A szuverenitással magyarázta a kormány, miért fordult az EU természet-helyreállítási rendelete ellen

A szuverenitás miatt fontos megtartani a tagállami rugalmasságot – indokolta a környezetvédelmi miniszterek ülésére érkezve Raisz Anikó államtitkár, miért nem támogatja a kormány az EU természet-helyreállítási rendeletének tervezetét.

Ahogy arról korábban írtunk, a tagállami Tanács már előzetes politikai alkut kötött az Európai Parlamenttel, de a közös szöveget mindkét testületnek meg kell szavaznia. Előbbi ezt meg is tette, a tagállamok uniós követei pedig múlt szerdán erősítették volna meg a kialkudott tervezetet, de az Euronews szerint a magyar küldött nem tudott biztosat mondani, és ezen múlt volna a szükséges többség, ezért halasztottak. Másnap a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs bejelentette, hogy a kormány ellenzi a javaslatot, amit a WWF Magyarország közleménye alapján előtte már leegyeztetett állapotában is támogatott, az EUobserver és az Euractiv arról írt, hogy hirtelen fordult ellene. (Korábban kérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot, hogy támogatta-e a kormány korábban a leegyeztetett szöveget, egyelőre nem kaptunk választ.)

A környezetvédelmi miniszterek hétfői ülésén nem vették napirendre a témát. „Még mindig teljesen egyetértünk a javaslat célkitűzéseivel” – nyilatkozta a találkozóra érkezve Raisz Anikó. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szerint ugyanakkor „időközben a nagy politikai kontextusban sok minden történt”. Ez „meggyőzött minket, hogy a szubszidiaritás és a szuverenitás kedvéért – ha ezt összekötjük az élelmiszer-ellátás biztonságával – nagyon fontos, hogy megtartsuk a rugalmasságot a nemzetállamoknak”. Magyarország területének nagyjából harmada közel természetes állapotban van, így nemzeti szinten meg lehet tenni minden szükséges lépést, mondta.

Az Európai Parlamentben a fideszesek is megszavazták a jogszabály tervezett szövegét, mégis mi változott? – kérdezték. Az államtitkár közölte, hogy a Tanács legutóbb ülése hónapokkal korábban volt. (Talán tévedésből novembert mondott, a testületben a miniszterek és államtitkárok legutóbb hivatalosan decemberben, informálisan januárban, a novemberi politikai alku után ültek össze, de egyik ülésnél sincs nyoma, hogy hivatalosan napirenden lett volna a téma. Más, például követi szinten a két találkozó között is egyeztethettek.) Nem tudott biztosat mondani a jövőről arra válaszolva, hogy meggondolhatják-e magukat, de a döntés mögötti indokokat állandónak tartotta. Arra, hogy az európai gazdatüntetések állnak-e a háttérben, a mezőgazdaság fontosságát hangsúlyozta nem csak Magyarországon, hanem Európában is.

A novemberi alku értelmében 2030-ra a leromlott állapotú élőhelyek 20 százalékát, 2050-re pedig az egészét helyre kellene hozni. A mezőgazdasági célra lecsapolt tőzeglápok egy részét is vissza kellene állítani, de a visszavizesítés önkéntes a gazdáknak és az egyéni földtulajdonosoknak. Az uniós országoknak legalább 2030-ra a beporzó állatok, például méhek és lepkék számának csökkenését is vissza kell fordítaniuk, és a kialkudott szöveg különféle erdősítési mutatók javulását is elvárja, három milliárd fa elültetését irányozza elő.