Magyarország is beszállhat a nagy cseppfolyósgáz-bizniszbe

A magyar energiapiacot némileg meglepte, hogy 2023 végén új szabályozás jelent meg a hazai LNG-piacról, amelyről a VG írt cikket. Az írásból is kiderült, hogy a bányatörvény és a gáztörvény módosítása után immár Magyarországon is létesíthető cseppfolyósított földgázzal (LNG) foglalkozó üzem.

Erre a tevékenységre olyan cég kaphat engedélyt, amelynek

• a jegyzett tőkéje legalább százmillió forint,
• van három évre szóló, könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terve,
• felmérte három évre előre a létesítmény kapacitásai iránti igényt, ennek alapján pedig fejlesztési leírásokat készített,
• van megfelelő szervezete és szakemberállománya.

Az új szabályozásokból az is kiderül, hogy az érintett földgázkereskedők a működési engedélyük alapján ki- és beszállíthatják az LNG-t Magyarország határán, adott feltételekkel kereskedhetnek vele, viszont a szervezett piacon (gáztőzsdén) kívül nem adhatják el az LNG-t más gázkereskedőknek.

Az LNG-piacról a Telex már korábban is írt nagyobb cikket. Az LNG-piac mindenesetre arról szól, hogy a földgázban gazdag országok (Katar, Ausztrália, Norvégia, Algéria, az Egyesült Államok és Nigéria a legnagyobbak) vezetéken elviszik a gázlelőhelyről egy közeli, speciális kikötőbe a gázukat, ahol azt mínusz 163 fokon cseppfolyósítják. Ezen a hőmérsékleten a gáz eredeti térfogatának hatszázadára csökken, és hatalmas tankerhajókon nagyobb mennyiségek is szállíthatóvá válnak.

A fogadó országokban aztán visszagázosítják az anyagot. és újabb vezetékeken (esetleg speciális szállítójárművekkel) eljut a végfelhasználókig. A világon már rengeteg LNG-terminál van, hozzánk legközelebb a horvátországi Omisaljban, de azért nincsen nagyon távol tőlünk néhány olasz, francia, illetve egy-egy görög és lengyel terminál sem.

Mégis mi lehet ez?

Tapasztalatunk szerint még a legjobb hazai LNG-s szakemberek számára sem volt teljesen tiszta, hogy miért volt szükség a szabályozásra, de végül azért valamennyire összeállt a kép.

A kulcskifejezés így szól: SSLNG. Ez a small scale LNG, vagyis a kisméretű (kisüzemi) LNG.

Az ágazatról itt olvasható egy PwC-elemzés. Sőt, a leginkább érdekelt országok, Olaszország, Spanyolország, Ciprus, vagy akár Horvátország már nagy iparági konferenciákat is tartanak.

Hogy néz ki az, amiről beszélünk a gyakorlatban? Spanyolországban például hét nagy LNG-terminál is működik, viszont elég gyenge az országos földgáz-vezetékrendszer. Nem írjuk le mind a hét terminál elhelyezkedését, de ha csak a spanyol fociból ismert nagyobb városneveket idézzük, van ilyen Barcelonában, Valenciában, Gijónban, Murciában és Bilbaóban is.

Ebben az államban van létjogosultsága olyan fejlesztéseknek, majd szállításoknak, amikor a cseppfolyósított földgázt egy közúti, esetleg vízi jármű szállít el a felhasználóhoz, például egy ipari parkhoz, ahol működik egy kisméretű visszagázosító, és ellátja a felhasználókat.

Magyarországon azonban nem volt erre a piaci területre szabályozás, vagyis megfelelő LNG-s joganyag. Aztán vagy magától, vagy azért, mert észlelt valamilyen piaci érdeklődést, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) preventíven mégis nekifutott a kérdésnek. Azt hallottuk, hogy legalább 1-1,5 éve már hallani lehetett arról, hogy az energiahivatal ezzel is foglalkozik, bár természetesen az európai energiakrízis és a csúcsra járó árak idején aligha ez volt a legfontosabb.

Mindenesetre céllá vált, hogy itthon is legyen meg a keretrendszere annak, hogy épülhessen visszagázosító, vagy akár cseppfolyósító.

A legtöbb piaci szereplő nem nagyon lát ebben aktuális üzletet, de azért hallottunk olyan érveket, hogy a közeli omisalji (Horvátország, Krk-sziget) terminálból nem ártana, ha akár speciális kamionokkal is felérkezhetne az LNG. Ebben az üzemben ennek a fajta szállítási technológiának megvan a kiépített lehetősége, ahogy más terminálokban is.

De olyan pletykát is hallottunk, hogy az egykori EMFESZ gázkereskedő körül megismert piaci szereplők is szerveznek valamilyen üzletet. nekik inkább keleti kapcsolatrendszert tulajdonít a piac, de ez nem üti egymást, hiszen például Kalinyingrádban (Oroszország baltikumi exklávéjában) is van egy terminál, amit Alekszandr Vaszilevszkij marsallról, volt szovjet belügyminiszterről és háborús hősről neveztek el.

Kell Magyarországnak LNG?

A szakértő forrásainkat megosztja a kérdés, hogy szüksége van-e Magyarországonak LNG infrastruktúrára. Van, aki szerint semmi értelme Magyarországon cseppfolyósítót, vagy visszagázosítót építeni. A vezetékes megoldásokkal bőven megvan az ország, miért kockáztatnánk azzal, hogy különösen veszélyes üzemként LNG-s kamionok, hajók, vagy vasúti szerelvények lófráljanak az országban, hiszen ha egy ilyen „pukkan egyet”, akkor ott kő kövön nem marad.

Más szerint, ha a környező országok már elindultak, botorság lenne lemaradni a versenyben, érdemes lehet a magyar piacot is alkalmassá tenni az ágazat kihívásainak. Ipari parkoknak, erőműveknek, akár közlekedési vállalatoknak is használható lenne valami egyedi LNG-megoldás, de még az ország szuverenitását is erősíti, ha többféle módon érkezhet egy kulcsfontosságú energiahordozó az országba.

Szlovákia mindenesetre valamilyen céllal fontolgatja a 40 millió eurós terminál megépítését. Azt is hallottuk, hogy a hazai ellátást is segíthetné ilyen létesítmény, a Duna mellett ez már két helyen is felmerült, a fővárosban, de Százhalombattán is, ahol a Dunamenti Erőmű ellátási lehetőségeit javítaná. Ha ennek van szabályozása és műszaki felügyelete, az mindenképpen előrelépés.

Lehet ugyanis olyan havária a magyar energiaellátásban, amikor nem működik egy vezeték, vagy más energiahordozóval van baj. Ha ilyenkor egy magyar ipartelepen van más lehetőség valamilyen vészhelyzeti energia-ellátásra, ha a cégek át tudnak állni alternatív forrásra, az biztosan érték. Azért persze nincsen előttünk, hogy emiatt a biztonsági igény miatt tömegesen nőnének ki a hazai visszagázosítók a földből.

Ugyanakkor olyan forrással is beszéltünk, aki éppen az aktuális szerbiai hajóbalesetre emlékeztet, amikor is ezer tonna műtrágyával feneklett meg egy hajó a Duna szerbiai szakaszán. Forrásunk arra utalt, hogy az LNG-szállítás tényleg veszélyes üzem.

Nyilván azt senki nem szeretné, ha egy ilyen kockázatos anyag szállítása valóban veszélyt jelentene Magyarországon.

Mint hallottuk, a veszélyes termékek szállításának a mostani változásoktól függetlenül van saját és szigorú szabályozása (ami a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához tartozik). Viszont az SSLNG-nek tényleg meglenne az a sajátossága, hogy eltérő eszközök más hivatal alá tartoznak: a nyomástartó edények műszaki felügyelete például az SZTFH alá, de a szükséges kisebb vezetékek a MEKH műszaki felügyelete alá.

Jó üzlet is lehet

Több hazai kereskedőt is megkérdeztünk arról, hogy üzletileg látnak-e ebben lehetőséget. Különösebben nem voltak lelkesek a szakemberek. Akadt, aki szerint ez az egész egy „baromság”, a gáz egy méretgazdaságos üzlet, az LNG-létesítmények nem véletlenül vannak rögtön a tengerparton. Most amúgy sem kell annyira a földgáz, 90 százalékon vannak a tárolók, pedig itt van a mínusz 5 fok. Természetesen az LNG-létesítmény eleve nem azonnali igényeket elégítene ki, de a mai helyzet azt jelzi, hogy a net zéró károsanyag-kibocsátási célok felé haladva – remélhetőleg – nem kell majd annyi infrastruktúra.

Más azonban pozitívabb, volt, például arról mesélt, hogy egy Horvátországba megérkező LNG-tankerből gázt kivenni és azt eladni potenciálisan jó lehetőség a kereskedőknek.

4-500 kilométeres körzeten belül elérhető fél tucat ország, mindegyiknek más lehet a szabályozása, az árszintje, ez egy kereskedőnek maga a Paradicsom.

Ugyanakkor egy ilyen üzletbe, a megfelelő szállítójárművekbe elég sok tőkét kellene lekötni. A most kialakított szabályozási környezet segíthet, tőke van a piacokon, de egyelőre sok más üzletben látszanak jobb megtérülések – hallottuk. Ráadásul nem mindenki alkalmas arra, hogy ne pusztán egy ügyesen megvásárolt gázkontingens árával versenyezzen a piacon, hanem ipartelepeket, önkormányzatokat, buszcégeket közvetlenül győzködjön, hogy érdemes az LNG-technológiába fektetni. Mindenesetre a Magyarországon aktív nagy cégek, például a Shell azért már elindultak, hisznek ebben a piaci szegmensben is.