Putyin meg akarta mutatni, hogy nincs annyira egyedül, mint ahogy a Nyugat szeretné

Ezúttal Vlagyimir Putyinnak nem kellett tartania a nemzetközi elfogatóparancstól a BRICS-csúcson, mivel Oroszország volt a házigazdája az eredetileg négy ország által létrehozott, de az elmúlt évben alaposan kibővült klub idei rendezvényének. Tavaly az orosz elnök inkább nem ment el a dél-afrikai csúcsra, most azonban hazai terepen fogadta a tagországok – elsősorban Kína és India – népessége, gazdasági súlya és területe alapján hatalmas, de a gyakorlatban kevéssé összehangolt szervezetének tagjait.

A kazanyi csúcs a legnagyobb szabású nemzetközi rendezvény Oroszországban az Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022. februári megindítása óta. Nyugati országból senki sem érkezett, de az orosz elnök célja az volt, hogy jelezze, nincsen elszigetelve a világtól, annak ellenére, hogy az Ukrajna ellen indított háború miatt nyugati szankciókkal néz szembe.

A BRICS papíron hatalmas, de messze van attól, hogy szervezetként globális ellensúlyt képezzen az általa egypólusúnak tartott világrenddel szemben. Ambíciói azonban már láthatók, igaz, ebben a főszerepet nem Moszkva, hanem Peking viszi. Putyin a zárónapon sajtótájékoztatót tartott, beszélt Ukrajnáról, az ukránok és a nyugati titkosszolgálatok szerint az orosz oldalon megjelenő észak-koreai katonákról és arról, bízik-e Donald Trumpban.

Moszkva jelezhette, hogy nincs egyedül

Nézőpont kérdése, hogy Putyin sikeresen igazolta-e a fórum révén, hogy az ukrajnai háborúval nem csökkent a nemzetközi mozgástere. Az orosz elnök elégedett lehet azzal, hogy a BRICS – az országok angol nevének kezdőbetűi alapján Brazília, Oroszország, India, Kína és a később csatlakozott Dél-Afrika – nemcsak megtartotta a csúcsot a legmagasabb szintű jelenléttel, de a kínai elnök és az indiai miniszterelnök külön is fontos megbeszélést tartottak ennek mentén. Erre azóta nem volt példa, hogy az 1,4 milliárdos Kína és az őt népességben már megelőző India közötti évtizedes határvita a Himalájában négy évvel ezelőtt ismét feszültebbé vált.

Emellett a BRICS először fogadta teljes jogú tagként Egyiptomot, Etiópiát, Iránt és az Egyesült Arab Emírségeket, amelyek még a dél-afrikai csúcson csatlakoztak. A szövetség így 330 millió embert képviselő országcsoporttal bővült immár 3,6 milliárdos összlakosságot képviselő fórummá. Ráadásul a csúcs csütörtöki napjára szervezett BRICS+ nevű zárórendezvényen összesen 37 ország képviselője volt jelen, köztük Szaúd-Arábia külügyminisztere, Bolívia és Törökország elnöke.

Recep Tayyip Erdoğan az ankarai terrortámadás miatt a tervezettnél gyorsabban utazott haza, de a találkozón részt vett. Ankara idén szeptemberben jelezte tagfelvételi kérelmét a BRICS-be. Emellett több nemzetközi szervezet is képviseltette magát, jelen volt az ENSZ főtitkára is. António Guterres arról beszélt, el kell érni, hogy a „világ egy nagy családként éljen”. Putyin a találkozó csütörtöki zárórendezvényén erre reagálva sajátos értelmezést adott a családnak és az Ukrajna ellen folytatott háborújának is: „Már egy nagy családként élünk, de a családokban is előfordul verekedés” – idézte az orosz elnököt a TASZSZ.

A kazanyi találkozó tehát megfelelt annak a célnak, hogy Putyin jelezze, van kapcsolata a külvilággal, és vendégek sorának jelenléte alkalmas volt a Kreml fő üzenetének alátámasztására is, amely szerint többpólusúvá kell válnia a Moszkva szerint most egypólusú, nyugati dominanciájú világrendnek. Arról, hogy a főként autoriter rezsimek által vágyott multipoláris világ mivel járna – mit jelentene például Magyarországnak –, ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A BRICS ugyan intézményesül, de ezzel együtt a Moszkva által várt új világrend messze van. Az ezredforduló utáni évtizedben Brazília, Oroszország és Dél-Afrika valóban gyors növekedést produkált, ám ezt inkább a magas világpiaci nyersanyagáraknak köszönhették, mint a jó gazdaságpolitikának. A magas nyersanyagáraknak viszont a 2008-as válság utáni pangás véget vetett, és az egykori feltörekvő sztároknak azóta sincs B tervük. Emiatt Brazília, Oroszország és Dél-Afrika világgazdasági súlya nemhogy nőtt volna, de csökkent is az elmúlt évtizedben. A BRICS súlyáról, szerkezetéről, esélyeiről ebben az elemzésünkben írtunk részletesen.

Moszkva újra a szegény világ élére állna

Oroszország fokozatosan, de különösen az Ukrajna ellen indított háborúja óta igyekszik az egykor harmadik világnak nevezett, a 21. században már inkább „globális dél” névvel illetett országok képviselőjeként megjelenni, ahogyan tette azt a Szovjetunió a múlt század második felében. Ezt és a többpólusú világrend igényét sugallta a rendezvény mottója is, amely szerint a cél „az igazságos globális fejlődés és biztonság biztosítása a többpólusú berendezkedés megerősítésével.”

Másfelől nézve Putyin nem lehet teljesen elégedett, mert a BRICS tagjai nem álltak ki egyértelműen Oroszország mellett az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Zárónyilatkozatukban inkább csak általánosságban hangoztatták a tárgyalások fontosságát.

Igaz, ezzel meg tud békélni Moszkva, hiszen nincs szó a deklarációban arról, ki lehet a tárgyalások akadálya – a Kreml egyébként nem állt elő olyan ajánlattal, amely érdemi tárgyalási alap lehetne –, miközben folytatja a felőrlésre játszó háborút. A háború megítélésében azonban lehet elmozdulás a tagok között, a közvetítői szerepre bejelentkező India például némi elmozdulást mutat, hiszen az Ukrajnával eddig távolságtartóbb Narendra Modi miniszterelnök a nyáron már találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

Ellenségek egymás közt

Ha közvetlenül az ukrajnai háborúval kapcsolatban nem is beszélhet Moszkva arról, hogy a BRICS látványosan kiállt mellette, a csúcstalálkozó mentén fontos találkozókat is tartottak. A leglátványosabb a kínai és az indiai elnök már említett megbeszélése. Határ menti vitájuk miatt Hszi Csin-ping és Narendra Modi legutóbb öt éve beszéltek formális kétoldalú találkozón, így az időzítés Putyinnak tett gesztusként is értékelhető.

A vitatott himalájai határ mentén kínai és indiai határőrök többször is botokkal, kövekkel estek egymásnak. A BBC szerint 2020-ban húsz indiai és négy kínai katona meghalt, és ugyan tettek lépéseket az eszkaláció elkerüléséért, de a következő két évben is előfordultak összezördülések. A két vezető kevésbé formális módon azért már beszélt egymással a 2022-es G20-csúcs és a tavalyi BRICS-találkozó mentén is, de mostanában indult valódi párbeszéd.

A két ország már Hszi és Modi szerdai találkozója előtt jelezte, hogy megállapodásra jutottak, tenni fognak a megoldásért. Az indiai külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy megegyeztek, hogy visszatérnek a 2020 előtti helyzethez a Himalájában. A két vezető ígéretet tett, hogy helyreállítják a párbeszédet a két ország között, és a gazdasági kapcsolatok javításáért is tettek.

Oroszország befolyása a posztszovjet térségben is visszaszorult az Ukrajna ellen indított háború óta – mivel deklarált katonai céljai nem teljesültek, a villámháború már harmadik éve tart –, ezért arra is fontos fejleményként hivatkozhat Moszkva, hogy a fórum alatt tárgyalt egymással Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev és az örmény kormányfő, Nikol Pasinjan. A történelmileg örmények lakta Hegyi-Karabah kérdését Azerbajdzsán harminc év után a maga javára döntötte el két rövid hadjárattal 2020-ban és tavaly. Ekkor szembesült Örményország azzal, hogy hiába tagja az orosz vezetésű Kollektív védelmi Szerződés Szervezetének (ODKB), Azerbajdzsán ellen nem számíthat Moszkvára. Így a Kremlnek már az is eredmény, hogy nyugati fordulattal kacérkodó Örményország vezetője a fórumon volt, az még inkább, hogy tárgyalt is az azeri elnökkel.

Azerbajdzsán egyébként szintén jelezte tagsági igényét a BRICS-nél, ahogyan korábban Szíria is. Előbbi Törökországgal kéz a kézben jár, a 14 éve polgárháborúban álló Szíriának viszont érdekellentéte van a török vezetéssel, amely Szíria északi részén egy ütközőövezetet akar létrehozni a kurd területek felé. A Bassár Aszad vezette szíriai rezsim Moszkva támogatásával maradt fenn, ami jelzi az esetleges újabb bővítéssel járó későbbi belső feszültségek lehetőségét.

A szövetség 2010 óta első bővítése konfliktus nélkül zajlott le, de a továbbiak – nem csak Törökország és Szíria esetében – már vezethetnek vitához. A jelentkezők között van Venezuela és Nicaragua is, őket azonban Brazília nem látná szívesen. Latin-Amerika legnagyobb országa tiltakozik a nicaraguai rezsim katolikus egyházzal való fellépése ellen, a szélsőbaloldali Nicolás Maduro által vezetett Venezuelával pedig akkor különbözött össze, amikor Luiz Inácio Lula da Silva kritizálta a venezuelai elnök autoriter rendszerét. Erre válaszul Maduro a CIA által befolyásolt vezetőnek nevezte Brazília baloldali elnökét.

Putyin az észak-koreai katonákról

Az orosz elnök a rendezvény végén külön sajtótájékoztatót tartott. Itt beszélt újságírói kérdésre Ukrajnáról is. Putyin szerint a NATO és egészében a Nyugat tehet a két ország közötti háborúról. Kifogásolta a NATO korábbi keleti bővítését is, ismét visszautalva arra a Moszkva szerint szóban még a Szovjetunió végén adott ígéretre, amely szerint ez a volt szocialista országok irányában nem történik meg, bár ilyen ígéretet hivatalosan a NATO sosem adott, korlátozás csak az egyesülő Németország keleti felére vonatkozott. Azt is hangoztatta, hogy 2014-ben az Egyesült Államok támogatta az ukrajnai tüntetéseket, amelyek Putyin szerint puccshoz vezettek, hiszen az elnök, Viktor Janukovics végül Oroszországba menekült.

Putyin nem zárta ki, hogy most Oroszország oldalán észak-koreai katonák jelenhetnek meg a fronton,

bár az ezzel kapcsolatos konkrét kérdésre, amely szerint ezek a katonák már meg is érkeztek-e, megkerülte a választ. „Ha vannak felvételek, akkor azok valamit jeleznek” – mondta talányosan, majd közölte, hogy van a két ország között most már olyan védelmi megállapodás, amely lehetőséget ad az együttműködésre, de ez szerinte a két ország saját ügye.

Az ukrán hírszerzés szerint az észak-koreai katonák már az orosz Kurszki területen vannak. Elméletben Moszkva a kurszki ukrán betöréssel szemben érvényesítheti a megállapodásnak a katonai segítségnyújtásra vonatkozó részét, hiszen ebben az esetben Oroszország területén zajló katonai akcióról van szó, és nem a frontnak azokon a szakaszain, amelyen Oroszország támadt Ukrajnára.

Putyin szerint a kurszki betörésben Ukrajna legalább 26 ezer katonát veszített, és az egész akció – amelyet egyébként harmadik hónapja nem tud felszámolni Moszkva – „nem ukrán érdekeket követ”, hanem amerikaiakat, a célja csupán annyi, hogy Kijev jelezze a Nyugatnak, készen áll a harcra, a neki adott támogatás nem kidobott pénz.

Szervezet van, szervezettség kevésbé

Nagyon eltérő a tagok geopolitikai, gazdasági helyzete is, India és Brazília révén pedig még az sem igaz, hogy kizárólag autoriter rezsimeket tömörít a BRICS, így a Nyugathoz való viszonyuk is eltérő.

Részben a fentiek miatt a BRICS intézményi szempontból még kevéssé összehangolt, bár kétségtelen, hogy igényei szerint idővel többről lenne szó, mint egy gazdasági, politikai fórumról. Ennek jegyében már 2015-ben létrejött a szervezet fejlesztési bankja, amely egyre több projektet finanszíroz a tagországokban. Igaz, ez inkább Peking erejét mutatja, hiszen a bank központja Sanghajban van. Egyébként is a BRICS-en belül messze a legnagyobb gazdasági ereje Kínának van, Oroszország a kisebbik partner szerepében van. Ez az ukrajnai háború óta még inkább így van, ahogy a nyugati szankciók miatt Kína egyre meghatározóbb szereplője az orosz gazdaságnak.

Moszkva abban is hátrányos helyzetben van a BRICS-en belül, hogy a szankciók kizárták őt a SWIFT-ből – a globális bankközi elektronikus fizetési-üzenetküldő pénzügyi rendszerből –, így egyelőre leginkább ő érdekelt abban, hogy erre alternatívákat találjanak, bár Putyin csütörtökön a sajtótájékoztatón azt mondta, nem céljuk egy párhuzamos rendszer kiépítése. Ez visszalépést jelent a korábbiakhoz képest, a Kreml korábban utalt arra, hogy új megoldásokat keres, az orosz parlament elnökhelyettese a nyáron kifejezetten arról beszélt, hogy a BRICS-en belül meg kell teremteni a SWIFT alternatíváját.

Továbbra is kísérlet tennének viszont a dollár visszaszorítására, amit elsősorban Oroszország szorgalmaz, bár a szervezet fejlesztési bankjának vezetője, – Brazília egykori elnöke, Dilma Roussef – is beszélt arról, hogy törekedni kell a saját valuták használatára az egymás közötti elszámolásban. Igaz, ha ez egyre inkább meg is valósul, elsősorban Kína súlyát fogja tovább növelni a szervezeten belül.