Új szélpark Magyarországon: papírokból látszik, hogy Tiborcz István üzleti köre már dolgozik

Magyarország sokáig nem épített új szélerőműveket, sőt, mint az közismert, a kormány úton-útfélen ostorozta, tiltotta a csúnyának tartott szélerőművek telepítését. Ám végül az unió előtt vállalták, hogy legalább 1000 MW-ig növeli a ma még csak 330 MW-nyi hazai szeles kapacitást. A projektre jelentkező befektetőknek úgynevezett elfogadott MGT-t (műszaki, gazdasági tájékoztatót) kellett szerezniük, és vállalni, hogy 2029. december 31-ig csatlakoznak a leendő erőműveikkel a hazai hálózathoz.

Sokan jelentkeztek, a fejlesztők több ezer MW-nyi kapacitásra kértek MGT-t a meghirdetett lehetőség keretében. A folyamat nem sikerült éppen transzparensre, de mint azt idén nyáron kiszúrtuk, két befektető futott be, a mindösszesen egyetlen, a Mavir által megépítendő 400 KV-os csatlakozási pontra, amely a Kapuvárhoz közeli Győr-Moson-Sopron megyei Vadosfa nevet viseli.

Az egyik, a mogyoródi Green Energy Investhor Zrt., amely 499 MW kapacitást fejleszthet, erősen NER-esnek tűnik, hiszen a Central European Opportunity Magántőkealap tulajdonában áll. Az Equilor Alapkezelő által kezelt alappal korábban a Telex is foglalkozott, a Válasz Online pedig részletes cikkben is taglalta a magántőkealap és Tiborcz István kapcsolatát. Ez a csapat vitte el a kiosztott lehetőség 72 százalékát.

A másik nyertes a tatabányai Euronergy Arrabona Kft. lett, ez a társaság 196 MW kapacitást fejleszthet. Utóbbi cég Szücs Ádám többségi tulajdonában áll, aki a szakmában leginkább az Electron Holding nevű cégéről ismert, ez leginkább naperőmű-fejlesztésekkel és -telepítésekkel foglalkoztak.

Feltöltött, majd letörölt dokumentum

Ilyen előzmények után most történt egy furcsa fejlemény. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal honlapján rövid időre dokumentumok jelentek meg, majd azok hirtelen eltűntek. A hivatal a dokumentumokban még maga is megindokolta, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2015. CL. törvény 89-es paragrafusának 1. bekezdésére hivatkozva közhírré teszi, hogy a Green Energy Investhor Zrt. és az Alternatív Energia Holding Kft. milyen megyei ingatlanokra milyen szélerőműveket szeretne engedélyeztetni.

Az Alternatív Energia Holding Kft., amely ekkor még nekünk új volt a történetben, régebben egy több cégből álló, a magyar Markó József és az osztrák Johann Hegel nevével fémjelzett szélenergiás csoportba tartozott. De felbukkant benne vezetőként és tulajdonosként Sájer Gábor, aki Tiborcz István jól ismert Elios-csoportjában is már vezető volt.

A kormányhivatali közzétételben említett szabályozási pont valami olyasmiről szól, hogy amennyiben egy döntés több ügyfelet is érinthet, mint például egy szélerőmű építése, akkor nem lehet minden érintettet közvetlenül levélben kiértesíteni, ilyenkor a közhírré tétel a kötelező és megfelelő eljárás.

Ebben eddig nem is lenne semmi különös. Abban azonban talán igen, hogy miután publikussá vált a szélerőmű engedélyeztetésének folyamata, egyrészt érthetetlenné vált, hogy a korábbi lépések miért nem voltak publikusak, másrészt az is izgalmasnak tűnt, hogy az engedélyeztetési dokumentumok miért tűntek el hirtelen a hatóság felületéről. Mi egyébként azért birtokolhatjuk őket, mert élelmes civilek még idejében lementették őket és elküldték a Telexnek. Megkerestük a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt, az intézmény válaszolt is a kérdéseinkre. Mint írták:

„A szélkerék ügyében a kormányhivatal az eljárást felfüggesztette, az erről szóló végzéseket a kormányhivatal a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és időtartam erejéig a honlapján közzétette, így azok a villamosenergiáról szóló törvény rendelkezései alapján a hirdetmény honlapon történő közzétételét követő 15. napon közöltnek minősülnek.”

Azt nem állítjuk, hogy ezzel minden kételyünk szertefoszlott, hiszen úgy tűnik, hogy az engedélyeztetésnek csak egy későbbi eleme lett nyilvános. Ahogyan igazán az sincs előttünk, hogy a mai kor tárhelylehetőségei mellett mennyire indokolt levenni egy „közölt” dokumentumot, de ha jól értjük, egy ilyen közlést nem tartósan, csak egy ideig kell a nyilvánosság elé tárni.

Mindenesetre az azóta törölt, de nálunk meglévő dokumentumokból látszik, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében, Vadosfa közelében a kiválasztott fejlesztő az 13 településen kért engedélyt összesen 45 szélerőmű építésére.

Ez a 13 település Beled, Kisfalud, Gyóró, Páli, Szil, Szilsárkány, Potyond, Cirák, Rábasebes, Szárföld, Vág, Mihályi, Szany. Szakmai hírek alapján azt gondoljuk, hogy ezen kívül Vas megyében is engedélyezés alatt állnak szélerőműparkok, valószínűleg további 2-3, egyenként 50 MW-os park, 20-21 erőművel, vagyis ezt a két megye határán található környéket tényleg alaposan teletűzdelik majd ilyen építményekkel. A Vas Vármegyei Kormányhivatal azonban vélhetően nem rakott ki hasonló engedélyeztetési dokumentumokat, mi legalábbis nem találtunk ilyeneket.

Az Electron Holding tervei

A másik pályázó részletesen tájékoztatta a Telexet. Mint írta, a második közzétételi eljáráson

az Electron Holding leányvállalatai 4 különböző helyszínre adtak be csatlakozási és vételezési igénybejelentést szélerőmű és akkumulátoros tároló létesítésére:

• Mocsa 1x49 MW,
• Tárkány-Kerékteleki 4x49MW,
• Kapuvár 1x49MW,
• Beled-Vadosfa 4x49MW.

Ez összesen 490 MW, amely az összes, országosan beadott szeles igény közel egyötödét tette ki. Ebből a cégek 4x49 MW-tot nyertek el Beled-Vadosfa környékén (egy csatlakozási és vételezési ponttal). Emellett épülhetnek 49 MW-os névleges teljesítőképességű villamosenergia-tárolók amelyeket a cég a hálózatról, illetve a szélerőművekről tervez tölteni.

A műszaki és gazdasági szempontokon felül, több mint 35 kritériumnak kell megfelelnie minden egyes turbina lokációnak, emellett nem csak az egyes-, hanem együttes hatásuk vizsgálata is elvárt, amely vizsgálatokat csak a véglegesnek vélt összes lokáció meghatározása után lehet elvégezni.

Az adott területeken a pontos turbinahelyszínek kijelölése még folyamatban van az érintett szakhatóságok bevonásával, hogy a beruházás a legkisebb környezeti és tájképi terheléssel tudjon megvalósulni. A cégek 7 önkormányzattal kötöttek együttműködési megállapodást, zajlanak a szakhatósági egyeztetések, véleményeztetések. Párhuzamosan környezetvédelmi szempontok vizsgálata is zajlik, több hónapnyi helyszíni megfigyeléssel rendelkeznek a cégek, amelynek kiemelt fókuszában a madár-fészkelési és -vonulási szempontok állnak. Hasonlóképpen a repterekkel, repülésirányítási hatóságokkal és a honvédséggel is zajlanak egyeztetések. „Cégünk rendelkezik saját, hitelesített szélmérő berendezéssel, amelynek kihelyezését a mikrolokációk fixálása után tervezzük.”

A csoport az engedélyeztetési szakaszt 2026. december 31-ig tervezi befejezni, az építkezés várhatóan 2027 negyedik negyedévében, vagy 2028 első negyedévében fog elindulni. Tekintettel arra, hogy a hálózati csatlakozás rendelkezésre-állásának jelenleg kiajánlott dátuma 2029. december 31, így nem indokolt a kivitelezés korábbi elindítása.

Milliárdeurós projekt

A másik, a nagyobb projekt esetében nem kaptunk ilyen pontos segítséget, így itt szakértő forrásainkkal igyekeztünk átbeszélni, hogy mi is látszik az ideiglenesen kikerült papírokból, hogy állhat a nagy projekt.

A független szakmabeliek először arra tippeltek, hogy az iparágban amúgy korábbról nem ismert, nem transzparens (magántőkealapos háttérrel bíró) cég nagyon gyorsan és gördülékenyen el szeretné juttatni az elnyert sok-sok szélerőműpark-építési lehetőséget az úgynevezett ready to build (építésre kész) állapotba. Vagyis abba a szakaszba, amikor a projektnek megvannak a megfelelő engedélyei (környezetvédelmi, építési, összes ehhez szükséges szakhatósági, illetve ezen belül honvédségi engedély), majd utána, ha a projektgazdák szereznek elég tőkét, akár maguk is fejleszthetnek. De akár reális forgatókönyv lehetne az is, hogy jelentős profittal eladják az értéknövelt, mert már engedélyekkel rendelkező fejlesztési lehetőségeket.

Bár a fejlesztőcégek nem jeleskedtek a válaszadásban (pedig az Optenben fellelhető valamennyi emailcímre küldtünk kérdéseket), egy háttérbeszélgetésen informálisan azért annyit hallottunk, hogy nem erről van szó. Vagyis – mint megtudtuk –

amennyiben eljut az érvényes engedélyekig a projekt, akkor a fejlesztők nem szeretnék azokat eladni, a cél nem a „papírkereskedelem” hanem, ha a zöldenergia-termelés.

Mindehhez persze az is kell, hogy a projekt beruházással, szükséges társbefektetésekkel, kiegyenlítéssel megálljon a szabadpiaci körülmények között. Próbáltuk azt is felmérni, hogy ez mekkora befektetést igényelne. A két nyertes cég engedélyei együtt meghaladják a már említett minimális 670 megawattot, a teljes engedély összesen 695 megawattról szól. Az energiahivatal oldaláról azt is tudjuk, hogy a csatlakozási díj soron a Green Energy Investhor Zrt.-nél 10 parkra vetítve 23,6 milliárd forint szerepel, míg az Euroenergy Arrabona projektje négy parkra van bontva, ezek egyenként 3,6 milliárd forintos tételek, ami összesen 14,4 milliárd forint.

A piac mai árai alapján 1 MW szélkapacitás teljes megépítése nagyjából 850-900 ezer euróba kerül, de olyan becslést is hallottunk, amely az egész fejlesztésre ennél valamivel többet, 1 milliárd eurót tippelt. Ha ennek a 70 százaléka esetleg lehet bankhitel is, azért még a 30 százalékos önerőt, vagyis a 200-300 millió eurót sem könnyű összeszedni, hiszen forintban az is 80-120 milliárd forint.

Összetett folyamat

A szakma szerint egy szélerőműpark engedélyeztetése nem egyszerű folyamat. A környezetvédelmi engedélyeztetéshez megfelelő hatástanulmányok kellenek. Ezek is publikusak szoktak lenni, az érintettek (közeli települések, nemzeti parkok) véleményezhetik is őket.

Mint hallottuk, az engedélyeztetés átfutási ideje jellemzően 2-3 év. Az sem ritka, hogy az engedély kiadása előtt egy egész éves ornitológiai megfigyelés szükséges, ha olyan veszély merül fel, hogy madárvonulási folyosó közelében helyezkedne el a szélerőműpark. A későbbi építési engedélyezéshez pedig például régészeti vizsgálat is szükséges lehet, végül a honvédségi engedély kiadásának (erről később még írunk) objektív és szubjektív akadályai lehetnek.

Az ideiglenesen kirakott dokumentumokból mi úgy láttuk, hogy az engedélyt kérők nem várták meg a sorrendiséget, vagyis a kormányhivatal egyelőre csak felfüggeszteni tudta az engedélyeztetést, mert az előzetesen szükséges további engedélyek még nem álltak rendelkezésre.

Nyilván egy ilyen engedélykérői magatartás fakadhat tapasztalatlanságból, de akár abból is, hogy abban bíztak az engedélyt kérők, hogy ők gyorsított sávban haladhatnak végig az eljárásban.

Mindenesetre azt hallottuk, hogy itt szükség lesz a Területi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságok illetékes hivatalának engedélyére, a földhivataltól kell majd a földkivonási engedély, de véleményezhet a Fertő–Hanság Nemzeti Park is. Az is gond, ha közel van egy település (700 méter a minimális védőtávolság), vagy egy katonai radar (itt 40 kilométeres a kötelező védőtávolság). Az objektív szabályoktól pedig aligha tud eltérni a projektgazda, még ha esetleg abban bízhat is, hogy az önkormányzatok vagy a nemzeti park engedélye, hozzájárulása megszerezhető.

A honvédségi kérdés

A projektek gazdái vélhetően minél közelebb kerestek földterületeket Vadosfához, vagyis a leendő alállomáshoz. Azt természetesen nem tudjuk, hogy ezeket a részben jó minőségű mezőgazdasági területeket már kibérelték-e a célra, valószínűleg igen.

De Vadosfától délre gondot okoz, hogy ott van egy katonai radar a Bakonyban, a kúpi radar.

Maga az alállomás egyébként nem magas épület, vagyis az akár lehet 40 kilométeres védőtávolságon belül, mert nem zavar be a radarok életébe, de a magas turbinák távoltartása kötelező elem. Mint hallottuk, az egyik helyszín, Rábasebes, csak 26 kilométerre van a radartól, de más helyszínekkel is gond van.

A Magyar Közlöny 2024/98-as számában a szélerőművek elhelyezéséről szóló szabályok (6771. oldal) szerint a Magyar Honvédség által üzemeltetett katonai radaroktól számított 40 és a katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül új szélerőműpark nem helyezhető el, de ezen kívül is csak akkor, ha az nem okoz katonaiképesség-csökkenést.

Ráadásul egy ilyen hivatalos procedúra során a hatóságok azt is rögzítik, hogy a szélerőművek építési engedélyezési eljárásába az egész ország területén be kell vonni a honvédelemért felelős minisztert mint szakhatóságot. A szakhatóság a kérelmeket egyedileg vizsgálja, vagyis nincsenek olyan távolságok, objektív paraméterek, amelyek segítenek. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a törvény szerint katonai radar 40 kilométeres körzetében biztosan nem lehet szélerőművet építeni, míg a 40 kilométeres körzeten kívül csak a honvédségi vezetés pozitív engedélyével. Az első esetben a hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, ezek a szélerőművek nem engedélyezhetők, főleg nem háborús vészhelyzet alatt.

A nemzeti park tud róla

A Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóját, Kulcsárné Roth Matthaeát is megkerestük. Kérdéseinkre válaszolva a nemzeti park azt írta, hogy

„a Kisalföld területére korábban is számos szélerőmű parkot terveztek, ezért Igazgatóságunk elkészítette a természetvédelmi kockázati térképet számos tényező figyelembe vételével, ez a honlapunkon elérhető bárki számára.”

A térkép és a rövid elemzés amúgy érdekes, sokféle szempont alapján készült, csak egyet emelünk most ki, kiemelt denevér szaporodó helyek 1000 méteres körzetében szélerőmű elhelyezése nem javasolt

Mint a nemzeti park leszögezte: „A beruházás tervezői egyeztettek munkatársainkkal a turbinák elhelyezésének lehetőségeiről, ennek során ismertettük a természetvédelmi szempontokat. A tervezés folyamán a turbinák térbeli elhelyezését ezek figyelembe vételével módosították. Egyebek mellett a várható természetvédelmi hatások a hatósági engedélyezés folyamatában kerülnek vizsgálatra.”

Korábbi gyakorlat

A múlt a szakmabeliek szerint nem sok jót ígér. Az utolsó nagy kvótaosztásnál a kiadott engedélyek felét egyetlen kör kapta meg. Akkor, 2006-ban, baloldali kormány volt hatalmon, és Kapolyi László baloldali energiabáró érdekköre szerezte meg ezeket a csatlakozási lehetőségeket. Aztán ő egy kicsit dolgozott velük, megszerezte az engedélyeket, majd nagy haszonnal eladta a megvalósítási lehetőségeket. Előfordulhat, hogy ez az „üzleti” modell tetszett meg azoknak, akik az új idők új preferáltjai, bár hangsúlyozzuk, nekünk ezt határozottan tagadták.

Kérdés mindenesetre sok van. Lehet, hogy már sokkal jobban áll a nagy szeles projekt, csak a nyilvánosság nem tájékozódhatott? Ha kint volt a kormányhivatal oldalán az engedélyeztetés némely dokumentációja, miért nem került ki oda a többi? Volt-e már a szeles erőművek tervezett helyszínein bármilyen lakossági fórum? A nemzeti parkokat, önkormányzatokat bevonták-e a folyamatba? Egyáltalán hol tart jelenleg az engedélyeztetés? 2029 természetesen jó messze van, de nagyon úgy tűnik, hogy azért a színfalak mögött valami már elkezdődött.