Vízi csodák a Melegmány-völgy elvarázsolt erdejében

2024. október 31. – 23:57

Vízi csodák a Melegmány-völgy elvarázsolt erdejében
Híd a Mély-völgy előtt – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Mecsek északi oldalában több völgyből álló rendszer varázsos hangulatú erdő, tele ritka természeti látványosságokkal. Barlangok, mésztufa-vízesések, fahidas patakok: mintha a Gyűrűk urának díszletei közé tévedtünk volna.

Eredetileg csak egy könnyed levezető túrát terveztünk az idei Kéktúrázás napja után, de annyira megtetszett a Mecsek északi oldalának három völgye, hogy muszáj bemutatni őket itt is.

Startpontunk a Mánfa és Magyarszék között található egykori Czifra-malom. Van buszmegálló, buszjárat Pécsről és Kaposvárról is, ha kocsival érkezik valaki, akkor pedig a Kőlyuki Betérő közelében parkolhat. A P jelű turistaúton veszünk lendületet, elmegyünk a kis tavak és a Bikfa-forrás mellett, és már benn is vagyunk a völgyben.

Az első impulzuspont, a Mánfai Kőlyuk, másik nevén a Kőlyuk-barlang alig több, mint másfél kilométerre van a kiindulóponttól. Magas, kereszt alakú bejárata pár méterre tátong a turistaúttól. A bejárathoz egyre szűkülő sziklahasadék vezet, aminek oldalát öreg, mohával fedett, karvastagságú gyökerek és lecsüngő futónövények indái díszítik. Indiana Jones is jól érezné magát itt.

A barlang ráccsal lezárt előterméhez fel lehet mászni, és be lehet kukucskálni a hűvös leheletű belső térbe. Aki kíváncsi, milyen lehet belül, ebben a látványos 3D modellben bejárhatja. A hatalmas barlangbejárat egyébként a Mecsekben egyedülálló. Elsőként Hölbling Miksa járt benne 1844-ben, feltárását az 1900-as évek elején kezdték meg. A feltáró munkák, valamint az ide tervezett vízmű kiépítése, táróhajtás során végzett robbantási munkák miatt a főfolyosó korábbi jellegét teljesen elvesztette. Karsztvizét – egy föld alatti gát segítségével – Komló vízellátására használták.

A Mánfai Kőlyuk és a torlasz – Fotó: Tenczer Gábor / Telex A Mánfai Kőlyuk és a torlasz – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
A Mánfai Kőlyuk és a torlasz – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
A Mánfai Kőlyuk és a torlasz – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

A felső részről egy ösvény vezet vissza, amit szerencsésebb, csapadékosabb időben vagy hóolvadáskor, amikor a túltelített karszt már nem tudja befogadni a felszíni vizeket, egy szép, pár méteres vízesésben végződő zuhatag keresztez. Ezt a barlang mellett álló tájékoztató tábláról tudom, aminek fotója a vízben bő állapotot mutatja, most sajnos alig nedvezik valami a sziklafalon.

Az igazán hangulatos völgyrész a barlangtól kezdődik. A patak épphogy csordogál, de egy feltorlódott hordalékból álló rőzsegát mutatja, hogy szokott itt ereje lenni a víznek. Kicsit tovább egy magasabb vízálláshoz épített fahídon kopogunk át. Itt kezdem érezni, hogy ennek a völgynek mesehangulata van. A patak most halkan csobog a kövek között, a szűk völgyet még beteríti a magas bükkfák lombja. Semmivel sem összetéveszthető nedves erdőillat lengedez.

Útelágazáshoz érkezünk: felfelé a Mély-völgyben folytatódik a P jelű turistaút, de mi inkább bekanyarodunk kelet felé a Petnyáki-völgybe a Z jelzésen, aminek közepén a most is zubogó Ágnes-vízesés vár minket. A Mecsek legnagyobb esésű vízesése két gömbölyű, körülbelül két méter magas szikláról, pontosabban barna mésztufagallérról zubog le derűs hangulatban. A vízesés kis taván természetes duplahidat alkot két kidőlt fatörzs.

A fővölgyekre merőleges Petnyáki-völgy a másik végén a Melegmányi-völgybe torkollik a sas-és a hölgypáfrányok hatalmas tömege miatt Páfrányosnak nevezett területrésznél. A tisztástól egy kisebb, kihagyhatatlan déli kitérővel ismét egyedülálló látványossághoz jutunk el a P+ jelű túraúton: a Melegmány-vízeséshez. Bő víz hiányában a barnán csillogó 6-8 méter magas mésztufalépcső nyilván nem a legjobb formáját hozza, de még így is érdekes.

A képződmény egyébként úgy jött létre, hogy a karbonátos kőzetből álló hegységekben, mint a Mecsek, a felszín alatti karsztvizek karbonátot oldanak magukba. A meszes oldat ide-oda áramlik a hegy gyomrában, majd karsztforrásként jön elő. A mésszel telített karsztvízből a szén-dioxid a szabad levegőn elillan, a mészanyag kicsapódik, és az útjába kerülő dolgokat (kő, gyökér, moha, zuzmó) szilárd karbonáttal kérgezi be. Ebből hosszabb idő alatt porózus, likacsos kőzet keletkezik, a forrásmészkő, azaz mésztufa. Azért likacsos, mert a bevont növények elbomlanak, és helyükön üregecskék, pórusok maradnak. Hasonló módon keletkezett a Melegmány-vízesés híresebb testvére, a Szalajka-vízesés is.

A természeti jelenségnél megfordulunk, és a P+ jelzést követve lecsattogunk a Páfrányosnál kezdődő Jószerencsét-forrás-völgyben az Árpád-kori Sarlós Boldogasszony templomig. A templom melletti falvat a török időkben elpusztították, ezért a zömök épületet benőtte az erdő, és sokáig feledésbe merült.

A legenda szerint úgy fedezték fel újra, hogy egy elkóborolt marha betévedt a sűrűbe, és belegabalyodott a lába a harangkötélbe. A rángatásra az elfeledett harang megkondult, a marhát kereső pásztor pedig két legyet ütött egy csapásra: jószága mellett rátalált a templomra is. Hogy ebből mi igaz, nem tudni, de az bizonyos, hogy a templomot 1742-ben állították helyre.

A templomtól már csak egy rövid szakasz van hátra a kiindulópontunkig a P■ jelű úton. Ezzel bezárul a kör, amit nemcsak azért neveztem el Melegmányi körnek, mert betér a Melegmányi-völgybe, hanem azért is, mert lényegében körbejárja a 365 méter magas Meleg-mány hegyet is.

Az Ágnes- és a Mésztufa-vízesés – Fotó: Tenczer Gábor / Telex Az Ágnes- és a Mésztufa-vízesés – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Az Ágnes- és a Mésztufa-vízesés – Fotó: Tenczer Gábor / Telex Az Ágnes- és a Mésztufa-vízesés – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Az Ágnes- és a Mésztufa-vízesés – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

És hogy mit jelent a fura szó, hogy Melegmány? Melegmál-Melegmány volt az a hajdani, névadó település, ami a török korban elpusztult. A mál szóval pedig például a budapesti Zöldmál nevében is találkozhatunk, és nem jelent mást, mint meleg, napsütötte hegyoldalt (na jó, jelenti még az állatok hasi prémjét vagy a madárfélék begyét is).

A rövid túra 2-3 óra alatt bejárható, nekünk nem is volt több időnk rá. Sajnos. Mert a Mély-völgy és a Melegmány-völgy folytatásában még több megnézetlen természeti képződményt is kihagytunk így. Ha egy órát még rászánunk, és feljebb megyünk a két völgyben, akkor még mésztufa medencéket, mésztufa gátakat, forrásbarlangot, kőfülkéket találhatunk ebben a mesebeli erdőben. Majd legközelebb sorra kerülnek ezek is.

Az útvonal nagyítható túratérképen:

Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szépkilátás Facebook-oldalán is, és lájkold az oldalt, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek. Vizuálisabbaknak ott a YouTube-, az Instagram- vagy a TikTok-oldalunk. A Szépkilátás heti túraajánló hírlevelére pedig itt iratkozhatsz fel.

További túrák a Mecsekben:

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!