A doppingnál is rosszabb a sílécet gyorsító, betiltott csodaszer

A sífutás nemcsak a fizikai képességekről szól, hanem a szinte alkímiába hajló vakszolásról is. A havon nem mindig ugyanúgy csúszik a léc, a hó állaga, hőmérséklete határozza meg, hogy mennyire tapad. Hogy ezt a tapadást minimalizálják, a futamok előtt viaszokkal és más anyagokkal lekenik vékony rétegben a síléceket. Egy jól eltalált vakszolás a versenyen fontos másodperceket és métereket jelenthet, nem mindenki léce csúszik ugyanúgy, így érmek is múlhatnak a kenőanyagon. Az 1980-as évek óta a vakszmesterek és a síelők kedvelt anyaga volt a teflon gyártása során keletkező melléktermék, a C8 is, hiszen veszettül jól csúsztak tőle a lécek. Sokak szerint nyomába sem ér más szer.

Ha vizes a hó, a C8-cal nincs gond

„A hó alapja a víz, és a fluorid azt a vizet taszítja, ami felhalmozódik a verseny során a síléc alatt. A fluorid megakadályozza azt, hogy a síléc alatt tapadókorong-hatás alakuljon ki. Fogsz egy fluorral kezelt, majd egy nem kezelt sílécet, és 25-ről 21 km/órára zuhansz vissza” – nyilatkozta korábban Vincent Meilleur, a francia sífutócsapat szervizembere. Az ilyen különbségek hosszabb távokon már perceket jelentenek.

A C8-at mindenki használta is, mígnem több tetoválófestékhez hasonlóan az Európai Unió egészségügyi és környezetvédelmi okokból betiltotta az ilyen vegyületek gyártását és forgalmazását. Több hótípusnál más vakszokkal is hasonló hatást lehet elérni, egy másik fluoridvegyület, a C6 nincs is betiltva, de vannak olyan körülmények, amikor a C8-as szerek a legprímábbak.

A C8 és hozzá hasonló fluorvegyületek egyébként valóban elég sok galibát tudnak okozni, különböző rákos megbetegedésekhez vezethetnek, máj- és pajzsmirigybetegségeket, magzati károsodást okozhatnak. A nagyon nehezen lebomló vegyületek nemcsak az emberi szervezetben, hanem a környezetben is felhalmozódnak, elszennyezhetik a talajt, a természetes vizeket és levegőt. Arról persze lehet vitázni, hogy a sísport veszélyes mennyiséget bocsát-e ki ezekből, de a jogszabályok miatt sok értelme nincs ezt felvetni. Egy 2010-es kutatás szerint a vakszolással foglalkozó szakemberek vérében 45-ször több fluorkarbon volt, mint egy átlagemberében, ami bebizonyította, hogy érdemes foglalkozni az egészségügyi kockázatokkal.

Becsszó, hogy nem használjátok?

Az uniós tiltást a Nemzetközi Síszövetség (FIS) is átvette, de sokat nem bajlódott szabályozással, hiszen megbízható ellenőrzési módszere nincs, egyszerűen úri becsületszavát kérte mindenkinek, hogy nem fogják használni a C8-at. Mindenki úri becsületszavát is adta, de elég sokaknak csuriban lehetett eközben a keze. A C8-tartalmú vakszok újra és újra rákerülnek a lécekre, ha egyszer nem igazán tudják ellenőrizni, másrészt szankciót sem rendeltek a szabály megsértéséhez. Morálisan ugyan el lehet érte ítélni bárkit, de a csaló versenyzőket ez nem hatja meg különösebben, feledteti mindezt a győzelem, a dicsőség, a presztízs és pénz. És itt is előjöhet az az érv, mint a doppingnál: ha más is csinálja, akkor én miért ne tenném – sőt, már-már muszáj is, hogy ne maradjak le. A profi sportban naivitás bármit csak a bizalomra építeni.

Már a bizalmi megállapodás elfogadásakor sokan hangot adtak annak, hogy az mit sem ér. „Rosszabb lenne, mint a doppingolás. Már így is nehéz kimutatni, ha egy sportoló doppingolással csal. Néhány ország nem fog szégyenlősködni, és a fluoridviasz-készletük eladásával versenyeket fog nyerni” – mondta Meilleur, de norvég sífutók is hasonló véleményen voltak.

Január elején a svédországi Falunban rendezték meg a Skandináv-kupát, amelyen a jelentések szerint több svéd és norvég sífutó kente, kenette a lécére a C8-at, és a vétkes sportolók között olimpiai kerettagok is lehettek, írta a norvég NRK.

„A pletykák beigazolódtak. Néhányan elismerték, hogy C8-termékeket használtak. De hogy miért és hogyan tették, az nem derült ki a jelentésből” – nyilatkozta Pierre Mignerey, az FIS versenyigazgatója, aki hivatalos jelentést kapott a csalásról. Neveket viszont ő sem mondott.

Mignerey szerint csalás, ami történt, de tehetetlenek: „A probléma az, hogy a versenyszabályzatban nincs semmi az ilyen termékek használatáról, így a szabályokat formálisan sem szegték meg. A helyszíni zsűri sem tudott mit kezdeni az üggyel.” Ezzel együtt úgy véli, hogy a többség erkölcsös, és önmagát korlátozva betartja a fluorszabályt.

Az egyik norvég versenyző, Håvard Solås Taugbøl azt mondta, érzékelte, hogy vannak olyanok, akiknek jobban csúszik a lécük, de ez mindig előfordul, és szemre lehetetlenség megmondani, hogy ez mitől van.

Nincs jó teszt, ami kimutatná

A C8 kimutatására már voltak kísérletek, az egyik tesztnél ragasztószalaggal vettek mintát a lécről, majd ezt a szalagot elküldték elemzésre. A baj csak az, hogy ha a detektálás működik is, több napot vesz igénybe, mire megjönnek az eredmények. A versenyrendezőknek pedig az lenne az érdekük, hogy azonnali megerősítést kapjanak. Rosszul nézne ki, ha csalókat hirdetnének ki győztesnek (bár ez a doppingolóknál is gyakran megesik). Az FIS egyelőre nem is tesztel, csak a 2022/23-as világkupaszezontól kezdve tervezi ezt. Hogy milyen módszerrel, az egyelőre nem világos, de korábban arra is irányultak kísérletek, hogy mobil röntgensugaras készülékkel szúrják ki a C8-as fluort.

Az ügyet most, a téli olimpián az is bonyolítja, hogy Kínában nincs tilalom a C8-ra, így az ezt tartalmazó viaszokat simán lehet használni az elviekben zöldnek és fenntarthatónak hirdetett pekingi olimpián. Legalábbis sífutásban. A Nemzetközi Biatlon Szövetség (IBU) ugyanis továbbra is tilalmi listáján tartja a C8-at. Az IBU nemcsak tiltja a C8-at, de szúrópróbaszerűen ellenőrzi is a léceket, igaz, egyelőre nem találták meg ők sem a tökéletes módszert. Két válogatott, a litván és a moldovai azért így is fennakadt a hálón, és több ezer eurós büntetést róttak ki rájuk.

Az IBU közben a legnagyobb vakszgyártót is lebuktatta, bejelentette, hogy a Swixnek az egyik terméke, amely egyébként EU-s engedéllyel is rendelkezik, C8-at tartalmaz. A gyártó ezek után az oberhofi világkupán konténerről konténerre járt a csapatok között, és visszakérte a „szennyezett” terméket, és még két másik olyat is visszahívott, amit kockázatosnak ítélt. Nem ez volt az egyetlen gyártó, amelyiknek szabálytalan fluoridos viasza volt, de egy kivételével mindegyik elismerte a hibáját, és vissza is hívták a vakszaikat.

Mignerey elismerte, hogy a biatlonosok rendszere előremutató, de nem tartja „golyóállónak”, ő csak akkor vezetne be sífutásnál fluortesztet, ha minden csalót ki tudnak szűrni vele. Erre még legalább egy évet várni kell.

A C8 persze nem fog egyik pillanatról a másikra kikopni, valószínűleg ott van egy csomó hobbisífutó dobozában is némi maradék, és nem lenne meglepetés, ha a profik is elmentettek volna biztos, ami biztos alapon kisebb készleteket, így egy darabig még lehet csalót kiáltani. Akár alaptalanul is.