Egyre kevesebb őzet látnak a vadászok: régen ötven állatból összeállt őzcsapatokkal is találkoztak, manapság már csak tíz körüli létszámokban mozognak együtt a vadak. Az is feltűnő, hogy alig vannak gidák a suták körül abban az időszakban, amikor minden anyaállatot követnie kellene egy-két utódnak, mondta Bede Péter hivatásos vadász a Telexnek.
Az őzcsapatok létszámának fogyatkozását az utóbbi két-három évben tapasztalták a vadászok Békés és Csongrád-Csanád vármegyében. Változtatniuk is kellett a korábbi vadgazdálkodási módszereiken azért, hogy ne csökkenjen még nagyobb mértékben az őzek állománya a vadászterületeken, és meg tudják menteni, amit még lehet. Csongrád környékén, ahol Bede Péter dolgozik, csökkentették az évente kilőhető őzek számát. Az, hogy egyre kevesebb az őz, nemcsak vadászati, hanem természetvédelmi kérdés is.
A vadászok még keresik a jelentős fogyatkozás okait. Bede Péter szerint nagyon valószínű, hogy a vadak eltűnésének az egyik fontos tényezője a klímaváltozás, az egyre gyakoribb száraz időjárás. Az utóbbi három nyár nagyon száraz volt, emiatt a vadak is szenvedtek, nem találtak vizet ott, ahol a korábbi években inni tudtak.
Május elején megszületik a kis gida, szopni nem tud, mert az anyjának nincs teje, hiszen a szárazság miatt nem tud inni.
Sok elpusztult kis gidát találunk – idézte fel a tapasztalatait Bede Péter. Olyan hajnalok vannak nyáron, hogy a csizma nem lesz nedves, mert a nagy hőségben éjjel sincs harmat. Gyakran már azokban a csatornákban sincs víz, amelyekben régen volt. Ezért a vadőrök naponta itatták az állatokat, ehhez a vadetetők közelében fúratott kutakból vettek vizet. Valószínű azonban, hogy ezzel még nem jutott mindegyik állat elegendő ivóvízhez.
Más baj is van. Az utóbbi években az egész országban, így az Alföldön is nagymértékben elszaporodtak az aranysakálok. Ezek a ragadozók minden állatot megfognak, amit csak tudnak, és mivel falkában nagyon eredményesen vadásznak, az őzeket is el tudják kapni. Előbb főként a fiatal, vagy a gyenge állatokat fogják meg, de akár az egészséges, felnőtt őzeket is leterítik. Ezeket a ragadozókat igyekeznek a vadászok kisebb létszámban tartani, azaz minél nagyobb számban kilőni.
Gombák, mérgek, vegyszerek
Korábbi kutatások alapján Bede Péter úgy véli, a rossz minőségű takarmány is okozhatta az őzek számának csökkenését. A vadásztársaságok télen általában etetik az állatokat, de korábban sok helyen nem figyeltek eléggé arra, hogy milyen a takarmány minősége, leginkább olcsót vettek. Ez azzal járt, hogy gyakran gombatoxinok által fertőzött takarmányt fogyasztottak az állatok, ami a szaporodásukra hátrányosan hatott: a Nyírségben, Gúthon a dámszarvasok esetében végzett vizsgálatok és elemzések szerint a hímek megtermékenyítő képessége és a nőstények fogamzóképessége is csökkent a gombatoxinok miatt. Valószínű, hogy a rossz, gombatoxinokkal fertőzött takarmány az őzeknek is árt.
Bede Péter és munkatársai ezért már csak emberi fogyasztásra is alkalmas, jó minőségű takarmányt tesznek ki a vadetetőkbe. Azt persze nem lehet megakadályozni, hogy az őzek az erdőn-mezőn talált növényeket megegyék, és Bede szerint a klímaváltozásnak van olyan hatása is, mint az enyhe tél, vagy a forró, száraz nyár, ami a növényi betegségek, a gombafertőzések terjedését elősegíti.
A mezőgazdasági művelés módszerei sem kedveznek az őzeknek. A hatalmas méretű, egybefüggő szántóföldeken nincs az őznek menedéke, ráadásul a gazdálkodók sokfelé kiirtották a korábbi mezővédő erdősávokat, azok helyét is bevetették, és beszántottak kisebb csatornákat is. Így az állatok forró nyáron se vízhez, se árnyékhoz nem jutnak. De a mezőgazdaságban használt vegyszerek is rossz hatással lehetnek a vadakra.
Nemcsak az őzek fogyatkoznak, hanem a többi vad is. Bede Péter tapasztalatai szerint az évek óta tartó nyári szárazság az apróvadat is megviseli, egyre kevesebb a mezei nyúl és a fácán is.
A vadásztársaságok bevételének is rosszat tesz
A vadásztársaságok anyagi helyzetére rossz hatással lehet az őzek fogyatkozása, ami azt jelenti, hogy azután rosszabb esetben a korábbinál kevesebb pénzt tudnak visszaforgatni a vadgazdálkodásba. Ha pedig kevesebb őzet lehet kilőni, kevesebb a bevétel a bérvadászatból. A jobb minőségű téli takarmány pedig többe kerül, mint a gyengébb fajta, azaz növeli a kiadásokat.
Arról még nincsenek meg az összesített adatok, hogy az őzek megfogyatkozása miatt kevesebb vendégvadász vagy bérvadász érkezhetett-e tavaly a vadásztársaságokhoz. Az eddigi tapasztalatok szerint az őzbakok vadászata terén még nem volt nagymértékű a kiesés. Az őzek számának mérséklődése miatt a vadgazdálkodók elsősorban a sutákat és a gidákat igyekeznek kímélni, hogy a vadak szaporulata kisebb mértékben csökkenjen.
Földvári Attila szerint hosszabb távon azonban, ha nem javul a helyzet, biztosan kevesebb őzbakot lehet majd kilőni, és azt még nem lehet tudni, hogy emiatt az érintett vadásztársaságoknál mekkora bevételkiesésre lehet számítani. Ha figyelembe vesszük, hogy egy őzbak kilövéséért a kisebb agancsú vad esetében 30-40 ezer forintot fizetett egy bérvadász, a nagyobb bakért pedig ennek akár a tízszeresét is, világos, hogy a bevételkiesés igen nagy mértékű is lehet.
Bede Péter úgy látja, hogy csak saját magukra számíthatnak. A hazai vadgazdálkodást segítő egyetlen támogatási forrás az Országos Magyar Vadászkamara által 2018-ban elindított, pályázati rendszerben működő Országos Vadgazdálkodási Alap – válaszolta Földvári Attila, a Vadászkamara szóvivője a Telex kérdésére. Az még kérdés, hogy ha az őzek száma tartósan csökken, és a Dél-Alföldön kívül netán még máshol is visszaesik, aminek már vannak jelei, akkor a kevesebb vadászat után még mennyi pénz kerülhet be a vadgazdálkodási alapba, azaz jut-e majd annyi a hazai vadgazdálkodás önsegítő támogatására, mint eddig.
Megkezdték a kutatást
Az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége december elején döntötte el, hogy az őzpusztulás okainak kiderítése érdekében pénzügyi támogatással is segíti a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Agrárminisztérium közös kutatását – mondta Földvári Attila, a Vadászkamara szóvivője. A vadászterületeken beszerezhető vizsgálati anyagok begyűjtésének támogatására a vadászkamara a saját költségvetéséből 5 millió forintot különített el. Ebből az őzfogyatkozás kutatásába bevont Békés és Csongrád-Csanád vármegyei vadászatra jogosult szervezetek, főként vadásztársaságok kaphatnak, illetve kaphattak teljesítményarányos támogatást. A mintákat decemberben és januárban begyűjtötték, az elemzés és az adatok kiértékelése most folyik. A vadászkamara ismeretei szerint ezen kívül másik program nem folyik az őzek fogyatkozásának elemzésére.
Az őzek megritkulása okainak feltárása nem csak vadászat, hanem a természetvédelem és ezen belül az állatfaj megmaradása miatt is fontos. A korábbi ökológiai egyensúly úgy látszik, mára felborult a klímaváltozás hatására és a ragadozó aranysakálok elszaporodásával. Ma még kérdés, hogy ez a folyamat megállhat-e, akár emberi beavatkozás hatására, akár anélkül.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
