tucatjai álltak táncosnőnek egyiptomi mulatókban, de Brazíliába is elmentek táncolni magyarok. Volt, aki azért hamisította meg az iratait, hogy elég idős legyen erre a munkára, volt, aki meg azért, mert harmincévesen már nem kaphatott ilyen munkát. Különleges családi képeken maradt fenn ez a világ a Hórusz Archívumban.

Moszkva klubjait járta az orosz fotós, hogy megörökítse azt, ami a járványok óta kevésbé létezik, a melegellenes törvényektől beinduló öncenzúra miatt nehezebben megmutatható, és egyébként sem a valóság, csak egy esetleges pillanata.

Ezek nem családi házak és nem is albérletek, hanem a felnőtté válás terei. Így látja egy Párizsba költözött ukrán fotós a szovjet érából megmaradt kollégiumokat és a bennük felnövő, 2000 után született generációt.

Egy évtized már eltelt a fukusimai katasztrófa óta, de a megoldás még nagyon messze van. Sok-sok kísérlet és rengeteg kidobott pénz után a lakosság fokozatos visszatelepítésén is dolgoznak már. Azonban a sugárveszélyen kívül egy másik, szintén láthatatlan gyilkos is szedi az áldozatait.