2023. november 10. – 15:23
frissítve
Az Európai Parlament és a tagállami Tanács előzetes politikai egyezséget kötött a természet-helyreállítási jogszabályról. A csütörtök éjszakai alku értelmében 2030-ra a leromlott állapotú élőhelyek 20 százalékát, 2050-re pedig az egészét helyre kell hozni, írja az EP közleménye.
Erdősítés, visszaláposítás, városi zöldítés
A célok eléréséhez az új jogszabály által lefedett területek legalább 30 százalékát kell jó állapotba hozni 2030-ra. 2040-re 60, 2050-re pedig 90 százalékot kellene elérni. A tagállamoknak egy „nyílt, átlátható” folyamattal nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk, amelyek részletezik, hogy hogyan érnék el a célokat, a jó állapot elérése után pedig gondoskodniuk kell róla, hogy ne romoljon vissza a helyzet.
A mezőgazdasági célra lecsapolt tőzeglápok egy részét is vissza kell állítani, de a visszavizesítés önkéntes a gazdáknak és az egyéni földtulajdonosoknak. Az uniós országoknak legalább 2030-ra a beporzó állatok, például méhek számának csökkenését is vissza kell fordítaniuk, és az elfogadott szöveg a különféle erdősítési mutatók javulását is elvárja, három milliárd fa elültetését irányozza elő. Az évtized végére azt is biztosítani kell, hogy a városi zöld- és fás területek országos összege ne csökkenjen 2021-hez képest, és ezt a mutatót hatévente növelni kell.
De miből?
A rendelet életbe lépése után egy éven belül az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, mennyi pénz kell a helyreállítási intézkedésekhez és ehhez képest mennyi uniós forrást lehet rá fordítani. Ha különbséget talál, akkor meg kell vizsgálnia a megoldási lehetőségeket.
Épphogy átment az EP-n a saját álláspontja
Az EP a közleménye alapján egy vészféket is kért, hogy „kivételes körülmények” esetén felfüggeszthessék a célokat, ha veszélyeztetnék, hogy elég mezőgazdasági földterület maradjon az EU élelmiszer-ellátására.
A helyreállítási javaslatot ellenezte a legnagyobb frakció, a jobbközép Európai Néppárt a gazdák érdekeire és az élelmiszerárakra hivatkozva. Az Európai Parlamentben kevés olyan kiélezett szavazásra volt példa, mint amikor a képviselő-testület még júliusban elfogadta a saját tárgyalási pozícióját 336 igennel és 300 nemmel, csak 13-an tartózkodtak. (A szavazó magyar képviselők közül a Fidesz-KDNP-sek és a jobbikos Gyögyösi Márton nemmel, a DK és a Momentum egy-egy tagja igennel voksolt.)
Az EP a megszavazott álláspont alapján alkudozott a tagállami Tanáccsal, amellyel csütörtökön sikerült megállapodni. A jogszabály parlamenti felelőse, a szocialista César Luena az egyezség alkalmából úgy vélte, hogy a megállapodáshoz „kellett a parlamenti csoportok, különösen a progresszívek” „megértő hozzáállása”.
A politikai megállapodás alapján egyeztetett szöveget még el kell fogadnia az EP-nek és a Tanácsnak, ami általában csak formaság, de a korábbi kis többség alapján itt nem feltétlenül lesz egyszerű feladat. Ha valamelyik jogalkotónál bukna a kialkudott változat, még kétszer próbálkozhatnak, de a jövő júniusi EP-választás, majd az Európai Bizottság újjáalakulása után akár ejthetik is a beragadó javaslatokat.
