Archivum

RSS

Az angolok úgy berúgtak, hogy kiléptek az EU-ból

Edward Thompson angol fotográfus húsz év alatt többször is a jövőbe látott. Számára hazája sorsa a legrosszabb forgatókönyv szerint alakult. Saját kiadású könyvének részleteiben azért találni némi vigaszt. A jövőben még az is lehet, hogy a dolgok majd jobban alakulnak.

A 2022-es Hemző-díjas fotósorozat egy jobb jövőről szól

Ruprecht Judit képriportjai olyan az embereket mutatnak be, akik a globális felmelegedés várható következményeire felkészülve megpróbálnak a természettel együttműködve élni.

A világ legmagányosabb útja északra

Már a hossza, 666 kilométer is baljóslatúnak tűnik, és az Alaszka északi része felé tartó Dalton Highwayen veszélyes is végigautózni. Ben Huff fotográfus évekig járta kocsijával az egyszerre kietlen és kies tájat, amelynek a képét az olajipar rombolása is meghatározza. Az alig járt úton egyszerre tapasztalható meg az elveszettség és a szabadság.

Azt mondják, Magyarországon nem történik semmi

Csoszó Gabriella tizenegy éve fotózza az ellenzéki tüntetéseket. Munkájáért nem kap pénzt, a képeket közszolgálatként készíti és a jövőnek szánja. A fotózás és az aktivizmus tetemes archívumából válogattuk ki az igazi ellenzéki jelenlét nyomát.

Térdig gázolnak a mocsokban, művészet lett belőle

Afrika harmadik legnépesebb városában durván 15 millió ember naponta 7000 tonna szemetet termel. Helyi művészeknek hét éve elfogyott a türelmük, és sajátos módszerrel próbálnak védekezni. A kultúra válasza a túlfogyasztásra Colin Delfosse független fotós képriportjában a Telexen.

Minden százezer fotó között kell lennie egy remekműnek

Kardos Sándor Kossuth-díjas operatőr, a Hórusz Archívum tulajdonosa szerint vannak véletlenül készült képek, amik mérhetők a világ legnagyobb fotográfiáihoz. Ezek az elrontottnak hitt képek van, hogy inkább remekművek. Bárki láthatja így, aki ezt megengedi magának.

Az egész magyar fotográfia valójában egy kakukktojás

Horváth Péter legtöbbször fotóriporterként dolgozott, de a különcség egy kicsit mindig jellemezte. A hetvenes évek óta folyamatosan aktív, nagyobb albumai eddig mégsem jelentek meg. Tavaly végre kiadtak egy átfogó kötetet eddigi munkásságáról, ebből válogattunk.

Rendkívüli fájdalom, de egyben rendkívüli öröm is

Nehéz belegondolni, hogy a karantén idején a születés éppen úgy a hétköznapok része volt, mint a halál. A kórházak ebben az időszakban nem tűntek biztonságos helynek, és ugyan sokan máshogy tervezték, de végül inkább az otthon szülést választották. Maggie Shannon többszörösen díjnyertes sorozata Los Angelesből.

Some of the photos are just so he would have a good photograph

Marcell Rév is director of cinematography of the “Euphoria” series on HBO Max. He works by collecting photos and photo albums, searching online, and taking photos himself. He then builds the visual world of his films scene by scene using these collections. The visual concept of Euphoria was created the same way. Here’s a selection of his analogue photos.

Vannak képek, amiket csak azért csinál, hogy legyen egy jó képe

Rév Marcell fényképeket gyűjt, fotóalbumokat vásárol, interneten keres, és maga is készít fényképeket. Később ezekből a gyűjteményekből építi fel filmjeinek látványvilágát jelenetről jelenetre. Így készült el az HBO Maxon futó Eufória vizuális koncepciója is. Az operatőr analóg képeiből válogattunk.

A Los Angeles Times fotóriportere Afganisztánban készült fotósorozatával nyert Pulitzer-díjat

Marcus Yam fotósorozata a tálibok hatalomra kerülésekor készült, miután az amerikai csapatok kivonultak az országból. Az ő díjnyertes képeit mutatjuk be.

Meglenni muszáj, jól lenni luxus

A nyolcvanas évek végén egy osztrák férfi egy rakás fotót talált Salzburgban. 1946-ban készülhettek, amerikai katonák szerepelnek rajtuk, ezeket küldték haza a szeretteiknek. A képekről a felszabadítók magabiztossága mellett a megszállók szorongása és az idegenek magányossága is visszaköszön, a világháború lezárása miatt érzett örömöt pedig elhomályosítja a hidegháborús félelem.

Láttam már diktatúrát

Stalter György, a magyar szociofotó kiemelkedő képviselője, a nagyközönség előtt gondozza a saját archívumát. Most harmadszor állította ki régebbi, időközben fontossá vált, annak idején nem publikált, néha le sem nagyított képeit. Lengyel narkósok, ukrán határzár, sintérek és jelvényüzem – ezekből válogattunk.

Egyetlen hiteles képriport készült a járvány idején a magyar kórházakban

Móricz-Sabján Simon, a 40. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíjasa az első pillanattól kezdve kereste a lehetőséget, hogy a Covid idején a kórházakból tudósítson. Összesen hat díjat nyert idén, és mindegyik anyaga a koronavírus-járványról szól, az egészségügyi helyzettől a társadalmi hatásokig. A képeket időközben nem publikálta, ezek nagy része most a kiállításon és itt a Telexen látható először.

A pesti éjszakát vitte a Munkásmozgalmi Múzeumba

A 2022-es fotóriporteri életműdíjat Fejér Gábor kapta. Érdekesség, hogy pályáját két korábbi életműdíjas jelentősen befolyásolta. A következő sorozatának a különlegességét az is adja, hogy ezek a képek online még nem voltak láthatóak.

Fényképezni még a szocializmusban is szabadabb volt

1981-ben rendezték meg az első sajtófotó-kiállítást. A szocialista idők óta a sajtó óriási fejlődésen ment át, de azóta már a visszafejlődésen is túl vagyunk. Egy dolog volt talán csak állandó négy évtizeden át: a fotóriporterek kíváncsisága a világ iránt. Negyven év legjobb magyar sajtófotóiból válogattunk.

The refugees among us – a Hungarian photographer's photo series

We are witnessing the biggest refugee crisis in Europe since the 2nd World War. Hungary is the fourth most popular destination for Ukrainian refugees, with most of them having no idea where to go next. Most people set out to start a new life with just a few bags. In recent weeks, anyone in Budapest may have walked past the people whose portraits are presented here.

Felfoghatatlan sorsukkal szembejönnek velünk a pesti utcán

A második világháború utáni Európa legnagyobb menekültválságának vagyunk szemtanúi. Az útirányok között Magyarország a negyedik, az úti céljuk sokszor ismeretlen. Az emberek többsége néhány csomaggal indul el új életet kezdeni. A most következő portrék szereplőit bárki láthatta Budapest utcáin az elmúlt hetekben.

Ez a város egy távoli bolygó

Van, ahol úgy telik el három évtized, hogy senki sem jut sehova. Budapestet zárta már be a hó, a taxisblokád, legutóbb meg a koronavírus, ilyenkor megáll az idő. Molnár Zoltán képei készülhettek volna akár egy másik bolygón is, mert azzal a szemmel készítette mindegyiket. A Zűrállomás fényképein az a legfurcsább, hogy teljesen mindegy, hogy az elmúlt harminckét évben mikor készült.

Nem értem, nem mondta be a tévé!

A történelmi képekből általában nincsen másik. Biztos vagyok benne, hogy kevesen gondoltak a fotográfiában arra a fordulatra, amikor valaki a fotelban válik szoba-fotóriporterré. Márpedig erre találtunk bizonyítékokat a Hórusz Archívumban.

Groteszk helyzetek autópályák köré csavarva

Az Egyesült Államok átautózása még most is heroikus vállalkozásnak tűnhet, de ha a felüljárók alá nézünk, vagy körbemegyünk egy kamionparkolóban, nem az amerikai álommal találkozunk. Joshua Dudley Greer 160 ezer kilométert legyűrve mutatja be az autópályák népét, akik óhatatlanul abszurd képek részeivé válnak.

Ki emlékszik már arra, hogy tavaly is milyen rossz volt

Trump, tigrisek, tüntetők, puccs, égetés – a World Press Photo regionális győzteseinek munkáiból válogattunk.

A háború elől akkor sem menekülhetsz, ha nem bombázzák szét az otthonodat

A háború mindenhol nyomot hagy Ukrajnában, még azokon a helyeken is, ahol nincsenek harcok pillanatnyilag. A nyugat-ukrajnai Lvivet is teljesen felforgatta a háborús készülődés és az állandó fenyegetettség. Szubjektív képriport a városból.

Rommá lőtt hotel, bedeszkázott templom, vészjósló rakétacsóva a háború 17. napjának képes összefoglalójában

Ezek voltak a háború szombati napjának fontos történései fontos képekkel összefoglalva.

Amikor a kép elveszti a fény jellegét

A kép megszületéséhez csak fény kell, a kép mindig ott van a fényben. Hogy ezt láthassuk mi is, csak egy apró lukra és egy kis sötétre van szükség, és a fény máris képpé változik. David Claerbout és Ősz Gábor kiállítása a fényképezés határterületeit kutatja.

A háború, a reuma és négyszáz tojás kapcsolata a fényképekkel

„Mama, fotoapparát, gyerünk!” – mondta az orosz sofőr a néninek, aki akkor még nem is volt néni. Aztán néni lett, és a kert sarkából, a fészerből előkerültek a Budapest ostroma előtt készült fotók. Magyar parasztszekér, szovjet egyenruhák, és egy karórás fiú, akitől a néni arca kővé keményedik. Kardos Sándor írása.

A pillanat, amikor az amerikai álom véget ér

Ken Light fotói lassan negyvenévesek, de a mexikói határon csak az autók és a ruhák kinézete változott meg. A menekültválságból azóta krízis lett, mert az emberséges bánásmód mindig hiányzott.

Időnként meg kell nézni, hogy mi maradt a világból

2020. november 10-én egy posztszovjet terület feje fölött fegyverszünetet kötött két ország a Kaukázusban. Kapásból kevesen vágnák rá, hogy melyik országokról van szó, pedig az ott élő népek konfliktusai, függetlenedési törekvései már a Szovjetunió összeomlása előtt elkezdődtek. Bácsi Róbert László magyar fotós 2009 óta követi a terület lakosainak a sorsát.

Meglátni valamit, amit eddig nem is vettünk észre

Sokszor nyilvánvaló dolgokat nem vagyunk képesek látni, mert a saját képeinket teljesen máshogy nézzük. Egy rákosszentmihályi férfi Kepes András műsorából jött rá, hogy Arnold Schwarzenegger valójában rá szegezi a fegyvert. Újabb történet a Hórusz Archívumból.

Ezeken a fotókon nincsen semmi rendkívüli, kivéve mindent

Asger Carlsen dán származású fotóművész képei tökéletesen alkalmasak a nyugalom megzavarására. Groteszkek és szokatlanok, mégis vonzók a szemnek, és van valami, amiért nehéz szabadulni tőlük. Vigyázat, felkavaró képek következnek!