2024. február 27. – 18:32
Az uniós tagállamoknak a leromlott ökológiai állapotú élőhelyek legalább 30 százalékát kell visszaállítaniuk a tervezet szerint, amelyet az Európai Parlament kedden szavazott meg. A rendelettel – amelyről már előzetesen elvi megegyezést kötöttek a másik jogalkotóval, a tagállami Tanáccsal – az arányt idővel tovább kellene növelni: 2040-re legalább 60, 2050-re pedig minimum 90 százalékra.
Az EP közleménye szerint a tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a már regenerálódott területeken megakadályozzák a jelentős állapotromlást, és nemzeti helyreállítási tervekben kell részletezniük, hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat.
A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyeknél olyan fajgazdagsági mutatók közül is legalább kettőt javítaniuk kell, mint például a beporzás miatt fontos lepkepopuláció-index. Az agrártermelés miatt lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát helyre kell állítani, az arányt pedig 2040-ig 40, 2050-ig pedig 50 százalékra kell emelni.
Az Európai Parlament javaslatára ugyanakkor bekerült a rendeletbe egy vészfék is. Ezt akkor húzhatnák be, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az uniós élelmezésbiztonságot veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célok teljesítése, mert nem lenne elég földterület, hogy ellássák az EU-t.
Ahogy a módosítás is jelzi, a javaslat a – részben az uniós természetvédelmi intézkedések ellen – tüntető gazdák miatt politikai viharba került, és az EUobserver, valamint a Politico szerint is sokat puhítottak rajta. Még így is volt kedden egy próbálkozás, hogy elutasítsák a szöveget, de ez az EP összesítése szerint csak 273 igent kapott 345 nemmel szemben. A szavazó magyar képviselők mind utóbbiak között álltak, míg a jobbikos Gyöngyösi Márton a kialkudott jogszabálytervezet visszadobására voksolt.
Magára a kompromisszumos szövegre nemet mondott, míg a többi magyar voksoló igent, és a javaslat viszonylag szűk, 329 fős többséggel ment át 275 elutasítás és 24 tartózkodás mellett. Az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a jobbközép Európai Néppárt nagy része, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia pedig kizárólag nemet nyomott. A liberálisoknál csak enyhe többségben voltak az igenek, de a szocialistáknál és a szélsőbaloldalnál is akadtak átszavazások.
A környezeti bűncselekmények körét bővítő és a büntetéseket fokozó irányelv jóval nagyobb többséget kapott. A javaslatot – amelyről már megegyeztek a tagállamokkal – 499 szavazattal, 100 ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el. Az irányelv többek között az illegális fakereskedelmet, a vízkészletek kimerítését, a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályok súlyos megsértését és a hajók által okozott vízszennyezést is környezeti bűncselekménynek minősítené. Akár tíz év börtönt is érhet, ha valaki elköveti ezeket.
„Míg az Orbán-kormány különböző környezetvédelmi kiskapukkal segíti a sokszor brutálisan szennyező akkugyárakat, addig az Unió szigorít. Éppen ma fogadtuk el az Európai Parlamentben azokat a javaslatokat, amelyekkel akár szabadságvesztéssel is büntethetőek lesznek a súlyos környezeti károkat okozó bűncselekmények” – kommentálta a Facebookon a DK-s Rónai Sándor a szavazást, ahol minden voksoló magyar képviselő, köztük tíz fideszes is támogatta a javaslatot.
