Lantos Csaba magyar gázzal, földhővel és biometánnal csökkentené az orosz gázfüggőségünket

A Magyar Megújuló Energia Szövetség március közepén Green Talks elnevezéssel szakmai fórumot szervezett a hazai megújulóenergia-piacról. Az eseményen helyzetértékelőt tartott Lantos Csaba energiaügyi miniszter, írásunk alapvetően az ő előadására épül, de mellette is nagyon sok állami (MVM, MEKH) és magánpiaci (Alteo, Mol, E.ON, MET, Opus TITÁSZ) szereplő fejtette ki a véleményét. A rendkívül sokrétű programból összeállhatott, hogy hol is tart Magyarország és mik a reális célok. Az elején néhány pontban a lényegről:

• A magyar áramtermelésen belül szépen nő a megújulók aránya, de végre tenni kell valamit az egyoldalú napenergia-túlsúly ellen, az ugyanis nem optimális, hogy amikor sok áramot termelnek a hazai erőművek, akkor rendre negatív a villamosenergia ára.
• Az orosz gázfüggés ellen a megnövelt hazai földgázkitermelés mellett megújuló eszközökkel is felléphetünk, így a földhő (geotermia) fokozott használata a fűtésben és a minél több hazai biogázkapacitás kiépítése is ezen az úton visz tovább.
• Magyarország az EM szerint nagyon elkötelezett az energiaátmenet mellett, mi teljesíteni is fogjuk a Fit for 55 célkitűzését.
• Ugyanakkor egy-egy hasonló európai megújuló energiás eseményhez képest egy magyar szakmai fórumon sokkal több a „de”, vagyis az uniós zöld átmenet célkitűzéseket kritizáló hang.

Az 55 százalék nagyját már a rendszerváltással letudtuk

Lantos Csaba energiaügyi miniszter azzal kezdte a felszólalását, hogy „egy ilyen eseményre mit tud hozni egy miniszter? Lóvét.” Az Energiaügyi Minisztérium valamit hozott is, éppen az esemény előtt jelentette be a 440 milliárd forintos Jedlik Ányos Programot, amely a miniszter szerint egy józan, vállalati zöld program. Az ő értelmezésében ez azt jelenti, hogy olyan pályázatok fognak indulni, amelyek valóban segítik a magyar cégek energiagazdálkodását, de

„nem ideologikusak, nem doktrinerek, vagy nem álmokat kergetnek, és ez sok vitát jelent az EU-val.”

Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet, 2030-ra pedig az 1990-es kibocsátási szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenti a nettó üvegházgáz-kibocsátást. Lantos Csaba szerint Magyarország már 43 százaléknál tart a bruttó kibocsátás-visszaszorításában, de ha a természet munkáját is figyelembe vesszük, vagyis az erdők, a vizes élőhelyek, a rétek, legelők elnyelését, az további 5 százalékot jelent, ezzel együtt 48 százalék a már elért csökkentés.

Magyarország tehát várhatóan azon kevés uniós állam között lesz, amely el fogja érni az 55 százalékot. Ez mindenképpen dicséretes, még ha nekünk sokat segített az is, hogy a rendszerváltás idejére eső bázishoz képest nagyon sok szennyező gyár bezárt a keleti piacaink összeomlása miatt. Lantos hangsúlyozta, hogy a cél teljesítésének nagy költsége van, ráadásul az unió ezekbe újabban – a kormány és az EU konfliktusa miatt beragadt források miatt – nem nagyon száll be finanszírozóként.

A kontextushoz azért fontos tudni, hogy az egész EU 7 százalékot képvisel a bolygó károsanyag-kibocsátásából, Magyarország globálisan 0,15 százalékot. Ha teljesítjük a céljainkat, akkor ez lemehet 0,1 százalékra. Nem túl nagy arány, miközben azért pozitívum, ha legalább mi megtesszük, amit megtehetünk. Ugyanakkor nem itt dől el a bolygó sorsa, hiszen Kína és India közben tovább építi a nagy szénerőműveket. Ha pedig már az unióról van szó, Lantos Csaba büszke volt arra, hogy „a magyar elnökség alatt a geotermikus energiát fel lehetett tenni az asztalra.”

Földgázfogyasztás

Szóba került, hogy örvendetesen csökkent mostanában a magyar gázfogyasztás, annál is jobban az importkitettség. A 8,5 milliárd köbméteres éves fogyasztás azért pozitívum, mert nem is olyan régen ez még 10 milliárd köbméternél nagyobb volt. Magyarország még túl sokat nem tett a forrásoldali diverzifikációért (vezeték sok van, de a döntően orosz eredetű importot csak kisebb részt egészíti ki horvát LNG), viszont tavaly rekordméretű, 1,9 milliárd köbméteres volt a hazai termelés.

A gáz szerepe ugyanakkor legalábbis átmenetileg felértékelődik, hiszen a meglevő három modern gázturbinás erőmű mellé (Gönyű, Csepel, Százhalombatta) hamarosan három újabb épül, egy a Mátrában és kettő Tiszaújvárosban.

Lantos Csaba erről az átmeneti fosszilis kanyarról valahogy úgy fogalmazott: „zöldülünk, de ha kell, az áramot is megtermeljük.” Az energiafüggésünkön azonban javítani kell. Miközben az EU-ban átlagosan 60 százalékban a nem EU-s országokból érkezik az energia, nálunk ez az arány 62,5 százalék. Az EU legfrissebb energetikai jelentése javarészt még 2023-as éves számok alapján összesített, de amit a gázról mond, az nagyon tanulságos, hiszen Európának – igaz, drágán – gyakorlatilag pillanatok alatt sikerült lejönnie az orosz gázról.

Az EU földgázimportjának 2023-ban már a 27 százaléka Norvégiából, 19 százaléka az Egyesült Államokból, 14 százaléka Algériából származott, Oroszország a maga 11 százalékos arányával már nem is volt dobogós.

Itthon természetesen továbbra is főleg a kőolaj és földgáz a fő kitettség, de az említett hazai földgáztermelés mellett azért már 1 millió tonna, szintén növekvő mértékű kőolajtermelése is volt Magyarországnak. És természetesen a két vezértermék mellett nukleáris fűtőanyagot és áramot is importálunk.

A magyar stratégia

A magyar áramtermelési elképzelések fókusza a nukleáris energia és a megújuló energia, azon belül is a nap. Lantos Csaba bemutatta, hogy Európa eléggé ambivalens az atomerőművekkel; Németország távozott erről a piacról (a Merz-kormánnyal felmerült, hogy valamilyen formában visszajönne, de egyelőre inkább visszakozás látszik), Olaszország éppen visszatér, és a közép-európai régióban is vannak új fejlesztések. Magyarországon egyszerre van napirenden a Paks I. atomerőmű üzemidő-hosszítása, Paks II. megépítése és távlatilag az SMR-ek (small modular reactors) bevonása. Lantos szerint még a hat paksi blokk együttes működtetésére is szükség lesz, hiszen nagyon nő a hazai áramigény. Tavaly például 2,8 százalékkal emelkedett a kereslet a villamosenergia iránt, még úgy is, hogy volt némi hatékonyságjavulás, és az ipar nem is hasított. De a fűtés, a közlekedés és az ipar elektrifikációja, az újonnan nyíló üzemek is eszik az áramot.

A rendezvényt a Mol Campusban tartották, a házigazda, Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója az eseményen jelentette be az eddigi legnagyobb hazai napelempark rajtját.

A ballószögi projekt egy 66 MW-os napkapacitás, amely 100 hektáron terül el, 113 ezer panelből áll és 20 ezer magyar háztartást lát el.

Lantos Csaba több összefoglaló értéket is elmondott a hazai árampiacról. Mint hallottuk, a teljes napos kapacitásunk már 8 GW, ami nagyobb, mint a hazai csúcsfogyasztás. Utóbbi eddig 7,76 GW volt, de ez is 1 GW-tal haladta meg azt a szintet, ami 2-3 éve még rekordnak számított.

Lantos Csaba hangsúlyozta a geotermiát, amely szegmensben nagyon sok új kutatási-fúrási engedélyt adott ki a kormány. 9 helyen volt sikeres a fúrás, de a minisztérium csak úgy ad engedélyt, ha van visszasajtolás is, hiszen a földhő így marad megújuló, fenntartható. Magyarországon a geotermia elsősorban fűtésre alkalmas, egy áramtermelő erőművünk is van Turán, de a miniszter szerint a reális cél inkább az lehet, hogy a fűtési rendszerekkel 20 éves távlatban további 1 milliárd köbméter földgáz felhasználását váltsa ki a geotermia. Ebben a blokkban elhangzott még az is, hogy a biometántermelés is segíthet földgázt kiváltani.

Mit tehetünk az áringadozás ellen?

Napenergiával tehát remekül állunk, ha süt a nap, és minden napos erőmű (a háztartási méretű naperőművekkel együtt már 300 ezer erőmű van Magyarországon) működik, a magyar igényeket le tudja fedni a fotovoltaikus kapacitás. Ugyanakkor természetesen Paks ilyenkor sem áll meg, vagyis ebben az esetben exportálni kell az áramot (a magyar exportcsúcs 2,6 GW volt). Viszont ilyenkor a környéken is mennek a napos erőművek, nincs igazán ára az áramnak, ezért amikor a csúcsexportot mérték, akkor mi fizettünk azért, hogy a környező országok elvigyék a villamosenergiát. Ez nonszensz, rossz üzlet, vissza kellene találnunk a jó üzlethez – vélte Lantos Csaba.

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a volatilitás megöli a kiszámíthatóságot. A szakember a magyar és a német árampiacot összehasonlítva rámutatott, hogy itthon sokkal nagyobbak voltak az árkilengések. Ez természetesen adódhat abból, hogy a nagyobb német piacon könnyebb egyensúlyt teremteni, de azért megemlítette a magyar piac furcsa összetételét is, vagyis hogy a megújulók közül leginkább csak a napot használjuk.

Annak az őrült helyzetnek, hogy a magyar áramrendszer drágán importál és olcsón exportál áramot, a legjobb ellenszere a tárolás. Ha ugyanis el tudnánk tenni a villamosenergiát akkorra, amikor annak jó az ára, rengeteget nyernénk. Ha szélesebb értelemben vesszük a tároló- és akkumulátorpiacot, akkor a legnagyobb erősségünk a sok földgáztároló: 6,3 milliárd köbméternyi kapacitás segíti itthon az évszakok közötti kiegyenlítést, ennek segítségével nyáron is importálunk gázt, és azt télen használjuk fűtésre.

Ugyanakkor Lantos kitért több egyéb tárolási projektre: ilyenek a háztartási és az ipari akkumulátorpályázatok, de valójában ilyen a tervezett nagy szivattyús tározós erőmű is. Ez úgy működik, hogy amikor sok áram áll rendelkezésre, emiatt az ár alacsony, akkor felpumpálja a vizet egy mesterséges, feljebb elhelyezkedő tóba. Amikor pedig drága az áram, akkor leereszti azt, így termelve áramot. Jelenleg két helyszínen (Mátra és Bükk) vizsgálódik Magyarország, aztán meglátjuk, hogy végül megvalósul-e a szükséges, de irdatlan költségű beruházás.

A magáncégek is rajta vannak

Az eseményen nagyon sok magáncég is hitet tett a megújuló energia mellett. Azt többen is hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az unió bankjai megszüntethetik a fosszilis projektek finanszírozását, és az örömteli, hogy az EU-ban a fosszilis anyagok iránt csökken a kereslet, de az igény nem tud egy csapásra eltűnni. És ha ezt nem vesszük figyelembe, nagy károkat okozunk a földrésznek; azt sokszor az átmenet elkötelezett hívei is elfogadják, hogy amennyiben a gyorsított zöldítéssel nagyon drága technológiákat kell megfizettetni, az ipar versenyhátrányba kerül, a lakosság pedig elfordulhat az átmenet támogatásától.

Céges oldalon mindenki látja, hogy a napenergia, vagyis egy erősen időjárásfüggő megújuló dominanciája egyenlőtlenségekhez vezet. Horváth Gergely, az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója ugyanakkor azért jelezte, hogy bár a cége portfóliója ma még valóban erősen napfókuszú, az MVM 8 területen nyert el geotermikus fúrási lehetőséget és két helyen már dolgozik is. És bár itthon a vízerőmű nem jelent túl nagy hányadot az energiamixben, a cég itt is vizsgál egy optimalizációs projektet. Ezen kívül az MVM-nek szélerőműve is van, de itt a legújabb kiírásban nem nyert jogot.

Molnár Gábor, a MET Group üzletfejlesztési vezetője mesélt arról, hogy a cégnek nagyon sokfelé megújuló projektje van, a vezető szerint itt nem is azt érdemes hangsúlyozni, hogy pontosan hol és miben látnak fantáziát, hanem a legfontosabb az integrált megközelítés: ha egy energiacégnek sokféle eszköze van (erőművek, tárolók, végfogyasztók), akkor nagyon jól lehet ezek között optimalizálni.

A hatalmasra duzzadt cégcsoport mindenesetre 415 MW nap-és szélerőmű-kapacitással is rendelkezik. A szakember szerint a magyar napenergiapiac már telített, igaz még mindig vannak lehetőségek, de másfelé – Olaszországban például kifejezetten sok projektjük van.

Bacsa György a Mol részéről az eseményen több megújuló projektet is szóba hozott, de részletesen taglalta, hogy bár szerinte hosszabb távon a megújuló energia a legolcsóbb, figyelni kéne már most is arra, hogy az ilyen projektek ne ideológiavezéreltek, hanem üzletvezéreltek legyenek. vagyis ne csak költséget jelentsenek, hanem értékteremtést, megtérülést is. Mint az igazgató megjegyezte, Európában sokszor nincs összefésülve a klímapolitika, az iparpolitika és a szankciós politika. Szerinte az nem lehet cél, hogy az előírások miatt az európai autóipar és az európai vegyipar elköltözzön. Ez zsákutca, mert amit most elterelünk, azt nagyon nehéz lesz visszahozni, Európának integráltnak kell maradni, itt kell tartani az ipari ellátási láncok legtöbb elemét – mondta.