Irán újraindította a légiforgalmát, Izraelben az október 7-i megemlékezésekre készülnek
2024. október 6. – 08:07
frissítve
Az izraeli hadsereg vizsgálatot indított amiatt, hogy nem tudták elfogni azt az öt rakétát, amit Libanonból indítottak Haifa felé a Times of Israel szerint. Több rakéta is becsapódott ezen a területen az eltérítő műveletek ellenére. Felvételek szerint Haifa egyik körforgalmát is egy rakéta találta el.
Szintén a Times of Israel számolt be arról, hogy a haifai támadásoknak öt sebesültje van a Rambam kórház szerint. Az egyik áldozat közepes állapotban van, a másik négy sebesült könnyebben sérült a kórház szerint. Mindegyikük sérüléseit repeszek okozták.
Irán újra biztonságosnak ítélte a légiközlekedést, ezért feloldották a korábbi teljes légiforgalmi korlátozást, írja a Times of Israel az iráni állami médiára hivatkozva.
A BBC arról ír, hogy két teheráni reptéren (Mehrabad és Imam Khomeini) már el is indultak a járatok.
Irán korábban vasárnap este 9-től hétfő reggel 6-ig törölte minden járatát – írta szintén a Times of Israel Irán hivatalos értesítése nyomán.
A szíriai védelmi minisztérium szerint izraeli légicsapások érték Szíria középső részét vasárnap, írja Guardian.
Szíria szerint Izrael katonai objektumokat talált el, „anyagi károkat okozva”. A szíriai közlemény szerint Észak-Libanon felől érkezett a támadás, és egy délen fekvő fegyverraktárat vettek célba.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap este megbeszélést tart a Gázában fogva tartott túszok sorsáról, közölte az izraeli miniszterelnöki iroda. A megbeszélésen Izrael biztonsági vezetői, illetve Netanjahu kabinetjének néhány tagja vesz részt.
Izraeli források szerint a találkozón többek között arról esett szó, hogy a kormány aggasztónak tartja, hogy minél több idő telik el a Hamász tavalyi támadása óta, annál kevesebbet tud a hírszerzés a túszokról.
A Hamász eközben azzal vádolja Izraelt, hogy blokkolja a tűzszüneti megállapodásokat: Halil Al, a terrorszervezet igazgatóhelyettese vasárnap a Hamász tévéjében beszélt arról, hogy nem hajlandók engedményeket tenni követeléseikből. A Hamász azt akarja, hogy Izrael fejezze be a háborút, és vonja ki erőit Gázából. Halil Al ismét vállalta a Hamász nevében a felelősséget az október 7-i izraeli mészárlásért, illetve „kettős mércével” vádolta a világot azért, amiért Izrael mellé áll Libanonnal szemben.
Az izraeli hadsereg arra szólította fel a Bejrút déli külvárosának egy részén élő libanoni civileket, hogy hagyják el lakóhelyeiket az izraeli légicsapások előtt. Izrael szerint a Dahijeh néven ismert kerület a Hezbollah egyik fellegvára, a hadsereg térképmelléklettel szólította fel a civileket arra, hogy hagyják el az érintett területeket.
Az Izrael által megjelölt területek az izraeli hadsereg szerint a Hezbollah terrorszervezetéhez tartoznak. A hadsereg arra kérte az ottlakókat, hogy legalább 500 méteres körzetben hagyják el a helyszínt. Az elmúlt héten az IDF több evakuálási felszólítást adott ki a területen közvetlen azelőtt, hogy légicsapásokat mért ezeken a helyszíneken a Hezbollah feltételezett infrastruktúráira.
Izrael semmilyen opciót nem zár ki az Iránnal szembeni ellencsapásra készülve, mondta Joáv Galant izraeli védelmi miniszter a CNN-nek. Galant arról is beszélt, hogy Izrael szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal, de saját döntéseket fog meghozni arról, hogyan torolja meg Iránt.
Bár az Egyesült Államok világossá tette, hogy ellenezné az iráni nukleáris létesítmények támadását, Galant azt mondta, Izrael nem zárkózik el jelenleg semmitől. „Izrael képes közeli és távoli célpontokat is eltalálni, ezt már bizonyítottuk. Irán támadására megfelelő választ fogunk adni, nem állunk tétlenül, ezt várnánk el a nemzetközi közösségtől is” – fogalmazott a védelmi miniszter, aki szerdán tárgyal majd a Pentagonban az amerikai védelmi miniszterrel.
Galant méltatta a Hezbollah elleni megtorlások sikerét is, szerinte Izrael felszámolta a terrorszervezet jelentős részét, a Hezbollah „jelenleg parancsnokság és irányítás nélkül van”, tette hozzá. A miniszter szerint a szárazföldi hadműveletek a Hezbollah izraeli határhoz közeli állásait érintik majd.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel, aki szombaton felszólalt az izraeli fegyverszállítás leállítása mellett. Netanjahu arról beszélt, hogy szerinte Izrael bármilyen korlátozása „csak Iránt és szövetségeseit erősíti”,
„Ahogy Irán támogatja az iráni terror tengelyének részeit, ugyanúgy várja el Izrael barátaitól a támogatást, nem pedig azt, hogy korlátozásokkal sújtsák, amelyek csak az iráni gonosz tengelyét erősítik”
– fogalmazott Netanjahu a francia államfőnek az izraeli kormányfő hivatalának közleménye szerint. Macron arról biztosította Netanjahut, hogy „Franciaország rendíthetetlenül elkötelezett Izrael biztonsága mellett”.
Az izraeli hadsereg néhány hete kezdett Libanonban is intenzív támadásokat, és az elmúlt napokban már szárazföldi csapatokat is küldött a határon túlra a Hezbollah síita milícia ellen. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa vasárnap Bejrútban nyilatkozva kijelentette, hogy Izrael légicsapásai Libanonban sértik a nemzetközi humanitárius jogot, mivel polgári létesítményeket, illetve egészségügyi intézményeket is érnek.
A libanoni hatóságok szerint szeptember óta több mint kétezren haltak meg az izraeli műveletekben, az áldozatok között sok a civil. Közlésük szerint mintegy 1,2 millió ember menekült el otthonából, közülük 374 ezren Szíriába.
Hétfőn Izraelbe látogat Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter, itt folytatja majd a párbeszédet Izrael és Franciaország egymással.
(MTI)
„Zárt katonai övezetté” nyilvánította az izraeli hadsereg a libanoni határ három területét is. Az IDF három város, Manara, Yiftach és Malkia közösségébe tiltotta meg a belépést.
Az október 7-i mészárlás évfordulója kapcsán az IDF vezérkari főnöke, Herzi Halevi altábornagy arról is beszélt, hogy az izraeli hadsereg megtanulta, hogy nagyobbnak kell lennie. Halevi hozzátette, hogy minden kudarcot „fel kell ismerni és tanulni kell belőle”, az izraeli hadsereg pedig megértette, hogy „minél nagyobbnak kell lennie, hogy gondoskodni tudjon az emberekről”.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a Pentagonban találkozik majd szerdán Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel. A miniszterek a Pentagon közlése szerint „megvitatják majd a közel-keleti fejleményeket”. Galant harmadjára látogat Amerikába azóta, hogy kitört a háború egy évvel ezelőtt.
Az izraeli védelmi miniszter várhatóan találkozik majd más magas rangú képviselőkkel is a Biden-adminisztrációból. Kamala Harris amerikai alelnök, a demokraták elnökjelöltje vasárnap arról beszélt, hogy támogatja az Izraelnek nyújtott biztonsági támogatásokat, ugyanakkor hozzátette: a Biden-kormányzat továbbra is nyomást fog gyakorolni Jeruzsálemre annak érdekében, hogy befejezzék a harcokat.
Harris a CBS-nek adott interjújában beszélt arról is, hogy „amikor olyan fenyegetésekről beszélünk, mint amit a Hamász, a Hezbollah és Irán jelent, akkor meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy Izrael megvédhesse magát”. Hozzátette, ugyanakkor fontosnak tartják a humanitárius segélyek és a háború befejezésének szükségességét hangsúlyozni Izrael számára.
(Guardian)
A Libanon határán álló izraeli erőknél tett látogatást Benjamin Netanjahu vasárnap délután – írta a Times of Israel. Az izraeli miniszterelnök szerint országa megváltoztatja az eddigi viszonyokat fellépésével. „Az egész világ ámulattal figyeli az csapásokat, amelyeket az ellenségeinkre mérünk” – mondta a miniszterelnök a háborúvá szélesedő konfliktusról. „Együtt küzdünk, együtt fogunk győzni” – idézte Netanjahut a Guardian.
Miközben arról beszélt, hogy a nemzetközi közvélemény elragadtatással figyeli Izrael lépéseit, az Egyesült Államok már jelezte, hogy nem támogatja az iráni nukleáris létesítmények elleni csapásokat, és az Egyesült Királyság is csak arányos választ támogat Iránnal szemben az Izrael elleni rakétatámadások után.
Ferenc pápa vasárnap minden felet a békére szólított fel, azonnali tűzszünetet várva el. A katolikus egyházfő megemlékezett a tavaly október 7-i véres terrorista támadásról, részvétét fejezve ki az áldozatok hozzátartozóinak. A pápa szerint attól a naptól kezdve a Közel-Kelet eddigi legnagyobb szenvedését élte át, miután „a palesztin népet katonai csapások sújtják”. A pápa kijelentette, hogy ennek ártatlan civilek az áldozatai, akiknek humanitárius segítséget kell kapniuk.
Külön kitért Libanonra, amelynek népéért imára szólított fel, különösen azokért, akiknek az ország déli részén el kellett hagyniuk otthonaikat.
Igaz, korábban a Hezbollah által Libanon déli részéről indított támadások miatt több mint 70 ezer ember Észak-Izraelben kényszerült otthona elhagyására.
Minden járatát törölte Irán vasárnap este 9-től hétfő reggel 6-ig – írta a Times of Israel Irán hivatalos értesítése nyomán. A bejelentés utal arra, hogy Irán izraeli ellencsapásra készül, az október 1-jei Irán által Izrael ellen indított rakétatámadás után.
Izrael hivatalosan nem jelentette be a válaszcsapást, de a lehetőséget nem zárta ki Jicha Hercog államfő sem. Izrael az Irán támogatását élvező Hezbollah elleni, libanoni akciókkal lépéskényszerbe hozhatta Teheránt. Arról, hogy milyen reakciók várhatók, ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Felkelést javasol Libanon és Irán népének a teheráni rezsimmel szemben az izraeli elnök. A Times of Israel tudósítása szerint Jichak Hercog az al-Arabiyának adott angol nyelvű interjújában arról beszélt, hogy a térségben létre lehetne hozni egy „NATO-jellegű szövetséget”, ezzel szabva gátat annak, hogy az Irán támogatását élvező szélsőséges erők hatalomra tehessenek szert.
„Felhívom Libanon, Irán népét és a régió minden elnyomott népét, hogy lépjenek fel” a teheráni rezsimmel szemben, mert „ha mindannyian közösen lépünk fel a gonosz birodalma ellen, akkor azzal reményt teremthetünk egy jobb jövőre”.
„Mindannyian Ábrahám gyermekei vagyunk” – jelentette ki, érvelve a történelmi közös gyökerekre, amelyek a békés együttélés alapját képezhetik, miután békemegállapodásokat kötnek Izraellel a térség ország
Hercog arról beszélt, hogy Izrael ellen a háborút a gonosz birodalma indította – ez a még Ronald Reagan amerikai elnök által a '80-as években a Szovjetunióra használt fordulat ezúttal Iránt és az általa támogatott erőket jelentette. Az államfő emlékeztetett, hogy 101 túsz van továbbra is a Hamász fogságában – igaz, nem tudni, mennyien vannak még közülük életben –, Izrael eközben harcban áll délen, Gázában és északon, Libanonban, annak érdekében, hogy a Közel-Kelet népeinek reménye lehessen a békésebb világra.
Az államfő nem említette konkrétan az Irán elleni támadás lehetőségét, de megjegyezte, hogy az onnan érkezett múlt heti rakétatámadásra adható válaszokat illetően minden lehetőséget számításba vesznek.
Netanjahu ellenfele is a kormányfő mellett
Határozottan kiállt ugyanakkor az Irán elleni támadás mellett Izrael korábbi védelmi minisztere. „Levontuk október 7. tanulságait” – idézte Benni Gancot a Jerusalem Post. A Nemzeti Tábor nevű centrista párt elnöke, a nyáron kilépett ugyan a kormányból, kiállása azonban mutatja, hogy ellenfelei kényszerpályáját jól számította ki Netanjahu. A háború ugyanis a háttérbe szorította nem csak korábbi, korrupciós ügyeit, de a háborút kirobbantó október 7-i támadással kapcsolatos politikai felelősségét is.
A nyáron Ganc még állami vizsgálóbizottság megalakítását is követelte az október 7-i kudarc okainak és felelőseinek megállapítására, annak kiderítésére, hogy a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet miként hajthatta végre váratlan támadását Izraelben.
A New York Timesban most megjelent cikke, ezt már nem feszegeti, inkább arról szól, milyen lehetőség előtt áll Izrael, hogy végleg leszámoljon a rá veszélyt jelentő erőkkel, hogy utána új alapokon építsék újjá a Közel-Keletet.
Ganc szerint Irán áprilisi, majd október 1-jei rakétatámadása után világos, hogy Teherán a libanoni Hezbollahhal, a gázai Hamásszal, a szíriai, iraki fegyveres csoportokkal, a jemeni húszikkal közösen az egyetlen zsidó állam megsemmisítését célozta meg.
A síita Irán fundamentalista vezetése nézeteit támogató szervezeteket erősítve hozta létre a „tűzgyűrűt”, amely nem csak Izrael ellen szolgál eszközül, de a szunnita Szaúd-Arábiával szemben is, ami a jemeni polgárháborúban érhető tetten. (Ezzel Ganc igyekezett érdekközösséget teremteni a küzdelemben Izrael és a létét már kevésbé elutasító Szaúd-Arábia között.)
„Ne legyenek kétségeink: Irán készül, várja a megfelelő pillanatot”, hogy az esetleges gyengeséget kihasználva támadjon – állítja Ganc, aki szerint ezért tavaly október 7. tanulságát levonva nem csak Izraelnek, de az egész világnak aktívan fel kell lépnie Iránnal szemben, amely a Vörös-tengeren áthaladó – azaz a Szuezi-csatornán keresztül zajló – kereskedelem feletti kontrollt akarja megszerezni és törekvéseihez évezheti Oroszország nem is annyira burkolt támogatását is.
Ganc szerint Irán elleni kereskedelmi szankciók is kellenek, valamint támogatást kell nyújtani az Iránban 1979 óta hatalmon lévő teokratikus rezsim ellenzékének is. Terroristává kell nyilvánítani az iráni rezsim hatalmi képviselőit, így a hatalom valódi letéteményesének számító Forradalmi Gárdát is.
„Kötelességünk megosztani a tanulságot az egész világgal. Itt az idő az Irán elleni fellépésre. Ez nem csak Izrael ügye, hanem a régió stratégiai érdeke is és a világ erkölcsi kötelessége is egy békés és prosperáló Közel-Kelet megteremtése érdekében” – írta Ganc.
Folyamatosan szól a légiriadó Izrael északi részén, miután a Hezbollah hátországaként szolgáló Libanon felől állandó a rakétafenyegetés. Az éjszaka során az izraeli légvédelem 30, Libanonból indított rakétát likvidált – idézte a BBC az Izraeli Védelmi Erők (IDF) X-en közölt bejegyzését.
Légiriadó volt Izrael harmadik legnagyobb városában, a 270 ezres Haifában és a Tel-Avivtól 45 kilométerre északra fekvő Haderában is.
Egyéves évfordulós megemlékezésekre készülnek Izraelben a Hamász által tavaly elkövetett október 7-i véres támadás után. A palesztin szervezet tavalyi akciója a legsúlyosabb támadás volt a modern Izrael történetében. A Hamász háromezer fegyveresével törte át a Gázai övezet mentén húzódó védelmi rendszert, izraeli településekre és egy fesztiválra támadt, közel 1200 embert – köztük több mint 840 civilt – megölt, 250 embert túszul ejtett. A támadás utáni helyszíni riportjainkat, túlélők beszámolóit itt olvashatja. A Hamász mészárlásáról készült felvételekről itt olvashat bővebben.
Megemlékezést tartanak a Nova Festival helyszínén is, ahol 364 embert öltek meg a terroristák, és hurcoltak Gázába negyven túszt.
Nir Oz kibucban tavaly 46 embert öltek meg, rájuk a település temetőjében emlékeznek, ahol az évfordulóra a remény fáját is elültetik – írta a BBC. „Dühöt érzek így, egy év elteltével. Dühöt a palesztinok és a vezetőik iránt” – mondta az egyik áldozat édesanyja. „Emellett szomorúságot és csalódottságot érzek, hogy mág mindig vannak túszok, akik a Hamász alagútjaiban vannak fogságban”.
Megemlékezések lesznek Tel-Avivban is, ám a rendezvények korlátozottak lesznek, a lehetséges rakétatámadások miatt. A rakéták Libanon felől a Hezbollah, keletről Irán, délről a kétezer kilométerre lévő jemeni húszik felől érkezhet. Onnan már korábban is indukltak rakéták, a múlt héten Izrael válaszcsapást is hajtott végre állásaik ellen.
Az együttérző megemlékezések mellett az izraeli kormányfő felelősségét is felvető megmozdulás is várható. A túszok családtagjai tüntetést szerveznek Benjamin Netanjahu rezidenciája elé, a még talán életben lévő túszok hazahozatalát követelve.
Erre több tárgyalás irányult már, de Izrael szerint a Hamászon, a palesztin fegyveres szervezet szerint az izraeli kormányon ezek zátonyra futottak. Túszokat – több mint százat – megállapodással csak egyszer, még tavaly októberben sikerült hazahozni, egy hatnapos tűzszünetért és több száz palesztin őrizetes – főként nők és fiatalkorúak – elengedéséért cserébe.
Az ENSZ palesztinai menekültekkel foglalkozó ügynöksége (UNRWA) szerint 20 ezer palesztin menekült kényszerült elhagyni a libanoni táborokat az izraeli légicsapások miatt.
UNRWA most több mint 4300 ember számára szervezett sürgősségi menedékhelyet. Köztük vannak palesztin menekültek, libanoniak és szíriaiak is.
„Hetek és hónapok óta készülünk erre a vészhelyzetre” – mondta Dorothee Klaus, az UNRWA libanoni igazgatója.
(Guardian)
Többen megsebesültek, egy 25 éves nő pedig meghalt egy izraeli buszpályaudvaron történt lövöldözésben – írja BBC.
A rendőrség szerint az elmúlt órában terrortámadás történhetett a dél-izraeli Beér-sebában.
Az izraeli mentőszolgálat szerint tíz sérültet látnak el, akik közül néhányan lőtt sebeket szenvedtek, ketten súlyosan megsérültek. A rendőrség szerint a támadót megölték.
Az elkövető egy 29 éves beduin hátterű izraeli állampolgár volt – írta a Jerusalem Post.
Az izraeli hadsereg az október 7-i támadások évfordulója előtt megerősítette a biztonságot Dél-Izraelben – írja a BBC.
Az IDF közleménye szerint fokozott készültségben van a térségben, mivel fenyegetésre számítanak a héten. Az IDF szerint további csapatokat rendelnek ki a Gázai határ menti közösségekbe.
A hadsereg korábban azt is közölte, hogy arra számítanak, hogy a Hamász október 7-i támadásának első évfordulóján nagy hatótávolságú rakétákat indíthatnak feléjük a Gázai övezetből.
Jichák Hercog elnök holnap háromnapos körútra indul a gázai határ menti közösségekben az október 7-i merényletek egyéves évfordulója alkalmából – közölte hivatala.
A körutat a Nova zenei fesztivál helyszínén nyitja meg reggel 6:29-kor, pontosan egy évvel a Hamász terrortámadása után. Az út során Hercog ellátogat egy sor olyan kibucba és kistelepülésre, ahol a Hamász támadásokat indított.
„Emberként, izraeliként, zsidóként és Izrael elnökeként látogatom meg a helyszíneket és azoknak a közösségeknek a képviselőit, amelyek világa aznap elpusztul” – mondta.
Az izraeli külügyminisztérium közölte, hogy légiereje megölte a Hezbollah egyik parancsnokát, Hader Ali Taweelt.
A közlemény szerint Taweel volt az egyik felelős egy olyan páncéltörő rakéta elindításáért, amely januárban érte el Izrael északi határát. A rakétatámadásban két ember meghalt, köztük a rakétát célzó város egyik tűzoltója, és a férfi 76 éves édesanyja.
A támadás másik két felelősének, Mohamed Hadernek és Hassan Nteer el Rasheeninek a halálhírét szintén ezen a héten közölték.
A Hezbollah egyelőre nem kommentálta az állítást.
(Guardian)
Az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője evakuálási riasztást adott ki mintegy 25 dél-libanoni terület lakosságának, felszólítva őket, hogy haladéktalanul induljanak el az Awali folyótól északra.
„Bárki, aki a Hezbollah tagjai, létesítményei vagy fegyverei közelében tartózkodik, az életét veszélyezteti” – mondta Avichay Adraee. Azt mondta, az otthonaikba való biztonságos visszatérés időpontjáról tájékoztatást adnak majd ki.
(Guardian)
A libanoni kormány közölte, hogy az iskolák elhalasztják a tanév kezdetét az izraeli légicsapások miatt.
Abbasz Halabi oktatási miniszter azt mondta, hogy az új ütemezés alapján november 4-én nyithatnak ki az iskolák.
(Guardian)
Olaf Scholz, Németország kancellárja ismét tűzszünetet sürgetett – írja a Guardian.
A német kormány továbbra is kitartóan kiáll a tűzszünet mellett, amelynek most végre létre kell jönnie – mondta.
„Sajnos a Hamász Izrael elleni terrortámadásának első évfordulóján a béke vagy akár a megbékélés távolibbnak tűnik a Közel-Keleten, mint valaha” – mondta Scholz videóüzenetében.
Scholz a Németországban növekvő antiszemitizmus ellen is felszólalt: „Soha nem fordulhat elő, hogy a németországi zsidó állampolgároknak félelemben és rettegésben kelljen élniük” – mondta.
Az Izraeli Védelmi Erők arra számítanak, hogy a Hamász október 7-i támadásának első évfordulóján nagy hatótávolságú rakétákat indíthatnak feléjük a Gázai övezetből – írja a Guardian.
A hadsereg megerősíti a védelmet a gázai határ mentén és az övezet központjában található Netzarim folyosó területén, ahol az IDF félig állandó jelenlétet tart fenn, az esetleges támadásokra számítva. Az IDF az izraeli határ menti városokban is együttműködik a rendőrséggel és az egészségügyi szolgálatokkal.
„A Déli Parancsnokság felkészült a védekezésre és a támadásra több forgatókönyvre a következő hónap során, valamint lehetővé teszi a megemlékezések biztonságos lebonyolítását a gázai határközösségekben” – áll az IDF közleményében.
Bár a Hamász katonai szervezetének nagy részét felszámolták, az izraeli munkatársak azt mondták, hogy a csoport továbbra is képes rakétatámadásokat végrehajtani.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint a tegnapi intenzív légicsapásokban 23-an haltak meg országszerte – írja a BBC.
Legalább 93-an megsebesültek, többek között Dél-Libanonban, valamint a keleti Bekaa és Baalbek-Hermel régióban.
Vasárnap délelőtt sem álltak meg a Dél-Bejrútot érő légicsapások. A Reuters hírügynökség ma reggeli képei azt mutatják, hogy a közelmúltban füstfelhők szálltak a város felett.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) nem kommentálta a ma délelőtti újabb csapásokat.
(BBC)
A libanoni miniszterelnöktől nemzetközi nemzetközi nyomásgyakorlást sürget a tűzszünet érdekében – írja a BBC.
Najib Mikati közleményében kijelentette, hogy kormánya továbbra is támogatja a tűzszünetre való közös felszólítást, amelyet Franciaország és az Egyesült Államok a múlt héten kezdeményezett az Európai Unió és az arab országok támogatásával.
Országa továbbra is követeli, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Izraelre a tűzszünet tiszteletben tartására és az 1701-es határozat azonnali végrehajtására – mondta.
Mikati emellett üdvözli, hogy Emmanuel Macron francia elnök szombaton az izraeli fegyverszállítás leállítása mellett emelt szót.
„Egyhangúlag az azonnali és tartós tűzszünet mellett foglaltunk állást, és kinyilvánítottuk elkötelezettségünket a feszültségek enyhítése mellett a térségben” – mondta a francia elnök a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének 88 tagjának nevében. Macron támogató felszólalására azonnali kritikát kapott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöktől.
A BBC tudósítója szerint a szombatról vasárnapra virradó éjszaka volt az eddigi legrosszabb Bejrútban a konfliktus kezdete óta.
Nafiseh Kohnavard szerint éjszaka, órákkal a légicsapások után még mindig látni lehetett szikrákat és villanásokat egy Bejrút déli részén lévő célpont körül. Mint egy óriási tűzijáték – írja le a tudósító.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt állította, hogy a Hezbollahhoz tartozó célpontokra támadt. Egyes források szerint egy fegyverraktárról vagy egy benzinkútról lehetett szó.
A robbanások hol kisebb, hol nagyobb hangerővel hallatszottak különböző irányokból. Kohnavard szerint közben a drónok hangja is állandó volt – szerinte az IDF egyik alacsonyan repülő megfigyelő drónját hallotta a szállása körül.
„A becsapódások kora reggelig folytatódtak. Ez volt a támadások legrosszabb éjszakája, amelyet Bejrút átélt a konfliktus kezdete óta”
– írta az újságíró.
A légicsapásokra azután került sor, hogy az IDF kiürítési figyelmeztetést adott ki X-en. A támadások környékén szinte csak gyalogszerrel lehet menekülni, mert az út nagy részét megrongálta vagy elzárta a törmelék.
A Washington Post cikke nyomán újabb információk derültek a szeptember 18-án felrobbantott csipogók gyártásáról, illetve azokról az adóvevőkről is, amelyeket az egy nappal későbbi merényletben használtak.
A csipogókról kiderült, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad tervezte és gyártotta le őket 2022 és 2023 között. A módosított csipogókban olyan kevés robbanószer volt olyan jól elrejtve, hogy azt még röntgennel sem lehetett felfedezni.
Emellett a kütyüknek volt egy funkciója, ami aktiválta a robbantást: a műszerekre titkosított üzenetről érkezett értesítés, amit csak két gomb egyszerre való megnyomásával lehetett volna megtekinteni. A két kézzel való nyomkodás hatására bekövetkezett a detonáció, amiben a készülék használója mindenképp harcképtelenné vált, de nagyobb eséllyel meg is halt.
A lap az egy nappal később felrobbantott walkie-talkie adóvevőkről pedig azt írta, hogy azok már 2015 óta a Hezbollah birtokában voltak, így az izraeli titkosszolgálat már évek óta lehallgatta a kütyüket használó terroristákat.
A Washington Post cikkének tartalmát bővebben itt szemléztük.
A Wafa, a palesztin hírügynökség egészségügyis forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a Gázai övezet 38 kórháza közül 23-ban már nem üzemel.
A helyi – Hamász által irányított – egészségügyi hatóságok arról számoltak be, hogy a háború alatt 986 egészségügyi dolgozó vesztette életét, az izraeli támadások pedig állítólag 130 mentőautót tettek működésképtelenné. Ezeket az adatokat független forrásból még nem ellenőrizték.
Az Orvosok Határok Nélkül szervezet sajtóközleménye szerint 36 kórházból 17 csak részben működik az üzemanyag-, gyógyszer- és alapvető kellékek bénító hiánya miatt. Az egészségügyi rendszer most az összeomlás szélén áll – írják.
(Guardian)
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) jelentése szerint az éjszaka folyamán számos, Libanon területéről indított „légi célpontot” (vélhetően rakétát vagy drónt) fogtak el – írja a BBC.
A lövedékek nem értek el izraeli területre, de az országban riasztást adtak ki az égből lehulló repeszek veszélye miatt.
Egy másik korábbi jelentésben az IDF azt is közölte, hogy a haditengerészet rakétahajója két drónt fogott el a Földközi-tengeren, míg a légierő egy pilóta nélküli légi eszközt fogott el a Gush Dan partjainál. Mindhárom eszközt keleti irányból indították.
Egyik esetben sem jelentettek áldozatokat – tették hozzá.