Jogos és jól megindokolt volt magyar EU-támogatások zárolása az uniós költségvetés őre szerint

Jogszerűen és átláthatóan használták a jogállamisági eljárást Magyarország esetében, állapította meg az Európai Számvevőszék csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentése. Az uniós pénzek felett őrködő szervezet megállapítása ellentétes a gyakran hangoztatott kormánypárti állásponttal, hogy jogtalanul tartanak vissza forrásokat.

Magyarországnál a három vizsgált eszközből mindegyiket bevetették:

• az uniós költségvetés felzárkóztatási támogatásainál a horizontális feljogosító feltételeket (ezek eredetileg összesen nagyjából 22 milliárd eurót zároltak);
• a jogállamisági feltételességi eljárást (ez a fenti összeg egy részét, 6,3 milliárd eurót külön);
• és a költségvetésen felüli helyreállítási alap rendes kifizetéseit blokkoló szupermérföldköveket (ez nagyjából 10,4 milliárd euró, amiből közel egymilliárdot előlegként egy kerülőúton kifizettek).

A számvevők leginkább a második elemmel foglalkoztak. Arra jutottak, hogy a magyar pénzeszközök zárolására irányuló javaslat kellően meg volt indokolva.

„A bizottsági javaslat megfelelt a rendeletnek, tisztességes értékelésen alapult, és kiegészítette” a helyreállítási alap, illetve a felzárkóztatási politika „egyéb költségvetési mechanizmusait”.

Ugyanakkor a feltételességi eljárással csak a három, leginkább veszélyeztetettnek tekintett felzárkóztatási program 55 százalékát fagyasztották be, pedig hasonló problémák érinthetik a programok fennmaradó részét vagy bármely más uniós forrást, például a közös agrárpolitikát, aminél semmit sem zároltak. Annemie Turtelboom, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag azt is megjegyezte, hogy az eredeti javaslat 65 százalékról szólt, de a tagállamok úgy mérsékelték az összeget, hogy ez más, egyhangúságot követelő döntésekkel csúszott össze 2022 végén (ezek közül Orbán Viktor többnél is vétóval fenyegetett).

Az ilyen egybeesésekkel maga a jelentés is pedzegeti a problémát, bár egy másik döntés miatt. A magyar kormány részéről gyakran azzal vádolják az uniós intézményeket, hogy politikai okokból zároltak pénzeket. A számvevőszéki jelentés szerint valóban megjelenhetnek politikai szempontok, de amiatt, hogy a források elérhetővé tétele összecsúszhat más, egyhangúságot követelő döntésekkel, és ezeket politikailag összeköthetik. A jelentés kimondja, hogy tavaly decemberben épp ilyen együttállás történt, bár addigra már befejezték a hivatalos vizsgálatot, így mélyebben már nem foglalkoztak az esettel.

Akkor az uniós csúcstalálkozón Orbán Viktor átengedte az ukrán csatlakozási tárgyalások megnyitását, de elsőre vétózta a hétéves uniós költségvetés emelését és Ukrajna négy évre szóló, 50 milliárd eurós támogatását, és utóbbit csak februárban hagyta jóvá. A Magyar Közlönyben egy nappal a decemberi ülés előtt hirdették ki az utolsó módosítást, amit az Európai Bizottság kért az igazságügyi reformhoz. Ez horizontális feltételként szinte minden felzárkóztatási forrást blokkolt, és az Európai Bizottság aznap teljesítettnek is minősítette a csomagot, több mint tízmilliárd euróhoz megnyitva az utat. Tavaly nyáron Orbán Viktor arról beszélt, amikor a blokkolt támogatásokról kérdezték, hogy az EU hétéves költségvetésének módosításához „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”

A számvevőszék megállapítása a politikai összekötésről összecseng az Európai Parlament véleményével. A képviselők egy januárban elfogadott állásfoglalásban úgy vélték, hogy a magyar miniszterelnök „az EU stratégiai érdekeinek teljes mértékű figyelmen kívül hagyásával és megsértésével” blokkolta a többéves pénzügyi keret emelését. A testület utasította a saját jogi szolgálatát, hogy „a lehető leghamarabb tegye meg a szükséges lépéseket” az igazságügyi reformot elfogadó bizottsági határozat miatt, és elemezze azt. Annak érdekében tesz így, hogy a „határozat jogszerűségének vizsgálata iránti keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságához”.

A magyar kormány egyik visszatérő panasza az is, hogy a feltételek nem világosak és folyamatosan változnak az elvárások. A Népszava kérdésére Turtelboom közölte: ők nem látták ennek nyomát. A vizsgálat vezetője egy másik kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy ha hosszúnak tűnt az igazságügyi csomag elfogadását megelőző eljárás, az a szabályok miatt van.

A jelentés azt is megjegyezte, hogy Magyarországnál ugyan mintegy 22 milliárd eurót érintenek a befagyasztások, de az összegek hatása még nem, csak akár az évtized végén lesz érezhető, mert jövőbeli kifizetésekről és kötelezettségvállalásokról szólnak. Magyarul

„a közvetlen költségvetési következmények egyelőre jóval alacsonyabbak, mint ahogy azt ezek a számadatok sugallnák”.

Az is előfordulhat, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazását csak „kipipálandó” feladatnak tekintik, és a gyakorlatban nem történik tényleges javulás. „Például abból, hogy bejelentik az Integritás Hatóság létrehozását, még nem következik automatikusan, hogy a korrupció elleni küzdelem eredményes
lesz.” A számvevők abban is kockázatot látnak, hogy a korrekciós
intézkedéseket a befagyasztások feloldása után esetleg visszavonják. „Az Európai Unió új jogállamisági biztosítékai mindenképpen dicséretes előrelépést jelentenek, ám repedések mutatkoznak a páncélzaton, pedig a jogállamiság mint alapvető uniós érték feltétlenül hézagmentes védelmet érdemel” – nyilatkozta Turtelboom.

Eközben az uniós források zárolása akadályozhatja az uniós programok és szakpolitikák célkitűzéseinek elérését azokban az esetekben, amikor egy kormány nem teljesíti kötelezettségeit. A számvevők figyelmeztetnek: így előfordulhat, hogy elsőként a polgárok érzik meg a negatív hatásokat, például ha diákok nem vehetnek részt az Erasmus+ csereprogramban. (A feltételességi eljárás részeként a vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen hátterű modellváltó egyetemeket is eltiltották a kötelezettségvállalásoktól, ami részben az Erasmusnál okoz gondot, bár a kormány szerint nyárig minden feltétel adott a diákcserékhez.) A jelentés hozzátette: a célok megvalósulásáért „végső soron nem az Európai Bizottság, hanem az érintett tagállam lenne felelős”.