Lengyelországnak olyan uniós pénzcsap nyílik, amilyen Magyarországnak még nem

Az Európai Bizottság a jövő héten kezdeményezi, hogy akár 137 milliárd eurónyi, jogállamisági okokból zárolt uniós forrást felszabadítsanak Lengyelországnak – jelentette be Ursula von der Leyen. A bizottsági elnök Varsóban beszélt erről, ahol a tavaly októberi választás után kormányra került Donald Tuskkal tárgyalt Alexander de Croo, a tagállami Tanács soros elnökségét ellátó Belgium miniszterelnöke társaságában. Tuskék egyik kampányígérete az volt, hogy a pénzért cserébe elvárt reformok végrehajtásával feloldják a befagyasztásokat, a lengyel kormány erre a héten mutatott be egy tervet a tagállamoknak.

Az Európai Bizottság

• a rendes uniós költségvetésből több mint 70 milliárd euró felzárkóztatási támogatást tart vissza Lengyelországtól,
• amely most a részben hitelből álló, büdzsén felüli helyreállítási alap körülbelül 60 milliárd eurójából is csak egy kerülőutas előleghez fér hozzá.

Utóbbinál a lengyel kormánynak három előfeltételt, „szupermérföldkövet” kellene teljesítenie bármilyen rendes kifizetéshez. Ezt bizottsági értékelés után a tagállami Tanács fogadhatja el, de a pénzt nem egyben, hanem általában további mérföldkövekért cserébe adják oda. Ahogy Magyarországnál, úgy a befagyasztások Lengyelországnál sem érintik például a mezőgazdasági támogatásokat.

Összehasonlításképp: a magyar költségvetés jogállamisági okokból most nagyjából 10-10 milliárd euróhoz nem fér hozzá a felzárkóztatási és helyreállítási pénzekből úgy, hogy előbbinél már több mint tízmilliárdhoz megnyitotta az utat egy igazságügyi reform. Itt sem egyben, hanem megvalósult fejlesztésekre, számlákért cserébe fizetnek (a témáról legutóbb itt írtunk). A magyar intézkedések elfogadásához ugyanakkor az Európai Bizottság elvárta a szükséges törvények elfogadását és kihirdetését is, ráadásul két körben is pontosításokat, részletszabályokat kért.

Még az Európai Bizottság sem tudta, pontosan mennyi pénzről van szó

„Lenyűgöznek minket az önök és a lengyel nép erőfeszítései, hogy visszaállítsák a társadalom gerincét adó jogállamiságot” – emelte ki hétfőn Ursula von der Leyen. Üdvözölte a lengyel tervet, és azt üzente, hogy

„együtt meg fogjuk védeni a jogállamiságot egész Európában”.

A már eddig elkezdett reformok és az igazságügyi függetlenség felé tett azonnali lépések alapján „jó híreim vannak”. Az uniós testület jövő héten két döntést is hoz a blokkolt forrásokról, amelyek „akár 137 milliárd eurót” szabadítanak fel a felzárkóztatási forrásokból és a helyreállítási alapból. Ezeket a forrásokat az uniós ügyészség garantálja – utalt rá, hogy több tagállammal, köztük Magyarországgal szemben az új kormánnyal Lengyelország csatlakozik a szervezethez.

Az Európai Bizottság napi sajtótájékoztatóján ugyanakkor nem tudták megmondani, hogy az „akár” 137 milliárd euró pontosan mekkora összeget jelent. Arianna Podesta szóvivő szerint ez majd a jövő heti hivatalos döntéskor derül ki. Veerle Nuyts gazdasági ügyekért felelős szóvivő annyit erősített meg, hogy a testület pozitívan fogja értékelni a helyreállítási alap három szupermérföldkövét és az első, 6,3 milliárd eurós lengyel kifizetési kérelmet.

A magyar kormánynak 27 ilyen szupermérföldkövet kellene letudnia, de az eddig elfogadott igazságügyi reform csak négyet jelent ezekből, így – a lengyelhez hasonlóan – eddig mindössze a közel egymilliárd eurónyi kerülőutas előleget kapta meg a helyreállítási alapból. A testület tavaly decemberben értékelte a feltételek egy részét, és arra jutott, hogy még nem teljesült közülük mindegyik.

Az ellenzékbe került Jog és Igazságosság, valamint magyar kormánypárti politikusok gyakran azzal érvelnek, hogy épp az új lengyel vezetés lépései sértik a jogállamiságot. A tüntetésekkel, ellenzéki politikusok letartóztatásával és az állami média gyökeres átalakításával kísért vitákról bővebben itt írtunk.