Nem a legnagyobb öröm találkozni Orbánnal és Ficóval – feszült V4-csúcs jöhet

„Nem állítom, hogy számomra a legnagyobb öröm találkozni azokkal a kollégákkal, akikkel számos kulcsfontosságú kérdésben tulajdonképpen nem értek egyet. A magyar és a szlovák kormányfőre gondolok. Mindezek ellenére párbeszédet kell folytatnunk, valakinek ezt is meg kell tennie” – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök, aki a visegrádi országok soros elnökeként fogadja egy várhatóan feszült csúcstalálkozón Orbán Viktort, Robert Ficót és Donald Tusk lengyel kormányfőt kedden Prágában.

A cseh miniszterelnök januári nyilatkozata alapján a találkozó létrejöttének előfeltétele lehetett, hogy Magyarország is támogatta a február eleji EU-csúcson az Ukrajnának szánt pénzügyi segítséget, hétfőn pedig a parlament hosszú huzavona után ratifikálta Svédország NATO-tagságát.

Fiala mellett Orbán Viktor is ott volt a legutóbbi V4-es találkozójukon Pozsonyban tavaly júniusban, de azóta a másik két ország vezetője lecserélődött. Akkor még Eduard Heger volt a szlovák és Mateusz Morawiecki a lengyel miniszterelnök, most viszont már Robert Fico és Donald Tusk vesz részt a találkozón.

A cseh kormányfő – aki januárban még nem is látta értelmét a csúcsnak – azonban most is jelezte, milyen súlyos fenntartásai vannak a találkozóval, és így tulajdonképpen általában a V4-gyel szemben is. Az MTI által idézett cseh miniszterelnök szerint „a legegyszerűbb az lenne, ha nem beszélnénk egymással, de akkor megtörténhetne, hogy az összes uniós támogatást blokkolnák. Nem hiszem, hogy ez lenne a helyes út.”

A V4-es találkozóra tehát szükség van, mert „az Európai Unió számára kulcsfontosságú ügyekben meg kell találnunk az egységet, bár ez bonyolult. Ezért van szükség a V4-es találkozóra” – vélekedett a cseh kormányfő, aki a megosztottságot azzal is nyomatékosította, hogy a V4 előtt hétfőn külön megbeszélést tartott a lengyel kormányfővel.

A fentiekből is látszik, hogy a Fidesz svéd csatlakozással kapcsolatos másfél éves időhúzása mennyire próbára tette a cseh, lengyel, magyar, szlovák négyes együttműködését, amely az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború óta egyébként is döcög. Decemberben Orbán Viktor még megfúrta az EU 26 tagjának szándékát, február 1-jén azonban már nem akadályozta meg az EU költségvetésének felülvizsgálatát, ezzel lehetővé vált, hogy Ukrajna a következő négy évben összesen 50 milliárd euróhoz jusson az EU-tól.

Az ellentétek között is van egyetértés

Igaz, az ellentétek így sem tűnnek el Magyarország és a V4 másik három tagja között. Ez az ukrajnai háború alatt vált látványossá, bár a képlet bonyolultabb annál, semhogy azt az olykor oroszbarátnak mondott politikát követő magyar kormány és a többiek EU-párti, Ukrajnát támogató álláspontjának szembenállására lehetne leegyszerűsíteni. A prágai szervezők szerint az ukrajnai helyzet lesz az egyik központi témája a csúcsnak.

A fegyverszállítás kérdésében a magyar kormány következetesen elutasító volt, ám azután, hogy tavaly szeptemberben a szlovákiai választásokat Robert Fico pártja nyerte, Pozsony is irányt váltott. Az előző kormány kezdeti támogatása után a miniszterelnöki posztot harmadszor betöltő Fico jelezte, több fegyverszállítmányt nem indít Ukrajnába. Igaz, azt jóváhagyta, hogy a Szlovéniából indított, Ukrajnának szánt szállítmány áthaladhasson az ország területén, míg a magyar kormány ettől is elzárkózik.

Fico budapesti látogatása alapján úgy tűnt, a szlovákiai parlamenti választás révén Pozsonyban könnyebben találhat támaszt az Orbán-kormány az EU Ukrajnát érintő politikájának alakításában, bár ez ingatagnak bizonyult: a szintén oroszbarátsággal megvádolt Fico, aki Ukrajnának a területveszteség elfogadását is javasolta a Moszkvával való békekötéshez, néhány nappal később „kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló” kétoldalú megállapodást kötött, majd jelezte, semmiképp sem vétózza meg az EU költségvetésének felülvizsgálatát. Orbán így egyedül maradt volna, végül szintén nem élt a vétóval.

A szlovák kormányfő aztán az elmúlt napokban több nyilatkozatában is relativizálta az Ukrajnának nyújtandó segítség szükségességét. Megismételte korábbi elutasító álláspontját az Ukrajnának küldendő fegyverek ügyében, és sikertelennek minősítette a nyugati országok Ukrajna-stratégiáját. Erre Fiala reagált is hétfőn, és azt mondta, Fico nyilatkozatai hatással lesznek a V4-csúcsra. „Mindnyájan békét akarunk, ahhoz azonban csak egyetlen út vezet, mégpedig az, hogy meggátoljuk az agresszort céljai elérésében. Nem hátrálunk meg az agresszív háború, a rossz elől, hanem segítséget nyújtunk azoknak, akik az igazságtalan támadás ellen védekeznek” – mondta.

Amit látszólag tehát nyert Orbán Ficóval, azt láthatóan elvesztette viszont a tavaly októberi lengyel választással. Ekkor ugyanis az Orbánnal korábban számos kérdésben látványosan szemben álló Donald Tusk vezetésével az ellenzéki összefogás legyőzte az addig jobboldali kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) pártot, amely szövetségesek híján a legnagyobb frakciót alakítva is ellenzékbe került. Igaz, a háború miatt már korábban, a Fidesszel ideológiailag azonos platformon lévő PiS vezette kormánykoalícióval is megbomlott az együttműködés korábbi szintje.

A Jarosław Kaczyński vezette párt neheztelt Orbánra, miután a magyar kormány nem állt ki Ukrajna mellett és hangosan ellenezte az Oroszországot sújtó szankciókat, bár eközben a magyar kormányfő is megszavazta a februárival együtt már tizenhárom szankciós csomagot. Kaczyński egy alkalommal szemészhez is elküldte Orbánt, mert nagyon visszafogottan nyilatkozott az orosz hadsereg által civilek ellen elkövetett bucsai mészárlásról.

Az ukrajnai helyzet miatti nézeteltérések ellenére ugyanakkor a PiS kormányzása idején Varsó és Budapest támogathatták egymást az EU-ban, ahol a konzervatív PiS politikáját érő jogállamisági kifogások miatt Lengyelország éppúgy több EU-s forrástól elesett, mint az Orbán-kormány kifogásolt politikája miatt Magyarország.

Tusk győzelmével azonban az ellentétek elsimulóban vannak Brüsszel és Varsó között, Lengyelország 137 milliárd euróhoz juthat hozzá. Ugyanakkor váratlanul Ukrajna ügyében jelentek meg olyan pontok, amelyekben Varsó és Budapest – Pozsonnyal együtt – azonos nézeteket vall.

Lengyelország ugyan továbbra is határozottan kiáll az orosz agresszióval szemben és szolidáris Ukrajnával, de az ukrán gabona Európába irányuló exportja miatt volt már csörtéje Kijevvel az új lengyel kormánynak – és elődjének is, amely egyszer a fegyverszállítmányok leállítását is felvetette. A lengyel gazdákat hátrányosan érinti az olcsó ukrán gabona megjelenése Európában – ez igaz a magyar termelőkre is, a gazdasági következményekről itt olvashat bővebben –, ami kormányokon átívelő kihívást jelent, és ezt Tusk kormánya sem hagyhatta figyelmen kívül. A lengyel, a magyar és a szlovák fél tavaly az exporttilalom meghosszabbításáról döntött.

Igaz, a lengyel kormányfő elutazott Kijevbe, hogy tárgyaljon a kérdésről, miközben Orbán a V4-ek vezetői közül egyedüliként nem járt még az ukrán fővárosban a háború kezdete óta, és kétoldalú találkozója sem volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – a külügyminiszteri találkozóra is idén január végéig kellett várni.

Nem baráti találkozó

Mindenesetre az ukrán gabona kérdése olyan ügy, amely jobban összehozta a V4-eket, bár ez aligha írja felül az Oroszország megítélésével kapcsolatos ellentéteket a keddi találkozón, amelynek egyik központi kérdése Ukrajna mellett az energiabiztonság lesz. A szankciók egyelőre a földgázra nem vonatkoznak, bár az EU országai erre az energiahordozóra is igyekeznek csökkenteni importjukat. A magyar kormány ebből első ránézésre kissé kilóg, gyakran hangoztatva, hogy az orosz földgáz kiváltása nehezen valósítható meg, ugyanakkor – jelezve megint a kettősséget a retorika és a gyakorlat között – valójában dolgozik az alternatívákon a horvát vagy akár görög útvonalon beszerezhető LNG-től a Törökországon át elérhető azeri gázmezőkig.

Aktuális kérdés lehet azonban az orosz kőolaj importját érintő szankció, igaz, ezen a területen Csehország, Magyarország és Szlovákia a vezetéken importált orosz kőolaj esetében egyelőre mentességet élvez. A másik központi téma az illegális migráció visszatartása lesz, ami kedvesebb témája a V4-eknek, ebben a 2015-ös menekültválság alatt is megtalálták a közös hangot.

Ugyanakkor Fiala házigazdaként kifejezetten hideg nyilatkozatai mutatják, hogy ez a találkozó a közös pontok megtalálása mellett arról is szólhat, hogy a cseh és a lengyel kormányfő milyen kemény nyilatkozatokat tesz Ficóval és Orbánnal szemben.