Ha nem változnak a törvények, 500 év múlva mindenki Szató lehet Japánban

2531-re mindenkinek Szató lesz a vezetékneve Japánban, ha nem változnak meg a házastársak azonos vezetéknevét előíró törvények – figyelmeztet egy friss tanulmány. Bár a Tohoku Egyetem közgazdász professzora, Hirosi Josida által vezetett kutatás feltételezéseken alapul, ezért nem teljesen pontos, a lényege, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ha rövid időn belül nem változnak a törvények, drasztikusan le fog csökkenni a választható vezetéknevek száma az ázsiai országban – írja a Guardian.

Japánban az 1800-as évek végéről származó polgári törvénykönyv írja elő, hogy a házastársak nem használhatnak külön vezetéknevet. Bár a törvény nem részletezi, hogy a férj vagy a feleség vezetéknevét kell használniuk, az esetek 95 százalékában a nő az, aki megváltoztatja a nevét.

A Szató már most is vezeti a japán vezetéknevek listáját, a teljes lakosság 1,5 százalékát nevezik így egy 2023. márciusi felmérés szerint. A második helyen a Suzuki áll. Japán lakossága jelenleg nagyjából 125 millió, ez azt jelenti, hogy 1 millió 875 ezer ember viselheti a Szató vezetéknevet.

Ez nem tűnik soknak, de összehasonlításképpen ebben a 2020-as cikkben azt írtuk, Magyarországon az öt legnépszerűbb családnév viselői, a Nagyok, a Horváthok, a Kovácsok, a Szabók, és a Tóthok összesen a népesség kb. 11 százalékát teszik ki. Nem csak Japánban élnek sokan ugyanazzal a vezetéknévvel, a 100 milliós Vietnámban például egy furcsa szokásnak köszönhetően 40 millió embert hívnak Nguyennek. A Nguyen névhez fogható dominanciához legközelebb a Silva családnév áll portugál nyelvterületen, illetve a Kim Koreában, 10-15 százalék közti arányokkal.

De vissza Japánba: Hirosi Josida számításai szerint a Szató nevű japánok aránya 2022 és 2023 között 1,0083-szorosára nő, feltételezve, hogy az arány állandó marad, és nem változik a vezetéknevekre vonatkozó törvény, 2446-ban a japán lakosság mintegy fele viseli majd ezt a nevet, ami 2531-re 100 százalékra emelkedik.

Más lenne a kép, ha a japán kormány engedne a növekvő nyomásnak, és lazítana a szabályokon, igaz, egy 2022-es felmérés szerint a 20 és 59 év közötti munkavállaló 39,3 százaléka akkor is közös vezetéknevet választana, ha nem lenne kötelező. Mindenestre Josida előrejelzései szerint, ha a törvény változna, 500 év múlva a japán lakosságnak csupán 7,96 százaléka viselné a Szató nevet.

Egyelőre nem túl rugalmas a kormány: bár azt engedélyezte, hogy a leánykori nevek a férjezett nevek mellett szerepeljenek az útlevelekben, a jogosítványokban és a tartózkodási engedélyekben, Japán továbbra is az egyetlen ország a világon, amely megköveteli, hogy a házastársak ugyanazt a nevet használják.

A kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) konzervatív tagjai szerint a törvény megváltoztatása „aláásná a család egységét és zavart okozna a gyerekek körében”.

Japánnak a névazonosságnál égetőbb problémával is szembe kell néznie: tavaly 758 631 csecsemő született az országban, ami a legalacsonyabb születésszám, amelyet a 19. század óta feljegyeztek. A társadalom elöregedése miatt az országban már nagyjából egy évtizede több felnőtteknek gyártott pelenkát adnak el, mint babapelenkát, idén pedig az egyik pelenkagyártó bejelentette, hogy teljesen leállnak a csecsemők számára készült pelenkák gyártásával, és inkább a felnőttpelenka-piacra összpontosítanak. Az elöregedés és a születések számának zuhanása a válság szélére sodorta az országot, a japán kormány erőfeszítései a probléma kezelésére pedig eddig kevés sikerrel jártak.