Fico rendőri tisztogatással, a határon pedig erőfitogtató színházzal tért vissza

Határügyben színházat rendezett az új szlovák kormány, az igazi gőzhenger viszont a belügyminisztériumban indult be. Bár Robert Fico régi-új miniszterelnök kormányát csak október végén iktatták be, azóta folyamatosak a személycserék és a tisztogatások elsősorban a rendőrség körében. Úgy tűnik, az a cél, hogy az elmúlt évek korrupciós botrányait feltáró csapatokat leállítsák, az érintett politikusokat és üzletembereket pedig védelembe helyezzék.

Azonban a szeptember végi parlamenti választások után megalakult kormánykoalíció még csak most készíti elő a következő négyéves ciklus programját, és egyelőre folyamatosak a helyezkedések a Fico-féle Smer, a szintén egykori smeres exminiszterelnök Peter Pellegrini vezette Hlas – Szociáldemokrácia és a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) között. Szalay Zoltán, a Napunk felvidéki hírportál főszerkesztője szerint a legkisebb koalíciós partner SNS egy időzített bombának is tekinthető a kormányon belül, hiszen a radikális párt a baloldali–populista kormány egyfajta belső ellenzékeként is működhet – igaz, a hatalomból feltehetően ők sem szeretnének kiesni.

Fico azonban egyelőre visszafogottabban politizál a választás előtti kampányához képest:

általánosságban simán megszavazta – Orbán Viktorral együtt – az Európai Tanácsban is Ukrajna további támogatását, és kevésbé hevesen fenyegetőzik a mezőgazdasági támogatások ügyében. Orbánnal persze továbbra is jól kiegészíthetik egymást az európai politikában, az illiberális tandem azonban várhatóan nem tudja átvinni akaratát a Visegrádi Négyek együttműködésén, miután a minden bizonnyal az eddigi ellenzék összefogásával felálló új lengyel kormány hűvös viszonyt ápolhat a magyar kormányfő mellett Ficóval is.

Felvonultak a határra erőt fitogtatni

A választási kampány hónapjaiban kiemelt téma volt Szlovákiában az illegális bevándorlás kérdése (szeptember elején mi is megnéztük, mi a helyzet a határnál, helyszíni riportunk itt olvasható), ami miatt ideiglenes ellenőrzést is bevezetett a magyar határon az előző pozsonyi kormány, Robert Fico pedig miniszterelnökké választása után erőt akart demonstrálni. Ennek volt része az a hétfőn meghirdetett akció is, amelynek keretében több száz rendőrt és katonát vezényeltek a szlovák–magyar határra – az akciót azonban másnap, kedden le is fújták.

Szalay Zoltán szerint az akció keretében összesen egy határátkelőhelyhez vonultak ki a belügyesek, és egyetlen illegális határátlépőt sem fogtak el ez idő alatt – de szerinte előzetesen is egyértelmű volt, hogy ezzel konkrét eredményeket amúgy sem fognak tudni felmutatni. „Itt tulajdonképpen csak felvonultak, ez inkább egy politikai jellegű akció volt, de hozzátették, hogy lesznek hasonlók a jövőben is.

Fico próbálja betartani azt a választási ígéretét, hogy szigorúbban és keményebben fognak fellépni az illegális migrációval szemben – azt viszont látjuk, hogy érdemi különbség nem lesz, mert akkor kénytelenek lennének hermetikusan lezárni a szlovák–magyar határt, ami kapacitásbeli és technikai okokból is lehetetlen”

– mondta a Telexnek a Napunk főszerkesztője. Szalay hozzátette, hogy a választás után eleve kevésbé téma a nyilvánosságban a migráció kérdése, és érezhetően csökkent az érkező bevándorlók száma is. Igaz, az új belügyminiszter próbálja erős kijelentésekkel fenntartani a hangulatot: a napokban például arról beszélt, hogy szerinte a gázai konfliktus tovább erősítheti a migrációs nyomást Európára.

Feltehetően így próbálják másolni a magyar kormány kommunikációs stratégiáját a téma melegen tartásával – miközben Fico és Orbán kapcsolatában egyáltalán nem látszik feszültség a szlovák–magyar határ menti vircsafttal kapcsolatban. Fico hétfőn este arról beszélt, tárgyalni akar arról, hogy Szlovákia visszatoloncolhassa Magyarországra a menekülteket.

A két miniszterelnök már találkozott is egymással október végén az Európai Tanács csúcstalálkozóján, és Fico szinte egy az egyben átvette Orbán taktikáját: míg az újságírók előtt hangos kritikát fogalmaztak meg Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásával kapcsolatban, az ülésteremben mindent megszavaztak úgy, ahogy a többi uniós vezető. „Teljesen megegyezett Orbán és Fico viselkedése: inkább a saját táboruk felé próbálják azt mutatni, hogy milyen kemények és kritikusak Ukrajnával meg az Európai Unióval szemben is – holott Robert Fico is sokkal engedékenyebbnek mutatkozott a gyakorlati lépéseket illetően, mint ahogy a kampányban viselkedett” – mondta Szalay.

Házon belül érheti kritika a kevésbé harcias Ficót

Míg a szlovák kritikus sajtó egyfajta megnyugvással, óvatos optimizmussal kezelte azt, hogy Fico politikája több ponton eltér a kampánybeli éles jelszavaitól, a kormányban ezt már másképp fogadták. „Ficónak szembe kell néznie azzal, hogy a koalíción belül vannak radikálisabb partnerei is: akár a saját pártjának egyes politikusai, akár a Szlovák Nemzeti Párt, akik részéről már kapott is egy kritikát. Andrej Danko SNS-elnök már kimondta, hogy Ficónak nem szabadna így viselkednie, hogy mást mond, és mást cselekszik, szerinte ugyanis a kormányfőnek meg kellene vétóznia bizonyos támogatásokat Ukrajna felé, és sokkal keményebben kellene fellépnie a katonai és a pénzügyi támogatások ügyében” – mondta Szalay.

A pártelnök nemrég arról is beszélt, hogy a Hlas által jelölt miniszterek miatt kérdéses, meddig húzhatja Robert Fico kormánya. Szalay szerint azonban épp a Szlovák Nemzeti Párt tekinthető akár „időzített bombának”, aminek a hozzáállásán bukhat a kormány is. A 2020-as választás után a parlamentből kiesett szélsőjobboldali pártot ugyanis az az „alternatív” médiatér hozta vissza a pozsonyi törvényhozásba, amely mostantól a parlamentben ül – az SNS listáján ugyanis párttagok helyett csupa olyan influenszer szerepelt Danko mellett, akik aktívan terjesztenek különböző közösségi médiás felületeken összeesküvés-elméleteket hol a vakcinákról, hol az ukrajnai háborúról.

Danko a kijelentéseivel épp ezért akarhat erősíteni a saját pozícióján: „Most zajlik a koalíció részéről a kormányprogram előkészítése, ami alapvetően meg fogja határozni azt, milyen irányba indul el a kormány. Lehet ez egy olyan nyomásgyakorlás Danko részéről, ami arra irányul, hogy a kormányprogramban nagyobb teret kapjanak az SNS elképzelései – emellett azért küzd a saját pozíciójáért is. Dankónak viszont azt is tudatosítania kell, hogy ő itt tényleg a legkisebb játékos, és miután az előző ciklust a parlamenten kívül töltötte, nem lehet szándéka az, hogy ilyen könnyen feladja azt a hatalmat, amit most megkapott. Tehát inkább a helyezkedés részének tekinthetők ezek a kijelentések, mintsem valódi konkrét, közvetlen fenyegetésnek a koalíció stabilitását illetően.”

Tisztogatás rendőrfronton

Egyelőre nem látni, hogy a kormány merre indulhat el egyes kérdésekben, például a gazdaságpolitika terén – de a kormányprogram kialakításán túl már jöttek konkrét intézkedések. „Az első néhány hét döntései leginkább a belügyminisztérium körül folynak. Láttuk ezt a színházat, ami a migrációs ügyben zajlott, de ennél sokkal fontosabb az, hogy elkezdődtek a tisztogatások, és tulajdonképpen ez határozza meg most a koalíció felfutását” – mondta Szalay.

Elsősorban a rendőrségen belül kezdtek el tisztogatni: bár az országos rendőrfőkapitány, Hamran István jelezte, hogy mindenképpen távozni fog a posztjáról, a belügy látványosan leváltotta őt még azelőtt, hogy önként lemondott volna. Emellett szolgálaton kívülre helyeztek több olyan nyomozót is, akik a korábbi Smer-kormányok korrupciós ügyeit vizsgálták az elmúlt években (ezekről itt írtunk korábban) – igaz, kibontakozott egy jogi vita arról, hogy törvényesen helyezték-e őket szolgálaton kívülre, a vita pedig Szalay szerint elhúzódhat.

A személycseréken kívül a Smer elkezdte behozni a saját embereit is a rendvédelmi szervekbe, a Napunk főszerkesztője szerint pedig a kormány legfőbb prioritása rövid távon az lesz, hogy a szerveken túl az igazságügyi minisztériumban is megtegyék „azokat a lépéseket, amik biztosíthatják a saját szabadságukat is, és hogy visszafordíthassák az elmúlt években lezajlott folyamatokat”.

„Látjuk azt, hogy tényleg mindent meg fognak tenni ennek érdekében, ráadásul kulcspozíciókra készülnek behelyezni olyan embereket akár a rendőrségen belül is, akik tulajdonképpen összeesküvéselmélet-hívők sok esetben”

– mondta Szalay. „Éppen csütörtökön hallgatták meg a parlamentben azt a Branislav Zuriant, akit most a rendőrség belső ellenőrzésének az élére akarnak helyezni. Ellene eleve több eljárást is indítottak az elmúlt időszakban azzal kapcsolatban, hogy a rendőrségtől szivárogtatott információkat, a délelőtti meghallgatásán pedig arról beszélt, hogy egy ideig még Belaruszban is bujkált emiatt. Sőt, konkrétan azt terjeszti, hogy a korábbi országos rendőrfőkapitányt, Milan Lučanskýt meggyilkolták.” Lučanský ellen szintén rendőrségi eljárás folyt, azonban a cellájában öngyilkos lett – később független vizsgálatok is bebizonyították, hogy nem volt semmiféle idegenkezűség a halálában.

Szintén friss javaslat az új szlovák kormány részéről az is, hogy csökkentsék a korrupciós ügyek büntetési tételeit – Szalay szerint ezzel is enyhítenék az elmúlt évek folyamatait, amiben több Smer-közeli oligarchát és korábbi tisztségviselőt megvádoltak, vagy el is ítéltek korrupciós ügyekben. „Elsősorban megint a saját embereik védelméről van szó, hogy elérhessék azt, hogy bizonyos ügyekben hamarabb szabadulhassanak azok, akiket már az elmúlt időszakban akár rács mögé juttattak. Kulcsfontosságú lehet ez azok számára is, akik ellen most folynak az eljárások” – mondta Szalay.

A közvélemény egyelőre nem igazán reagált erre a törvényjavaslatra – Szalay szerint ugyanis míg a Smer és a Hlas szavazói nem igazán érzékenyek a korrupció témájára, a közvélemény másik, ellenzéki része még nem igazán ocsúdott fel a választási eredményekből annyira, hogy tematizálni tudják ezeket a témákat a nyilvánosságban.

Lehetnek olyan ügyek, amelyekben Fico Orbán támogatására szorul majd az EU-ban

A főszerkesztő szerint elképzelhető, hogy a jövőben nemcsak a rendőrségen, de akár az ügyészségen belül is bepróbálkozhat a szlovák kormány olyan intézkedésekkel, melyek visszafordítanák az elmúlt évek korrupciós ügyeinek feltárását. Egy ilyen lépés azonban egészen biztosan éles kritikával járna az Európai Unió részéről – ami miatt szüksége lehet Szlovákiának Magyarország, pontosabban Orbán Viktor támogatására. Az új felállásban azonban még jobban befagyhat a Visegrádi Négyek együttműködése – a várhatóan év végéig kormányra kerülő új lengyel koalíció feje, Donald Tusk ugyanis Orbán mellett Ficót sem különösebben szívleli.

„Fico ugyan biztosan mindent megtenne azért, hogy a V4-ek sokkal intenzívebben működjenek együtt, de mivel Lengyelország ebben valószínűleg nem lesz partner – a cseh kormányról nem is beszélve –, ezért inkább azt gondolom, hogy sokkal inkább a kétoldalú együttműködésen lesz a hangsúly Szlovákia és Magyarország között mind a nemzetközi, mind az európai uniós ügyekben” – mondta Szalay.

„A Fico-kormány Lengyelország új vezetésében sem találhat igazán szövetségesre, akire bármilyen módon támaszkodhatna a V4 ügyében, és Csehországban sem tudnak senkit úgy segítségül hívni, hogy ezt a vonalat erősíthessék.”

Mi lesz a magyarokkal?

Azt viszont egyelőre nem látni, hogy a szlovákiai magyar kisebbséget illetően milyen politikát képviselne Fico új kormánya. „Nem jó előjel, hogy mindjárt a legelső kormányülésen leváltották Bukovszky László kisebbségi kormánybiztost, akit még 2016-ban neveztek ki – amikor még szintén Robert Fico volt a miniszterelnök. Nem is neveztek ki a helyére senkit, tehát nem tudjuk azt, hogy intézményi szinten egyáltalán hogy fog kinézni a kisebbségpolitika.” A szlovák parlamenten belül pedig még soha nem volt ennyire gyenge a magyarok képviselete Szalay szerint: egyedül az OL’aNO (Egyszerű Emberek, vagy a párt új nevén: Szlovákia) színeiben bejutott Grendel Gábor vállalta fel, hogy a magyar üggyel is foglalkozna, azonban az ellenzéki képviselő fő profilja inkább a biztonságpolitika.

Emiatt Szalay szerint a kisebbségpolitika biztosan a perifériára szorul a következő időszakban, azt pedig egyelőre nem látni, hogyan szerveződik újra a szlovákiai magyar politika.

„Decemberben lesz egy tisztújító közgyűlése a Szövetségnek, és az egy fontos mérföldkő lesz abból a szempontból, hogy merre indul el az etnikai politizálás, mert az elmúlt egy hónapban több vezető politikus is megkérdőjelezte a Szövetségben azt, hogy folytatni kellene az eddigi etnikai politizálást Szlovákiában.” Többek között a Szövetség kampányarca, Gyimesi György is úgy nyilatkozott a választások után, hogy véget kell vetni az etnikai alapú politizálásnak – azonban látható, hogy a párton belül továbbra is vita van erről. (A szeptemberi választás előtt ebben a cikkünkben írtunk részletesen a felvidéki magyar pártokról.)

„Az év végéig tisztázódnia kell annak, hogy lesz-e az eddigi etnikai politizálásnak jövője – és annak is, hogy a Fico-kormány mennyire fog kisebbségi politikával foglalkozni. Ha Fico megtartja a mostani status quót a kisebbségi jogok terén, vagy akár még kedvezni is fog valamilyen módon Dél-Szlovákiának, akkor az nehezebb helyzetbe fogja hozni a Szövetséget, amely parlamenten kívüli pártként próbálhat majd valahogy ezekben a kérdésekben kommunikálni. Ha viszont korlátozni fogja a kisebbségi jogokat bármilyen módon, az kedvezhet a szlovákiai magyar politikának olyan szempontból, hogy nagyobb szerepet kaphat – ha meg tudja szervezni magát.”