2024. március 21. – 12:02
A magyar kormányon múlhat, hogy elfogadják-e az Európai Unió természet-helyreállítási jogszabályát, írja az Euronews és a WWF Magyarország.
A javaslatról tavaly novemberben kötött előzetes politikai egyezséget az Európai Parlament és a tagállami Tanács. Az alku értelmében 2030-ra a leromlott állapotú élőhelyek 20 százalékát, 2050-re pedig az egészét helyre kell hozni. A mezőgazdasági célra lecsapolt tőzeglápok egy részét is vissza kellene állítani, de a visszavizesítés önkéntes a gazdáknak és az egyéni földtulajdonosoknak. Az uniós országoknak legalább 2030-ra a beporzó állatok, például méhek számának csökkenését is vissza kell fordítaniuk, és a közösen kialakított, de jogi jóváhagyásra váró szöveg a különféle erdősítési mutatók javulását is elvárja, hárommilliárd fa elültetését irányozza elő.
A rendelet körüli vitákat mutatja, hogy az Európai Parlament júniusban épphogy meg tudta szavazni a saját, természetvédők szerint felvizezett álláspontját, ami alapján a Tanáccsal egyezkedett. Miután a két intézmény alkut kötött, a kompromisszumos szöveg februárban – a júniusi szavazáshoz képest – viszonylag simán ment át a képviselő-testületen. A szavazó magyar pártok közül csak a Jobbik mondott rá nemet, a többiek, köztük a fideszesek támogatták a szöveget. A legnagyobb uniós frakció, a jobbközép Európai Néppárt – amelyhez a KDNP is tartozik – ellenezte a javaslatot. Siegfried Mureșan alelnök szerint „vannak olyan félelmek, hogy sok tagállam felhasználná a jogszabályt bürokrácia, mélyreható felügyeleti és jelentési kötelezettségek bevezetésére a gazdáknak és erdészeknek arra hivatkozva, hogy az EU kényszeríti őket erre”. Üdvözölte, hogy a javaslat nem hasonlít az eredeti formájára, ami „gyakorlatilag megvalósíthatatlan” lett volna, de „hagyjuk a gazdákat gazdálkodni”.
Innentől már csak a miniszteri Tanácsnak kellene igent mondania a szövegre, de ez az Euronews és a WWF Magyarország szerint a magyar kormányon múlhat. A szükséges többséghez legalább 15 országra lenne szükség, amelyek legalább az uniós lakosság minimum 65 százalékát képviselik. Az Euronews úgy tudja, szerdán, az EU-hoz rendelt követek előkészítő ülésén már próbaszavazást tartottak volna. Hollandia, Olaszország és Svédország képviselője nemet, Ausztriáé, Belgiumé, Finnországé és Lengyelországé tartózkodást jelzett előre (mivel a tartózkodás is leadott szavazatnak számít, gyakorlatilag udvarias nemet jelent).
A Tanács szavazatszámlálója alapján így a 65 százalékos lakosságarányt alig 1,2 százalékkal ugranák így meg. Csakhogy a 2,1 százaléknyi Magyarország tanácsi képviselője bizonytalan volt, így a voksolást péntekre napolták el, hogy időt adjanak. Az Euronews szerint egy magyar diplomata azt mondta, az ügy „politikai megfontolás alatt áll”, és arról „Budapesten fognak dönteni”. A WWF Magyarország közleménye egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kormány „átállt a támogatóktól az ellenzők táborába, veszélybe sodorva a kezdeményezés jövőjét”, holott „eddig következetesen támogatta a rendelet kompromisszumokkal kialakított szövegét”.
A szervezet igazgatója, Sipos Katalin „nehezen érthetőnek” nevezte a fordulatot, „mivel hazánkban több olyan intézkedés is folyamatban van, amelyek a természet-helyreállítási célokkal teljes összhangban állnak. A nagyléptékű vízgazdálkodási fejlesztések nyitnak a kék és zöld infrastruktúra felé, a felszíni vizek tájban tartása mezőgazdasági szempontból is egyre inkább középpontba kerül, és zajlik az országfásítási program is.” Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetője szerint „a szakemberek számára régóta ismert, hogy a klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben az erdők védelme és telepítése, a vizes élőhelyek helyreállítása és a gyepterületek megőrzése az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb eszköz”.
Az EU Tanácsa a természetvédelmi miniszterekkel és államtitkárokkal legközelebb hétfőn ül össze. Az Euractiv szerint itt tartanák a végső szavazást a követek pénteki előkészítő ülése után. Az oldal úgy tudja, hogy zárt ajtók mögött a belgák is lobbiznak a javaslat ellen, miközben épp ők a Tanács soros elnökei. Az Euractivnak névtelenül nyilatkozó diplomaták az európai gazdatüntetéseknek tudták be a tagállamok ódzkodását.
Júniusban újraválasztják az Európai Parlamentet, ami után az elakadt jogszabályokat akár ejthetik is.
A magyar álláspontról megkérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot, amelynek jogelődje képviselte Magyarországot a természetvédelmi Tanács legutóbbi ülésén, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
