Biden Amerika szövetségeseinek és ellenségeinek is üzenni akart izraeli útjával

Szerdán Tel-Avivba látogatott Joe Biden amerikai elnök, hogy biztosítsa Izraelt arról, az Egyesült Államok teljes mellszélességgel mellette áll, segíti a zsidó államot a Hamász terrorszervezet elleni harcában. Ez persze már Biden látogatása előtt is egyértelmű volt, a két ország évtizedek óta közeli szövetségese egymásnak, ráadásul a Hamász október 7-i tömegmészárlásai után két amerikai repülőgép-hordozót és kísérőhajóikat is a térségbe vezényeltek. Ezek egyenként is középhatalmi státuszú országok haderejével érnek fel, és elsősorban elrettentő funkciójuk van, hogy a helyzet ne eszkalálódjon egy regionális konfliktussá.

De a politikában nagyon fontosak a szimbolikus tettek is, az amerikai elnök többek között azért utazott Tel-Avivba, hogy kifejezze együttérzését és támogatását az izraelieknek, és hogy a világ többi országának azt mutassa: az Egyesült Államok garantálja szövetségesei biztonságát. Az amerikai elnök látogatása azt üzente, az Egyesült Államok továbbra is kulcsfontosságú szerepet szán magának a nemzetközi válságok enyhítésében és a demokráciák védelmében.

Biden útját ugyanakkor beárnyékolta, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem tudott találkozni arab országok vezetőivel és a Hamásszal rivális Fatahot vezető Mahmúd Abbász palesztin elnökkel Jordániában. A tervezett találkozót a gázai kórháznál történt robbanás után Jordánia lemondta, és számos közel-keleti országban felerősödtek az addigi Izrael-ellenes tüntetések.

Ezzel az út egy fontos diplomáciai része meghiúsult, azonban Biden amellett, hogy megerősítette Izrael számára a védelmi garanciákat, már az útjáról hazafelé tartva a repülőn bejelentette, hogy – miután az izraeli kormány is belement, hogy Egyiptom felől civileknek szánt segélyek bejuthassanak – telefonon sikerült elérnie Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnöknél, hogy az egyiptomi–gázai határon várakozó segélyszállítmányok egy kisebb része átjusson a Gázai övezetbe.

Végül a szükséges útjavítások elvégzése után, szombaton érkezhetett meg húszkamionnyi segély az övezet déli részébe – az egyelőre bizonytalan, hogy mikor és mennyi további szállítmányt engednek majd be. Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, a segélyek szombati bejutása az Egyesült Államok „több napos kimerítő diplomáciai tevékenységének” eredménye. Blinken sürgette az összes felet, hogy tartsák nyitva a rafahi átkelőt, szerinte a palesztin civilek nem szenvedhetnek a Hamász terrorizmusa miatt.

A belső gyengeség bátoríthatja az ellenfeleket

Egy, a New York Timesban megjelent publicisztika szerint ezekben a napokban a nemzetközi színtéren megjelenő Amerika-kép ápolása azért is különösen fontos Bidennek, mert Washingtonban épp a feje tetejére állt az amerikai képviselőház. A belső bizonytalanságok háborús időkben nem mutatnak túl jól kifelé. A Republikánus Párt belviszálya miatt jelenleg az amerikai képviselőház sem az Izraelnek, sem az Ukrajnának nyújtandó sokmilliárdos katonai segélycsomagot nem tudja megszavazni, mert Kevin McCarthy megbuktatása óta nem sikerült még új házelnököt választani.

A jövő évi amerikai elnökválasztás republikánus elnökjelöltségére legnagyobb eséllyel pályázó Donald Trump exelnök pedig az Izraelt fenyegető libanoni Hezbollah terrorszervezetet „nagyon okosnak”, az ukrajnai háborút kirobbantó Vlagyimir Putyint pedig „zseninek” nevezte korábban, ami szintén szokatlan jelenség lehet Amerika szövetségesei számára.

Mindezek miatt nevezte Robert Gates, George W. Bush és Barack Obama védelmi minisztere a Foreign Affairsben megjelent, sokat vitatott cikkében az Egyesült Államokat „diszfunkcionális szuperhatalomnak”. Kína és Oroszország szilárdan hisz abban, hogy az Egyesült Államok visszafordíthatatlan hanyatlásban van – írta –, amit „növekvő elszigetelődése, politikai polarizálódása és belpolitikai zűrzavarai” tesznek nyilvánvalóvá. Azonban a jelek szerint Biden még mindig hisz az intervencionista külpolitikában, ha ez a beavatkozás a terrorizmus ellen és az erőszak lecsillapítására irányul.

Miután visszatért az Egyesült Államokba, az elnök bejelentette, hogy az ukrajnai és izraeli siker „létfontosságú” az Egyesült Államok számára. Az amerikai közvéleménynek Biden szombaton ezt újból nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte. „A történelem megtanított minket rá, hogy amikor a terroristák és a diktátorok nem fizetnek meg, akkor csak még több halált és pusztítást okoznak”.

A Fehér Ház egy átfogó, 105 milliárd dolláros segélycsomagot készített elő, amely mintegy 60 milliárd dolláros támogatást tartalmaz Ukrajnának, és 14 milliárd dollárt Izraelnek. További 14 milliárd dollárt szánna az amerikai–mexikói határ biztonságának javítására, és az indo-csendes-óceáni térség, közelebbről vélhetően Tajvan megerősítésére is költenének néhány milliárdot.

A 105 milliárdos csomagon belül Biden közel 10 milliárdot költene humanitárius célokra is, de a részletek egyelőre nem ismertek, nem tudni, hogy ebből menne-e pénz a palesztin civileknek. Az izraeli út előtt az elnök egy 100 millió dollár értékű humanitárius gyorssegélyt akart a Gázai övezetbe küldeni, de ezt republikánus politikusok igyekeznek megtorpedózni, azzal az indokkal, hogy csak akkor szabad humanitárius segélyt (tehát például civileknek szánt ételt, gyógyszert) a Gázai övezetbe küldeni, ha a Hamász elengedi az összes túszt, ami kétséges, hogy egyhamar bekövetkezik-e.

Rövid idő alatt kellett eldönteni, folytatják-e az utat Izraelbe, vagy sem

Biden útja eredetileg nemcsak Izraelbe vezetett volna, hanem Egyiptom elnökével, a jordán királlyal és a ciszjordániai Palesztin Hatóságot vezető Abbásszal is találkozott volna Jordániában, de ez elmaradt, miután kedden este egy máig vitatott eredetű robbanás történt egy gázai kórháznál.

Ez sok civil halálával járt, a Hamász befolyása alatt álló gázai kormány szerint 471-en vesztették életüket, igaz, ezt az izraeli hadsereg vitatja, szerintük nem több száz, hanem több tucat áldozat volt. (Az amerikai hírszerzés szerint pedig 100-300 között lehet az áldozatok száma.) Miután a Hamász azt állította, izraeli légicsapás történt, a kórházrobbanásért a közel-keleti országok közül sokan azonnal Izraelt tették felelőssé, még az USA szövetségesei, Törökország és Szaúd-Arábia is élesen elítélték a történteket. Biden még a repülőgépen volt, amikor a Palesztin Hatóság, Egyiptom és Jordánia vezetői lemondták a tervezett találkozót.

A CNN szerint ekkor azért került nehéz helyzetbe az amerikai elnök, mert ha bebizonyosodott volna, hogy Izrael a felelős a sok civil halálával végződő robbanásért, akkor rendkívül kínos lett volna Bidennek pár órával később Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt üdvözölnie a tel-avivi reptéren. És bár akkor még az elnök nemzetbiztonsági csapata nem volt 100 százalékig biztos benne, hogy Izrael felmenthető a kórházrobbanás felelőssége alól, de az általuk elemzett információk, képek, videók és hangfelvételek már inkább arra engedtek következtetni, hogy nem az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a felelősek. Visszafordulni egy ilyen helyzetben túl nagy kockázattal járt volna, világszerte Izraellel szimpatizáló emberek milliói vitatták volna a lépés helyénvalóságát, mindezek miatt a kiélezett helyzetben az elnöki stáb inkább úgy döntött, Biden Tel-Avivba megy.

A kórházrobbanás után a Közel-Kelet és Európa jó pár országában heves Izrael-ellenes tüntetések kezdődtek. Néhány órával az első hírek után aztán az izraeli hadsereg bejelentette: a tragédiát nem izraeli bomba, hanem a Gázai övezetben a Hamász mellett szintén jelenlévő Iszlám Dzsihád terrorszervezet egy rosszul működő, idő előtt lezuhanó rakétája okozta. Izrael videót és egy hangfelvételt is közzétett, amelyen szerintük két terrorista beszél arról, hogy a saját fegyverük okozta a kórházrobbanást. Nyílt forrású információkból dolgozó elemzések arra jutottak, hogy a robbanás helyszínéről készült fotók és videók alapján nem volt olyan kráter vagy komolyabb szerkezeti kár az épületben, ami izraeli rakétára utalt volna, hanem vélhetően egy azoknál kisebb erejű robbanás történt.

Tel-Avivban maga Biden is arról beszélt, hogy nem Izrael, hanem „a másik csapat” felelős a robbanásért. Később az amerikai hírszerzés is az Iszlám Dzsihád félresikerült rakétakilövésére vezette vissza a detonációt. Itt írtunk arról, hogy korábban a Hamász és az Iszlám Dzsihád rakétái hányszor robbantak fel gázai területen, időnként a palesztinok felháborodását is kiváltva. Ugyanakkor Izrael is támadott már kórházakat korábbi fegyveres összetűzésekben, főként olyan esetekben, amikor terroristák raktárnak vagy búvóhelyként használták az épületeket.

Jordánia továbbra is az USA-val együtt dolgozna megoldáson

Az arab vezetőkkel tervezett találkozó lemondása ellenére Biden arról beszélt az Air Force One fedélzetén, hogy továbbra is nagyon jó a kapcsolata a jordán királlyal, és a jordániai külügyminiszter is azt mondta a CNN-nek, hogy országa és az Egyesült Államok együtt dolgozik a térség számára egy megoldáson, az amerikaiak szerepét pedig nélkülözhetetlennek nevezte. Ugyanakkor a kórházrobbanásról szerdán este továbbra is azt mondta, hogy „itt mindenki azt gondolja, hogy Izrael a felelős érte.” Egy független nemzetközi vizsgálatot sürgetett az igazság kiderítéséhez.

A CNN megemlítette, hogy az arab vezetők annak sem örülhetnek, hogy az Egyesült Államok szinte teljes mértékben Izraelt támogatja, és a jordániai találkozót lehet, hogy részben azért is mondták le, hogy valamennyire elhatárolódjanak Amerikától és a Biden-kormányzattól, miközben egyre több közel-keleti országban voltak tüntetések az elmúlt héten. Jordániában különösen tarthatnak ezektől a demonstrációktól, mert a lakosság egy jelentős része mondja magát palesztin származásúnak. A BBC elemzése szerint nem elhanyagolható része a konfliktusnak az sem, hogy közel-keleti vezetők azért is követik kiemelt figyelemmel az október 7-én elindult folyamatokat, mert eszükbe juthat, hogy 2011-ben egyetlen dühös és csalódott tunéziai kereskedő halála volt az utolsó szikra az arab tavaszhoz.

Szombaton Kairóban rendeztek békecsúcsot számos ország részvételével, ezen II. Abdullah jordán király úgy vélte, a világ hallgat a Gáza elleni izraeli támadásokról, és a konfliktus kiegyensúlyozott megközelítését hangoztatta. „Az arab világ azt az üzenetet hallja, hogy a palesztinok élete kevésbé számít, mint az izraelieké” – mondta, hozzátéve, hogy felháborítják és elszomorítják az ártatlan civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmények a Gázai övezetben, Ciszjordániában és Izraelben is.

Biden is úgy látja, a Hamász többek között a szaúdi-izraeli közeledést torpedózta meg

A Hamász terrortámadásai és az azt követő izraeli válaszcsapások a Gázai övezetben keresztbe tettek egyes arab országok és Izrael amerikai bábáskodással elért közeledésének is, amire a kórházrobbanás körüli első hírek csak ráerősítettek. Jordánia és Egyiptom korábban békeszerződéseket kötött Izraellel, az Egyesült Arab Emírségek az Ábrahám-megállapodással normalizálta a kapcsolatokat a zsidó állammal, valamint Szaúd-Arábia és Izrael kapcsolata is javulni kezdett. Kilátásban volt egy történelmi megállapodás az egykori esküdt ellenségek között, a szunnita királyság azon az úton volt, hogy elismerje Izraelt mint államot, többek között az Egyesült Államok biztonsági garanciáiért cserébe.

A gázai kórháznál történt robbanás miatt azonban – legalábbis egy időre – végleg lekerült a napirendről az izraeli–szaúdi közeledés, és ezzel tulajdonképpen teljesült a szaúdiak egyik legfőbb ellensége és a Hamász legjelentősebb támogatója, Irán célja. (Irán lehetséges céljairól itt írtunk korábban részletesebben.) Joe Biden is beszélt erről szombaton: „Az egyik ok, amiért a Hamász megindult Izrael ellen.... tudták, hogy le fogok ülni a szaúdiakkal” – idézte az amerikai elnök szavait a Reuters.

Ugyanakkor az Economist szerint az arab világ korántsem olyan egységes az izraeli–palesztin kérdésben, mint sokan gondolhatják. Az Al-Dzsazíra katari médium például sok műsoridőt biztosít arra, hogy bemutassa a Katar által támogatott Hamász álláspontját. Eközben viszont a Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek által működtetett csatornák bár tudósítanak a gázai pusztításról, nem kérnek interjúkat a Hamász tisztségviselőitől, az arabul is beszélő izraeli zsidók azonban gyakori vendégek a műsorokban. A szerkesztőségekben heves viták alakultak ki a nyelvezetről: korábban az izraeli erőkre a „megszálló hadsereg” kifejezést használták, ma viszont már csak izraeli hadseregként hivatkoznak rá.

A szárazföldi offenzíva még a levegőben lóg

A BBC szerint Biden az izraeli útjával egyszerre akarta kifejezni támogatását Izrael felé, és enyhíteni a civilek helyzetét a Gázai övezetben. Az amerikai elnök Tel-Avivban elmondott beszédében teljes körű támogatásáról biztosította Izraelt, a Hamász által elkövetett szörnyűségeket az ISIS legdurvább pusztításához hasonlította, de azt is hangsúlyozta, hogy a terrorszervezet élő pajzsként használja a civileket. Arról is beszélt a 9/11-i terrortámadásokra utalva, hogy tudja, az izraeliek milyen dühöt éreznek, de azt kérte, ez ne eméssze fel őket.

Biden a Tel-Aviv-i látogatása során izraeli döntéshozóknak is jelezte, törekedjenek a palesztin civilek megóvására. Az Economist idézte David Makovskyt, a Washington Institute munkatársát, aki úgy véli, Amerika célja lehet még a Hamász riválisának tekinthető Palesztin Hatóság megerősítése is. Emellett Biden azt is világossá tette, hogy „utat kell találni egy önálló palesztin államhoz”, még ha az nem is jön létre a közeljövőben. Az elnök már izraeli útja előtt arról beszélt, nagy hiba lenne, ha a harcok után Izrael megszállva tartaná a Gázai övezetet.

Az Economist szerint a Gázai övezet elleni izraeli szárazföldi hadművelet valószínűleg még néhány napig nem kezdődik meg, nehogy úgy tűnjön, az amerikai elnök adott zöld utat a háború egy különösen pusztító szakaszának. És amerikai tisztviselők a CNN-nek arról is beszéltek, hogy az izraeliek minél tovább halogatják a gázai szárazföldi inváziót, annál jobb, mert így több idő jut a stratégia megtervezésére, és mivel már eltelt valamennyi idő október 7-e óta, az izraeli hadsereg kisebb eséllyel cselekszik majd olyan érzelmi töltettel, mintha azonnal lerohanták volna az övezetet a Hamász tömegmészárlásai után.

A BBC elemzése szerint Biden az izraeli útjával azt is meg akarta erősíteni, hogy a háború nem terjedhet tovább, főként a libanoni Hezbollahnak, Iránnak és az általa támogatott milíciáknak akarta megmutatni: ha beavatkoznak a konfliktusba, számolniuk kell az Egyesült Államokkal.