Két válás vagy hat halál után sem változhattak semmit a Barátok közt karakterei
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
„Ha minden jól megy néhány év múlva Kovács Dzsokik, Szabó Pamelák és Kiss Bobbik helyett újra Katalinok, Zsuzsák, Miklósok és Ákosok születnek. Ez a sorozat más lesz, mint az. Ez rólunk szól és nekünk.” Így vezette fel Batiz András 1998 októberében a Barátok közt első részét az RTL Klub Fókusz című műsorában. Az ötperces riport jól bemutatja azt a várakozást, ami Magyarország első, végül több mint tízezer részt megélő napi sorozatát övezte, amit kezdetekben egyfajta magyar Dallasként vezettek fel a hazai közönségnek.
Ezzel a riporttal és Kertész Géza ikonikus belépőjével indították a szervezők a magyar tévézés emlékezetes produkcióit kibeszélő Műsorklubot a Turbinában, ahol a két szervező Fazakas Lőrinc és Hajmási Péter ezúttal Szirmay Ágnessel és Kinizsi Ottóval beszélgetett a 23 évig futó sorozat kulisszatitkairól. Szirmay a Barátok közt első 16 évében dolgozott a sorozat dramaturgjaként, Kinizsi 11 évig Balassa Imrét (Novák Laci nevelt fiát) alakította, később producerasszisztensként és rendezőként dolgozott a sorozatban.
A sorozatot a legsikeresebb szakaszaiban több mint kétmillió ember nézte, az utolsó részt végül 2021. július 17-én adták le, elsősorban azért, mert ekkorra már a nézettség nem hozta az elvárt számokat. Kolosi Péter az RTL-től akkor azzal indokolta a sorozat megszűnését, hogy a Barátok közt kreatív szempontból is „útvesztőbe került”. (A Telex is ott volt az utolsó forgatási napokon, itt lehet megnézni az akkor forgatott videót.) A több mint 10 ezer részt megélt telenovella médiatörténeti hatását valószínűleg azoknak sem kell magyarázni, akik tudatosan távol tartották magukat tőle. A Barátok közt-nosztalgia ráadásul nem csak a Műsorklub szervezőit kapta el – az RTL 2024 végén bejelentette, hogy januártól újra műsorra tűzi a sorozatot, így hétköznap délutánonként akár három részt is ledarálhatnak a feketeöves Berényi-rajongók.
Kispál-szöveg elhelyezés kiégés ellen
A későbbi számok tükrében meglepően hangzik, de a sorozat nézettsége „elég vacakul indult”, az akkor futó Esmeralda című sorozatot például elég nehéz volt lenyomni – mesélte az eseményen Szirmay. Akkoriban az a teória is elterjedt, hogy Kalamár Tamás, a sorozat producere a kezdetekkor külön egyezséget kötött a csatornával: az első évadért nem kap pénzt, cserébe az RTL megígéri, hogy akkor sem veszi le a képernyőről, ha rossz nézettséget hoz, mondván, ehhez a műfajhoz hozzá kell szokniuk a nézőknek. Ez ma már szokatlan gyakorlat, mert ha valami rosszul megy, pár rész vagy az első évad után elkaszálják, a tévében és streamingen is, tette hozzá Kinizsi Ottó.
Bár az említett Fókusz-riportban Berényi Miklóst a magyar Jockey Ewingként mutatták be, a sorozat a Dallas helyett alapvetően az ausztrál Neighbours és a német Gute Zeiten, Schlechte Zeiten szappanoperák mintájára készült, az ausztrál Grundy és a német gyártó, az UFA együttműködésével. A háttértudást az ausztrálok hozták, ők egy olyan szereplőstruktúrát építettek ki, amelyben mindegyik fő karaktertípus és társadalmi osztály képviselteti magát. A magyar alkotók ezt a kötött struktúrát próbálták magyar viszonyokra átültetni, több-kevesebb sikerrel.
„Egyszerű ember, egyszerű ízléssel és értékrenddel. Szereti a focit, a tévét, a szerencsejátékot és a sört. Mindenről van véleménye, de sajnos nem túl okos” – olvasta fel az egyik szervező Vili bácsi eredeti, 1997-ben kiadott karakterleírását, amely, a műfajból adódóan a sorozat végéig igaz volt rá. „Nekik (a karaktereknek – a szerk.) az a dolguk, hogy ugyanolyanok maradjanak, mint a sorozat elején. Nem tanulnak semmiből, igazi pszichopaták. Ha véletlenül egy pillanatra megszalad Novák Lacinak, akkor az alkotóknak komoly feladat, hogy tönkre kell tenni, vissza kell szuszakolni oda, ahova való” – mesélte Szirmay. A túljátszásra és a folyamatos konfliktusmegoldásra épülő jelenetek mellett műfaji sajátosság az is, hogy a történetet nyújtani kell, mint egy rétestésztát. Mai szemmel már szürreális, de Magdi anyusék mosógépvásárlását vagy Imi elveszett tornacipőjének sztoriját heteken keresztül húzták a sorozatban.
A műfaji keretek emellett teljesen kizárták azt, hogy a sorozat bármennyire is reflektáljon a valóságra vagy a közéleti eseményekre. Pont azért, hogy a Barátok közt egyáltalán ne legyen megosztó és mindenki megszólítva érezze magát. „Meg lehetett ebben bolondulni” – mondta az eseményen Kinizsi Ottó, aki a második évadban, 16 évesen kezdett szerepelni a sorozatban. Elmondása szerint eleinte kifejezetten szenvedett a szűk keretek miatt, és csak akkor barátkozott meg vele, amikor rájött, hogy ez egy műfaj, mint az eposz az irodalomban. „Ez egy alkalmazott műfaj, itt nem Shakespeare van, nem a világot kell megváltani”.
A monoton munkafolyamat miatt az alkotók sokszor saját magukat szórakoztatták, Szirmay például Kispál-sorokat csempészett a jelenetekbe: „Egyszer Berényi Miklós belenézett a kamerába és azt mondta, hogy »finom utalásféleképpen«.” Az Élet fonala címen pedig egy fiktív szappanoperát is írtak a sorozathoz, ez ment általában a háttérben, a Barátok közt szereplőinek tévéképernyőjén.
Az első coming out és Berényi Miklós feltámadásai
Az alkotók pár alkalommal mégis beépítettek egy-egy megosztó szálat a sorozatba. Ilyen volt Hoffer Misi (Halász Gábor) coming outja is, ami a korszellemhez képest (az ezredfordulónál járunk) vakmerő húzás volt a sorozattól – olyannyira, hogy a karakterhez köthető a magyar tévétörténelem első homoszexuális csókjelenete is. A túljátszástól eltekintve a jelenet ma is működik, a Turbinában összegyűlt, a legtöbb vetítésnél harsányan nevető közönség például néma csendben követte az összevágott jeleneteket arról, hogyan jut el az előbújásig Hoffer Misi, és hogyan tagadja ki a fiút a konzervatív apja, Hoffer Józsi (Körtvélyessy Zsolt).
A másik, a megszokottnál egy fokkal bevállalósabb történés az volt, amikor a sorozatban kiderült Balogh Nóra ügyvéd (Varga Izabella) roma származása. Az érzékenyítés itt azonban félrecsúszott, a karakter roma apja ugyanis később bűnözőként, Bartha Zsolt (Rékasi Károly) társaként került elő a sorozatban. Az alkotók elmondása szerint ezeknél a részleteknél egyértelmű volt a népnevelői szándék, ezt azonban csak úgy lehetett megtenni, hogy mindkét oldalt, a pró és kontra érveket is megmutatják.
Az este vetítésblokkjai közül egyértelműen a haláljelenetek aratták a legnagyobb sikert a közönségben. Külön összeállítást kapott Berényi „pénz és sárm” Miklós (Szőke Zoltán), aki a sorozat folyamán két lövést, egy fojtogatást, egy robbantást és két verést is túlélt. A legjobban mégis Magdi anyus elmémesült, papírgalacsinos kiírását várták a nézők. A vezéráldozatoknak az alkotók szerint komoly funkciója és haszna volt a történetmesélésben, mert ha pár év után elfáradt a sztori, csak meg kellett ölni az egyik főszereplőt, és máris volt muníció a következő pár évre.
Szirmay azt mondta, a halál sokszor egyfajta büntetés is volt a színészeknek: a Magdi anyust alakító Fodor Zsóka például a kiírása előtt jelezte, hogy elfáradt és pár év szünetre menne, a kérése azonban rosszkor jött és a készítők végül ehhez a drasztikus megoldáshoz nyúltak. A karakterek halálánál a véletlen is fontos szerepet játszott, a direkt gyilkosság egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán fért bele, nehogy teljesen elvágják az adott gyilkos karaktert a nézők előtt.
„Egyáltalán nem jó, a műfaján belül mégis hibátlan” – hangzott el a tanulság Fazakas Lőrinctől a közel háromórás esemény végéhez közelítve. A legpontosabban ő fogalmazta meg, hogy a szórakozáson kívül miért fontos 2025-ben húsz évvel ezelőtti szappanoperarészeket nézni. „Szükségünk van mainstreamre, szükségünk van olyan karakterekre a magyar köztudatban, akiket mindenki ismer, és nem politikusok. Kicsit azt érzem, hogy csak a politikusokat és Azahriah-t ismeri mindenki az országban” – mondta Fazakas, aki szerint ez a fajta kollektív kultúra ebből a szempontból értékesebb, mint az a széttöredezett nyilvánosság, amiben ma élünk és amiből mindenki személyre szabottan kapja a maga morzsáit egy-egy 25 másodperces videóval.
Az első két Műsorklubról itt írtunk bővebben:
