A besedicei sziklák szűk vágatrendszere egykor az üldözött huszita kelyhesek búvóhelye volt, ma túrázók bujkálnak benne.
A filmbéli angol bankár kétszer is meggondolta volna, hogy Provence-t válassza, ha ide veti először a sorsa.
Jó masszív, van benne anyag! – ez volt az első, kissé ironikus mondat, amit a Prédikálószéken hat éve átadott kilátón hallottam.
Tengerparton sétálni jó. Egy 200 méter magas szakadék szélén lépkedni szuper. Egy 5 kilométer hosszú óceánparti szirtfalon végigtúrázni: elképesztően szuperjó.
Véletlenül bukkantunk az egyik legszebb dél-balatoni kilátásra, bónusz: hogy áll a kútgém, ha közelében rideg nő tartózkodik?
A néhány éve felújított, méhsejtszerű balatonboglári gömböt a brüsszeli Atomium ihlette 1967-ben. Kilátómustra.
Unod a Normafát és a Hűvösvölgyet? A Csíki-hegyek sokszínűbb, érdekesebb, nem zsúfolt, ráadásul nincs messze sem.
A bazaltoszlopok aljából egy lépcsős ösvény vezet a sziklatrónhoz.
Városban túraútvonal? Bizony, méghozzá majdnem végig zöldben, hihetetlen kilátásokkal! Téli verzió.
A Vörös-kő-forrás nem igazi gejzír, hanem amolyan időszakos karsztvízi szökőkút, de ha lenne Magyarországnak tíz csodája, biztosan benne lenne.