Fico nagyon egyetért Orbánnal: Az Ukrajnába küldött fegyverek nem oldanak meg semmit

„Évek óta vártunk erre a találkozóra, örülünk, hogy ez megtörtént” – kezdte Orbán Viktor a tervezettnél egy órával később indított közös sajtótájékoztatót a szlovák miniszterelnökkel, ezzel egyúttal véleményt formálva a Robert Fico előtti szlovák kormányokról, amelyek után a tavaly októberi választásokat megnyerve ismét a Smer alakíthatott koalíciós kormányt.

Orbán „közös hosszú történelmi múltunk miatt” adottságként jelen lévő kölcsönös tiszteletről beszélt. És arról, hogy bár a két ország kormánya eltérő politikai táborból érkezett – az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) formálisan balközép pártként határozza meg magát –, mindkét ország „a latin kereszténység világához tartozik”. Ez közös bázist jelent, amelyre „a kölcsönös tiszteletre épülő politikát fel lehet húzni.”

Harc a szuverenitásért

Orbán szerint a két ország kormányának politikája „99 százalékban egy irányba mutat, mindkét országnak fontos a szuverenitás, nem örülünk a brüsszeli szuperállami kezdeményezéseknek, az illegális migrációt legitimálni akaró törekvéseknek”.

Külön köszönetet mondott Orbán azért, hogy Magyarország déli határainál a szlovák rendőrök is segítséget nyújtanak. Közreműködésükkel 20 ezer illegális migránst állítottak meg déli irányból – ennyivel kevesebb migráns van, „talán nem is Magyarországon, hanem Ausztriában és Németországban”, kommentálta a kormányfő.

Arról sem Orbán, sem Fico nem ejtett szót, hogy az őszi, szlovákiai előrehozott választás előtt hirtelen nagyobb hullámban jelentek meg Magyarország felől Szlovákiába haladó illegális migránsok, ahogyan arról sem, hogy a Fico győzelmét hozó választások után ez a jelenség lényegében megszűnt.

Orbán a migrációt leszámítva, inkább szűkebben a két ország kapcsolatát érintő kérdésekről beszélt. Például az áramimportról, miután a villamosenergia-import negyede Szlovákiából érkezik Magyarországra. Kiemelte a kereskedelmi kapcsolatokat, miután az áruforgalom 15 milliárd euró, amivel Szlovákia a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak. A magyar kormányfő arról is beszélt, hogy közös átkelőhelyekre van szükség, de örvendetes, hogy ezek száma 2016-ban 16 volt, mostanra 40 lett.

Fico viszont szélesebb európai kontextusba helyezte a két ország kapcsolatát: több brüsszelezést vitt be, mint Orbán, akinek védelmében kritizálta az EU-t.

Őt érő megbélyegzésről beszélt, mert más a véleménye, mint a legtöbb EU-tagnak. Aki ettől eltér, azt szerinte rögtön kitagadják. „Ha ezt a folyamatot nem állítjuk meg, …akkor isten óvja az EU-t mint olyat” – mondta Fico.

A szlovák kormányfő szerint az „EU végének kezdete lenne”, ha elvennék a tagállamok vétójogát, és többségi alapon születnének döntések a legtöbb kérdésben.

„Kedves Viktor, Szlovákiában az átlagemberek között nagyon népszerű vagy, mert a saját országod nemzeti érdekeiért harcolsz”, „keményen kiállsz a saját országod szuverenitása mellett”

– mondta Fico. „Amíg én a szlovák kormány vezetője leszek, addig sosem fogok azzal egyetérteni, hogy egy országot azért büntessenek meg, mert a nemzeti szuverenitásáért küzd.”

Röviden beszélt a V4-ek fontosságáról, arról, hogy a 65 milliós közösség együtt többre képes az EU-ban, mint Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia külön-külön. Azonban a V4-es funkciót „működésképtelenné tették, direkt módon lehetetlenítették el” – mondta, nem nevezve meg, kik lehetetlenítették el az együttműködést. Külön nem tért ki Lengyelországra sem, amely a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) ellenzékbe szorításával kevésbé konfrontatív szerepet vinne ez EU-ban, ellentétben az addig Orbánhoz hasonlóan Brüsszelt kritizáló elődökkel. „Nyomást fogunk gyakorolni a cseh kormányfőre, hogy mielőbb összehívja a négy országot”, hogy „azokkal a témákkal foglalkozzunk, amelyek egyformán érintenek minket” – közölte Fico.

Ukrajna olyan Moszkvának, mint Mexikó Washingtonnak

Fico ezután rátért Ukrajnára, jelezve, hogy Orbán bizonyosan politikai szövetségesre lelt a kérdésben. Előbb megköszönte a magyar légierő közreműködését a szlovák légtér védelmében, ugyanis korábban a „nagyon sikeres kormányaink mindent átadtak Ukrajnának, így nincs olyan repülőgépünk, amely ezt a specifikus feladatot elláthatná” – jegyezte meg elődjeit kritizálva. Utána konkrétabban szólalt fel az ellen, ahogyan az EU Ukrajnát támogatná.

Legitim harcnak nevezte, ahogy Orbán az Európai Tanácsban küzd a költségvetés revíziójának azon részéért, amely nyomán Ukrajna 50 milliárd euróhoz jutna a következő négy évben. Fico jelezte, hogy Szlovákia több pénzt szeretne kapni az EU-tól az illegális migrációval szembeni határvédelemre és az ukrajnai háború másodlagos következményeinek orvoslására, de ellenzi, hogy az EU úgy juttasson pénzt Ukrajnának, hogy emiatt esetleg tagországok esnek el a juttatásoktól.

„Valóban nem mondhatom el a véleményemet, hogy itt nincs katonai megoldás? Hogy az ukrán hadsereg jelenleg nem tudja sikeresen folytatni Oroszország ellen a háborút? Nem mondhatjuk el, hogy ennek a háborúnak nincsen meg az előtörténete?”

– tette fel a költői kérdéseket Fico. Ismét kitért arra, hogy aki ezeket a kérdéseket feszegeti, azt kiközösíthetik. Egy amerikai szenátorral való beszélgetését felidézve lényegében arról beszélt, hogy a háború az Egyesült Államok felelőssége. Arról beszélt, hogy Oroszország most Ukrajnával kapcsolatban úgy érzi magát, mint az Egyesült Államok érezné, ha Mexikóban lenne mindent kitöltő orosz befolyás, és Oroszország „Mexikót valamilyen háborús kalandba is belerángatná.”

„Nevezzük nevén a dolgokat! Odaöntünk 50 milliárdot, fegyvereket adunk, ezzel nem oldunk meg semmit!”

– mondta Fico, akit „szlávként is bánt”, hogy szlávok egymást irtják, ölik. „Legyen már eszünk, ne értsünk egyet minden bolondsággal, ami születik!”

„Kétszer már lehetett volna tűzszünetet kötni”, de „megtiltották az ukrán delegációnak, hogy tűzszünetet kössenek” – mondta a szlovák kormányfő konkrétumok és megnevezett felelősök nélkül, sejtetve, hogy szerinte a Nyugat állhat emögött.

„A rubel olyan pozícióban van, hogy Oroszország működik, az orosz energetikai vállalatok rekorderedményekről adnak híreket”

– mondta a Kreml gyakran hallott eredményeit hangoztatva, nem szólva a szankciók Oroszországot érintő hosszú távú következményeiről.

Fico szerint segíteni kell Ukrajnának, de másképp, mint eddig, Szlovákia humanitárius segítséget kész nyújtani, de több fegyvert nem szállít, „mert a fegyverek nem oldják meg a háborút”. Hasonlóan a békepártiságot gyakran hangoztató magyar kormányzati nyilatkozatokhoz, Fico sem ejtett szót arról, hogy miként lehetne Oroszországot rábírni a békére, és arról sem, hogy az ország támadt Ukrajnára, nem mondva le további területek elvételéről.

Orbán nem vágyik európai pozícióra

Orbán e tekintetben kevésbé nyilatkozott indulatosan, mint Fico. Csupán két újságírói kérdés hangozhatott el, ezekre válaszolva Orbán elmondta: Magyarország nem ellenzi, hogy pénzügyi segítséget nyújtsanak az EU tagjai, erre akár GNI-arányosan (bruttó nemzeti jövedelem) Magyarország is kész, de két feltétele van: az egyik, hogy ezt ne az EU költségvetésén belül tegye meg az EU, hanem azon kívül hozzon létre erre alapot, a másik, hogy ehhez ne vegyen fel az EU hitelt.

Egyéb, Ukrajnát nem érintő vonatkozásban a kormány egyébként támogatja, hogy az EU költségvetését felülvizsgálják. Például Szlovákia igényei szerint, amelyekről a sajtótájékoztató előtti tárgyaláson beszéltek a négyszemközti és a plenáris ülésen.

Mindketten kitértek arra, hogy Magyarország lesz 2024 júliusától fél éven át az EU Tanácsának soros elnöke. Fico támogatta a magyar programot, és elutasította a felvetését is annak, hogy esetleg Magyarországtól ezt a jogot el kellene venni vagy későbbi időpontra tenni a Brüsszellel fennálló viták miatt. „Kik ezek az emberek, akik ilyen ötlettel állnak elő?” – mondta ismét némi indulattal Fico.

Orbán szerint az elnökségre Magyarország készül, „jó mediátora akar lenni az európai ügyeknek.” „Egyszer már ezt csináltam, ez nem egy ismeretlen táj. 2011-ben Magyarország már elnökölte a tanácsot, azok sem voltak kevésbé puskaporos idők,
egybeesett a magyar alkotmány elfogadásával, ami szintén vitákat váltott ki Brüsszelben.”

Végül személyes megjegyzésként kitért arra is, hogy lemondott az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, aminek következtében elméletileg – amennyiben nem találják meg a politikus utódját – ideiglenesen automatikusan Orbán Viktor lenne az EU vezető testületének elnöke.

„Szívesen oldok meg minden feladatot, ami Európában adódik, de szeretném világossá tenni: sem nekem, sem a pártomnak ilyen európai ambícióink nincsenek. Szívesen dolgozunk Brüsszelben, de nem szerepel az életterveim között, sem személyesen, sem a pártomnak” egy ilyen feladat, „jól érezzük magunkat itthon.”