József Attila Társaság: Hamisítványgyanús az új József Attila-kézirat

Nem ismeri el a múlt héten felmerült, József Attilának tulajdonított kézirat hitelességét a József Attila Társaság – tájékoztatta a szervezet elnöke, Tverdota György irodalomtörténész a Telexet. A lapunkhoz péntek délután eljuttatott közlemény szerint a dokumentum „vizsgálata során olyan problémák merültek föl, amelyek fölvetik a kézirat hamisítvány voltának gyanúját”. A társaság szerint „további komoly vizsgálatoknak kell alávetni a dokumentumot”, és mint írják, a „közvélemény számára az eddig nyilvánosságra került nyilatkozatokból ellentmondásos, helyenként zavaros kép alakult ki a közösségünkhöz tartozó szakemberek álláspontjáról.”

Tverdota György kérdésünkre írásban arról tájékoztatott: a kéziratot fizikai valójában eddig nem vizsgálták. A héten készültek Szegedre menni, hogy megnézzék a leletet, de az időközben átkerült Budapestre. Tájékoztatása szerint a „szóban forgó tárgyakat” ezután holnap nézték volna meg, de végül ez a jövő hétre csúszik. Úgy tudja, hogy „hétfőn száll ki a Petőfi Irodalmi Múzeum küldöttsége megtekinteni a kéziratokat”, a társaság tagjai közül többen ezt követően tervezik megnézni a dokumentumot.

Arról, hogy előbukkant egy új, eddig ismeretlen József Attila-vers, múlt héten elsőként számolt be lapunk. Az Edit című nyolcsoros írás az Antikvárium.hu februári online árverés került nyilvánosságra. Az ahhoz tanulmányt készítő Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész – akivel megegyező szakvéleményt adott ki korábban Lengyel András József Attila-kutató, a legutóbb, tizenhét éve előkerült kéziratot validáló irodalomtörténész is – azt írta róla, hogy egy eddig ismeretlen verses notesz egyik része bukkanhatott elő, és hogy az Edit című vers azt jelzi, hogy a költőt már 1935 tavaszán szerelmi érzések fűzték pszichoanalitikusához, Gyömrői Edithez, akit 1934 őszén ismert meg, és aki később nagy szerelme lett.

A kézirattal kapcsolatban az első napoktól több aggályt fogalmaztak meg szakértők. Tverdota György lapunknak is elmondta azokat a kételyeit, amelyek akkor még nem a kézirat hitelességét vitatták, csak azt, hogy ez valóban vers-e, és nem csak egy verscsíra, egy fogalmazvány (továbbá szerinte József Attila életrajza sem indokolta, hogy 1935 márciusában ilyen szöveget írjon). A Népszavának hasonló szellemben nyilatkozott Bókay Antal irodalomtörténész, aki azt mondta: „kétségtelen, hogy József Attila kézírásával készült”, csak éppen szerinte sem vers ez a nyolc sor.

Egy csütörtökön megjelent írásában Sárközi Éva viszont ennél tovább ment. Ő már nemcsak azt kérdőjelezte meg, hogy az előkerült szöveg valóban vers-e, hanem azt állította, hogy maga a kézirat egy hamisítvány. Szerinte „a rajta lévő írás – tartalmi és formai kizáró okok miatt – biztosan nem a költőé”. Azt írta, hogy az, aki a kéziratot készítette, „tanulmányozta József Attila írását és jó kézügyességgel rendelkezik”. Az interneten emellett egy olyan kollázs is megjelent, amely a Számvetés című József Attila vers és a most előkerült Edit szavainak kézírását hasonlítja össze.

Bíró-Balogh Tamás az eddigi kritikákra részben tartalmi válaszokat adott – szerinte ez a nyolcsoros is minősíthető versnek, és a legnagyobb költők életműve sem csak remekművekből áll –, részben pedig azt nehezményezte, hogy úgy mondanak véleményt a leletről a szakértők, hogy azt a nyilvánosságra kerülése óta eltelt bő egy hét alatt fizikailag senki nem szemrevételezte. „Sajnálom a kialakult helyzetet, ugyanakkor mélységesen megdöbbent az a szakmai hozzáállás, amivel egyesek a kézirat eredetiségét cáfolni igyekeznek, anélkül hogy az eredeti dokumentum akárcsak egy percre is a kezükben lett volna” – fogalmazott például a lapunk kérdésére csütörtökön küldött írásos válaszában.

Úgy tűnik, utóbbi helyzet jövő hétfőn megváltozhat. Kérdés, hogy ettől a vita – amelyben már tudósokhoz méltatlan személyeskedő hangvétel is felbukkant – lezárul-e. Ami viszont biztos: az Edit árverése csütörtökön megkezdődött, a tétel jelenleg 2 300 200 forinton áll az Antikárvium.hu oldalán.