Hiába gáncsolta el a magyar kormány a cél előtt, hajszállal átment az EU természet-helyreállítási rendelete

Hétfőn az uniós természetvédelmi miniszterek ülésén elfogadták a természet-helyreállítási rendeletet. Az EU Tanácsának közleménye szerint ez az első jogszabály a maga nemében, hogy helyreállítsák az erre szoruló uniós élőhelyek ötödét 2030-ra, és mindet 2050-re. Ehhez jogilag kötelező célokat határoz meg egy sor élőhelyfajtánál, nemzeti helyreállítási terveket ír elő és védi a beporzókat. A javaslat tartalmáról itt írtunk bővebben az MTI alapján.

A magyar állami hírügynökség viszont elfelejtette megemlíteni többek között azt, hogy a Tanács márciusban már próbaszavazást tartott volna a javaslatról, amikor a magyar kormány visszakozni kezdett, majd bejelentette, hogy ellenzi a szöveget, a szuverenitással magyarázva az álláspontját. Nélküle nem volt meg a szükséges többség.

Az Euronews korábbi értesülése szerint Hollandia, Olaszország és Svédország képviselője nemet, Ausztriáé, Belgiumé, Finnországé és Lengyelországé tartózkodást jelzett előre (mivel a tartózkodás is leadott szavazatnak számít, gyakorlatilag udvarias nemet jelent). Az Euractiv vasárnap viszont arról írt, hogy Ausztria átállt az igenekhez. A hétfői tanácsi szavazáson valóban egyetértett a szöveggel, amire a többi felsorolt ország képviselője – a tartózkodó Belgiumot leszámítva – nemet mondott. (Így köztük volt a magyar kormány is, de a szavazatokat az MTI nem tartotta említésre méltónak, megelégedett a tanácsi közlemény összefoglalójával.) Épphogy, de meglett a szükséges többség: alig több mint egy százalékkal ugrották meg a követelményt, hogy az igenek az uniós lakosság legalább 65 százalékát képviseljék.

Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára az ülésen elmondta: egyetértenek a célokkal, de a jelen formájában nem tudják elfogadni a jogszabályt. Rugalmassági és szubszidiaritási okokból, valamint a megvalósítási költségek miatt aggódva szavaz nemmel a kormány.

A Tanács már tavaly novemberben előzetes politikai egyezséget kötött a szövegről a másik döntéshozóval, az Európai Parlamenttel (EP). A rendelet körüli vitákat mutatja, hogy az EP tavaly júniusban épphogy meg tudta szavazni a saját, természetvédők szerint felvizezett álláspontját, ami alapján a Tanáccsal egyezkedett. Miután a két intézmény alkut kötött, a kompromisszumos szöveg februárban – a júniusi szavazáshoz képest – viszonylag simán ment át a képviselő-testületen. A szavazó magyar pártok közül csak a Jobbik mondott rá nemet, a többiek, köztük a fideszesek támogatták a szöveget.

A jogszabály európai parlamenti felelőse korábban nagyon meglepőnek nevezte a magyar kormány álláspontváltását a Telexnek. „Arra számítok, hogy Magyarország végül támogatni fogja a jogszabályt, mivel még a magyar kormánypárt képviselői is megszavazták az egyezséget” az EP-ben – írta még áprilisban César Luena. A spanyol szocialista képviselő úgy vélte, hogy az ezzel ellenkező kormányzati döntést „pusztán választási okokból hozták”, pedig „az összes uniós állampolgár jövője és jóléte forog kockán”. Remélte, hogy a magyar kormány újragondolja az álláspontját és „ismét a javaslat mellett szavaz”.

Ha nem sikerült volna dönteni a Tanácsban, akkor a testület vezetését júliustól fél évre átvevő magyar kormány vezetésével kellett volna megoldani a helyzetet.