A Hamász először engedett el túszokat a két héttel ezelőtti támadás óta

2023. október 20. – 05:41

frissítve

A Hamász először engedett el túszokat a két héttel ezelőtti támadás óta
Fotó: Ronen Zvulun / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Izrael több mint 100, a Hamászhoz tartozó operatív célpontra mért csapást az éjszaka folyamán.
  • Továbbra is légicsapások érik a rafahi átkelő környékét, így még mindig állnak a segélyek a Gázai övezet határán.
  • Izraeli légicsapásban megrongálódott egy 12. századi görög ortodox templom a Gázai övezetben. A Hamász szerint 18 ember éltét vesztette.
  • Az izraeli hadsereg a Gázai övezet határánál állomásozik. A helyszínen tankokat és páncélozott járműveket is láttak.
  • A magyar külügyminisztérium arra kéri az állampolgárokat, hogy csak halaszthatatlan esetben utazzanak Kelet-Jeruzsálembe vagy a környékére.
  • Az izraeli hadsereg evakuálja a lakosságot libanoni határnál fekvő Kirjat Smona városából.
  • Az izraeli védelmi miniszter már készíti a Gázai övezetnél állomásozó katonákat a Hamász elleni hadjáratra, ami szerinte egy hónapig is elhúzódhat.
  • Az ENSZ főtitkára ellátogatott a rafahi határátkelőhöz. Egyiptom lassan, de halad az oda vezető útvonal megtisztításával a betontömböktől, hogy elindulhassanak Gázába a segélyszállítmányok.

Joe Biden után Antony Blinken külügyminiszter is megszólalt a két amerikai nőről, mint mondta, minden segítséget meg fognak kapni, arról azonban nem beszélt, hogy milyen egészségi állapotban vannak – egyrészt mert még ők sem tudják, másrészt pedig mert tiszteletben akarják tartani a magánszférájukat. Ez egyébként azért fontos kérdés, mert a Hamász állítólag az idősebbik nő rossz egészségi állapota miatt engedte szabadon őket. Blinken arról is beszélt, hogy ebben a konkrét esetben annyit tud mondani Katarról, hogy nagyra értékelik a segítségüket.

Időközben az első, már Izraelben készült kép is megjelent a szabadon engedett anyáról és lányáról, ezen katonák kísérik őket.

Az IDF szóvivője pénteken arról beszélt, hogy továbbra is a Hamász elpusztítása a céljuk, hiába lobbiznak egyre többen a szárazföldi offenzíva elhalasztása mellett. Dorion Spielman a két amerikai túsz elengedése után arról beszélt, hogy a Hamász most erre felhúzva emberi jogi szervezetnek próbálja feltüntetni magát, de a gonoszságuk továbbra is megmutatkozik az Izraelre hulló rakétákban. Mint mondta, előbb engedjenek el minden túszt, aztán elkezdődhet közöttük a párbeszéd.

Spielman arra a kérdésre, hogy a Hamász az amerikaiak támogatását akarta-e megingatni azzal, hogy amerikai túszokat engedett szabadon, azt válaszolta, hogy az egész tipikus eleme a Hamász tevékenységének. Szerinte ez az egész egy körforgás, ahol a szervezet előbb támadást indít, gyilkol és rakétákat küld Izraelre, aztán visszarohan Gázába, elbújik a civilek mögé. Amikor a civilek meghalnak, akkor emberi jogi jogsértésekre hivatkoznak a nemzetközi közösség előtt, ezért Izrael felhagy a támadásokkal, a Hamász újra összeszedi az erejét, és folytatódik minden elölről.

„Azt akarják, hogy tartsunk szünetet a kiiktatásukban, de háborúban állunk, itt nem lesz szünet, el fogjuk pusztítani őket”

– mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a Hamász egy oylan gonosz, amit meg kell állítani, és ezt meg is fogják tenni.

Az amerikai elnök is megszólalt a Hamász által szabadon engedett amerikai túszok ügyében, mint mondta, ők és a családjuk is minden segítséget meg fognak kapni az amerikai kormánytól, hogy felépüljenek az elrablásuk után, és arra kért mindenkit, hogy tartsa tiszteletben a magánéletüket ebben a helyzetben. Biden azt is hozzátette, hogy a kormány éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy kiszabadítsák a Hamász fogságában tartott amerikaiakat, és kiemelte, hogy Katar és Izrael is a partnereik voltak a mostani akcióban.

A Hamász péntek este jelentette be, hogy szabadon engedett egy amerikai anyát és a lányát, egészen pontosan Judith és Natalie Raanant, akik chicagóiak, és csak Judith anyjának 85. születésnapja alkalmából utaztak Izraelbe. A Hamász állítólag azért engedte el őket, mert Judithnak rossz az egészségi állapota. Az izraeli miniszterelnökség tájékoztatása szerint a két nő pénteken késő este a Vöröskereszt segítségével megérkezett Izraelbe.

A Vöröskereszt az akció után videóban kérte a feleket, hogy hagyják abba a harcokat Gázában, és a többi túsz szabadon engedését sürgette, hozzátéve, hogy semleges szereplőként az ő kimentésükben is tudnak segíteni.

A terrorszervezet péntek este jelentette be, hogy a két héttel ezelőtti támadások és túszejtések óta először engedett szabadon túszokat, egy amerikai anyát és a lányát. Az iszlamista szervezet katari közbenjárás nyomán, „humanitárius megfontolásból” engedte el a két túszt, akiknek a kiszabadulását Izrael is megerősítette, ám ennél többet hivatalosan nem tudni róluk.

Az izraeli sajtóban megjelent hírek alapján a két amerikai jelenleg a Vöröskereszt felügyelete alatt áll, és Egyiptomon keresztül viszik majd vissza őket Izraelbe. A Reuters helyszíni tudósítója azt is hozzátette, hogy a családjukat már értesítették. A Jerusalem Post szerint egészen pontosan Judith és Natalie Raananról van szó, akik chicagóiak, és csak Judith anyjának 85. születésnapja alkalmából utaztak Izraelbe. A Hamász állítólag azért engedte el őket, mert Judithnak rossz az egészségi állapota.

A török elnök X-en (korábban Twitter) azt írta, újfent hangsúlyozza a kérésüket az izraeli vezetés felé, hogy ne indítsanak átfogó támadást, mert az szerinte csak még több fájdalommal, halállal és könnyel fog járni. Mint írta, a régiót minél előbb meg kell menteni ettől a helyzettől, és mindenkit arra kért, hogy támogassa az azonnali tűzszünetre vonatkozó kezdeményezéseket.

Azt is hozzátette, hogy a régió csak olyan mechanizmusok bevezetésével lehet stabil, amelyek garantálják az ott élő összes népcsoport biztonságát, és leszögezte, Törökország mindent meg fog tenni azért, hogy a konfliktus még azelőtt lezáruljon, hogy eljutna odáig, ahonnan már nincs visszaút. A török elnök egyébként korábban szégyenletesnek nevezte a gázai csapásokat.

Joáv Galant pénteken egy parlamenti bizottsági ülésen azt mondta, Izrael közelgő hadjáratának egyik célja, hogy minden kapcsolatot megszakítsanak a térséggel. „Ha a Hamásszal vívott háborúnak vége lesz, Izrael egyszer és mindenkorra megszabadul a Gázai övezetben vállalt kötelességeitől” – mondta a védelmi miniszter. Azt is újfent hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy teljesen megsemmisítsék a Hamász katonai és kormányzó erejét, és új fejezetet nyissanak a régió biztonsági helyzetét illetően.

Galant korábban egy beszédében azt mondta, Izrael ebben a hadjáratban meg fogja semmisíteni a Hamászt, de ez nem lesz könnyű, nem egy-két napig fog tartani, hanem akár egy hónapig is. „Arra kérlek benneteket, hogy öljetek meg minden terroristát. Ez a szabály. Bízunk bennetek és számítunk rátok. Ma még csak messziről látjátok Gázát, de belülről is látni fogjátok” – tette hozzá.

Újabb információkat osztott meg az izraeli hadsereg a Hamász által két hete túszul ejtett nagyjából 200 izraeliről, akik között ez alapján több mint húsz, 18 év alatti gyerek van, legalább tíz, de akár húsz ember is 60 fölött lehet, és ami a legfontosabb, a nagy részük az IDF szerint még életben van. Az IDF azt is hozzátette, hogy a Hamász „holttesteket is túszul ejtett” a támadások során. A terroristák fesztiválon, lakásokba betörve és az utcán is ejtettek túszokat, erről ebben a cikkben írtunk.

Az izraeli túszokra egyébként pénteken Tel Avivban külön akcióval hívták fel a figyelmet, egészen pontosan egy sábáti asztalt terítettek nekik, ahova péntek este ők is leülnének, ha éppen nem a Hamász fogságában lennének. A kétszáz üres asztal mellett a túszok hazavitelét sürgető transzparensekkel és szórólapokkal is készültek, a túszok családtagjai pedig együtt végezték el az ilyenkor megszokott ceremóniát.

Fotó: Leon Neal / Getty Images Fotó: Leon Neal / Getty Images
Fotó: Leon Neal / Getty Images

A nemzetvédelmi minisztérium közlése szerint az izraeli-palesztin konfliktus kitörése óta több száz százalékos növekedést rögzítettek, nagyjából százezren folyamodtak engedélyért a minisztérium engedélyekért felelős osztályához. David Weizman, az osztály vezetője azt is elmondta, hogy ez a szám átlagosan két év alatt szokott összejönni, de az egész annyira nem meglepő annak fényében, hogy a konfliktus kitörése után maga a minisztérium hirdetett programot annak érdekében, hogy fegyverhez juttasson minden olyan civilt, aki erre igényt tart.

Ennek értelmében a kritériumoknak megfelelő érdeklődők telefonon is interjúzhattak ahelyett, hogy személyesen be kellett volna menniük valahova, és egy héten belül már meg is kaphatták az engedélyüket. Emellett lazítottak is a szabályokon, így több ezer olyan civil juthatott fegyverhez, akik az elmúlt hat hónapban adták le a fegyverüket az engedély megújításához szükséges tréning hiánya miatt, vagy akiknek lejárt az idén kiváltott engedélye, mert nem vásároltak időben fegyvert. Az új engedélyekkel egyébként a korábbi 50 helyett jelenleg 100 lőszert lehet venni.

(CNN)

Az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője szerint világos, hogy a nyugati média célba vette Egyiptomot, és Izrael „célzott támadásai” ellenére tartja felelősnek azért, hogy nem lehet használni az átkelőt. Ahmed Abu Zeid azzal is megvádolta Izraelt, hogy visszautasítja a segélyek beengedését. A rafahi határátkelő nyitva és Egyiptom nem felelős azért, hogy harmadik országok állampolgárai akadályokba ütköznek távozáskor, írta a szóvivő X-en (a volt Twitteren).

A rafahi átkelő az egyetlen a gázai határon, amely nem Izraelbe, hanem Egyiptomba vezet. Ahogy arról korábban írtunk, Izrael nem volt hajlandó megnyitni a Gázai övezet határait, de Joe Biden közvetítésével sikerült megállapodni, hogy a segélyek Rafahnál bejuthassanak. Az elmúlt napokban folyamatosan légicsapások érték az átkelő környékét, így a segélyek csak gyűltek, de semmi sem jutott át a Gázai övezetbe. Egyiptom még javítja az utakat, ám a légicsapások mellett lassan halad.

A Hamász október 7-i terrortámadásai óta még mindig holttestek tucatjai hevernek Izrael Gázához közeli területein, nyilatkozta a CNN-nek a ZAKA civil mentőszervezet helyi vezetője. Yossi Landau szerint a Hamász rakétázásai miatt nem tudták elvinni a halottakat, de folyamatosan dolgoznak, napról napra egyre több holttestet találnak meg és azonosítanak. A rakétatámadások annak ellenére folytatódtak Gázából, hogy az izraeli hadsereg továbbra is csapásokat mér a területre, írja a CNN.

Nagyon, sokan fognak meghalni amiatt, hogy kimaradoznak a közüzemi szolgáltatások Gázában, nyilatkozta a CNN-nek Avril Benoît. Az Orvosok Határok Nélkül ügyvezető igazgatója a csatornának arről beszélt, hogy gyakran elveszíti a kapcsolatot az egyik gázai kórházban dolgozó csapatával az áramellátás vagy a mobilkapcsolat megszakadása miatt, de arra figyelmeztették, hogy üzemanyagból katasztrofálisan kevés maradt, és már egy ideje a fájdalomcsillapítókból is hiány van. A sebészcsapatoknak ki kell porcióznia az altatószereket,

„választaniuk kell, ki kap életmentő műtétet és ki nem”.

Az orvoscsoportok kimerültek, folyamatosan dolgoznak, „mindenki dehidratált, alultáplált, éhezik”. Mindez nehéz körülményeket teremt ahhoz, hogy „akár csak képesek legyenek” a tömeges sérülések ellátására.

Abszolút élet-halál kérdésről van szó, „létfontosságú, hogy a humanitárius segítséget be tudjuk hozni”

– folytatta. „Nagyon aggódunk mindenki sorsáért, aki épp történetesen Gázában van, ahol sehol sincs biztonság.”

„Ma Palesztinával és Gázával szolidaritásban sztrájkolunk”

posztolta Greta Thunberg svéd klímaaktivista pénteken az X-re (a volt Twitterre). „A világnak fel kell szólalnia az azonnali tűzszünet, igazság és a palesztinok, valamint

az összes érintett civil szabadsága mellett”

– írta a bejegyzésébe, amely nem utal külön a Hamász által október 7-én megölt vagy túszul ejtett több száz izraeli civilre. A poszttal kitett képen az egyik társa „ez a zsidó Palesztina mellett áll”, egy másik „szabad Palesztina” feliratú lapot tart fel.

A Politico szerint az aktivista egy Instagram-posztot is megosztott a „Palesztina beszél” nevű felhasználótól, amely sztrájkra szólít fel, hogy „a lehető legnagyobb nyomást helyezzük a Nyugatra a rasszista politikája megváltoztatásáért és a gázai népirtás megállításáért”.

A lap megkérdezte erről az izraeli hadsereg európai szóvivőjét. „Aki a jövőben bárhogyan is azonosul Gretával, az én szememben terrortámogató” – válaszolta Arye Sharuz Shalicar.

„Amit Greta csinál, hogy most mutat szolidaritást Gázával, miközben egy szót sem szól az izraeliek lemészárlásáról, azt mutatja, hogy valójában nem a palesztinok mellett áll, hanem az asztal alá söpri a palesztinok vagy a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorját, mintha nem is létezne.”

Frissítés: Az eredeti posztot mostanra törölték, de a hozzá tartozó képet kicsit megvágva ismét kitették.

A gond nem a transzparensekkel volt, hanem a háttérben egy plüsspolippal.

„Tudomásomra jutott, hogy egy korábbi posztomban látható kitömött állat antiszemita jelképként értelmezhető, amiről abszolút nem tudtam”

indokolt az aktivista. A játékot autisták használják arra, hogy kifejezzék az érzéseiket.

„Az Egészségügyi Világszervezetnél (WHO) mindannyiunkat megdöbbentett és elszomorított a konfliktus Izraelben és Gázában” – mondta X-en (a volt Twitteren) a szervezet vezetője. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz sajnálta az egészségügyi intézmények elleni támadásokat mindkét oldalon, és felhívta rá a figyelmet, hogy a nemzetközi jog szerint mindenkinek aktívan védenie kellene az egészségügyet.

A WHO már 2000 ápolt ellátására elég felszerelést és gyógyszert juttatott Gázába, de „sokkal többre van szükség”. Üdvözölte a tegnapi izraeli döntést, hogy Egyiptom felől beengedik a vizet, élelmiszert és gyógyszert. Jelezte, hogy üzemanyag kell többek között a kórházi generátoroknak, mentőautóknak és sólepárlóknak, ezért ennek a beengedését is kéri. „A teherautóinkat feltöltöttük és indulásra készek”, és remélhetőleg holnap megnyílik a rafahi átkelő, hogy be tudják vinni a segélyeket. A háború szerinte nem teszi stabilabbá a térséget, épp ellenkezőleg, ezért békére szólított fel mindenkit.

Ahogy arról itt írtunk, az elmúlt napokban folyamatosan légicsapások érték az átkelő környékét, így a segélyek csak gyűltek, de semmi sem jutott át a Gázai övezetbe. Egyiptom még mindig javítja az utakat, pénteken „járművek és egyiptomi felszerelések mentek be, hogy megjavítsák az utat a palesztin oldalon” – mondták szemtanúk az AFP-nek.

Az izraeli kormány pénteken jóváhagyta „az állam biztonságát sértő műsorszolgáltatók bezárását célzó rendkívüli rendelkezéseket”, írja az Euronews. Az intézkedésekkel bezáratják az al-Dzsazíra jeruzsálemi irodáját.

A hivatalos közlemény szerint bizonyítékokat mutattak be arról, hogy

a csatorna „az ellenséget segíti, a Hamász szolgálatában álló propagandát sugároz arab és angol nyelven a világ minden táján élő nézőknek, sőt, érzékeny információkat ad át ellenségeinknek”.

Shlomo Karhi kommunikációs miniszter közölte: „a szóban forgó rendeletek felhatalmaznak minket arra, hogy bezárjunk csatornákat, lefoglaljuk a berendezéseket, és visszavonjuk azon újságírók megbízólevelét, akikről kiderül, hogy háborús időszakban veszélyeztetik államunk biztonságát”.

Az Euronews emlékeztet: pár napja a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű szervezet kérte Izraelt, hogy ne zárassa be az adót és hagyja, hogy az újságírók végezhessék a dolgukat.

Az Euronews azt is megjegyzi, hogy 2017-ben már született hasonló izraeli döntés: Jeruzsálem azzal érvelt, hogy a térség összes állama úgy véli, az al-Dzsazíra támogatja a terrorizmust és a vallási fanatizmust. Akkor Szaúd-Arábia is hasonló érvekkel tiltotta ki a katari adó dolgozóit.

Tavaly Ciszjordániában lelőtték az al-Dzsazíra egyik ismert újságíróját, Sirín Abu Aklát, miközben Dzsenin városában az izraeli hadsereg rajtaütéséről forgatott. A katari kormány, a hírcsatorna és a palesztin egészségügyi minisztérium az izraeli hadsereget vádolta a „hidegvérű gyilkossággal”. Az al-Dzsazírával feszült, ellentmondásos viszonyban álló Izrael viszont tagadta felelősségét, a hadsereg szóvivője szerint palesztin lövedék találta el Aklát, de felajánlotta, hogy a felelősséget egy „közös vizsgálatban” tisztázzák. Az Izraeli Védelmi Erők előzetes vizsgálata arra jutott, hogy vagy egy lövöldőző palesztin, vagy egy járműből visszalövő izraeli katona lőhette le az újságírót, de nem lehet megállapítani a felelőst, a CNN később arról írt, hogy videók a hadseregre utalnak.

António Guterres, az ENSZ főtitkára ellátogatott a Gázai övezet rafahi határátkelőjének egyiptomi oldalára, hogy ellenőrizze a háború sújtotta területre irányuló segélyszállítmányok előkészületeit – írja a Guardian.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Izrael nem volt hajlandó megnyitni a Gázai övezet határait, de Joe Biden közvetítésével sikerült megállapodni, hogy a segélyek az egyiptomi rafahi átkelőn keresztül bejuthassanak a területre. Az elmúlt napokban viszont folyamatosan légicsapások érték az átkelő környékét, így a segélyek csak gyűltek, de semmi sem jutott át a Gázai övezetbe.

António Guterres a rafahi határátkelő egyiptomi oldalán 2023. október 20-án – Fotó: Amr Abdallah Dalsh / Reuters
António Guterres a rafahi határátkelő egyiptomi oldalán 2023. október 20-án – Fotó: Amr Abdallah Dalsh / Reuters

„Aktívan együttműködünk minden féllel, Egyiptommal, Izraellel, az Egyesült Államokkal annak érdekében, hogy ezek a teherautók a segélyszállítmányokkal minél hamarabb elinduljanak Gázába” – mondta Guterres pénteken az újságíróknak. Guterres szerint „feltétlenül szükség van arra, hogy ezek a teherautók a lehető leghamarabb és a szükséges mennyiségben elinduljanak”, és folyamatosan elegendő segélyszállítmány juthasson be a Gázai övezetbe.

Holnap csúcstalálkozót rendeznek Egyiptom fővárosában a gázai helyzetről, ahová többek között Törökország, Irak és Katar vezetőjét hívták meg.

A Reuters úgy értesült, hogy a konferencián Mahmúd Abbász, a Ciszjordániában regnáló Palesztin Hatóság elnöke is részt vesz. A politikus egyben a Fatah párt vezetője, amely mérsékeltebb a Gázát uraló és az október 7-én indult támadásokért felelős Hamász terrorszervezetnél.

Annalena Baerbock német külügyminiszter már pénteken Kairóba utazik, hogy részt vegyen a másnapi konferencián, amelyre pénteki bejelentése alapján japán kollégája, Kamikava Jóko is elmegy.

A Kreml szerint elfogadhatatlan, hogy Joe Biden amerikai elnök a Hamász palesztin terrorszervezethez hasonlította Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Biden a csütörtöki beszédében azt mondta: „A Hamász és Putyin különböző fenyegetéseket képviselnek, de az közös bennük, hogy mindketten meg akarják semmisíteni a szomszédos demokráciát.”

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az orosz állampolgárokat fenyegető veszély exponenciálisan megnő, amint Izrael megkezdi a Gázai övezet elleni szárazföldi hadműveletet. Peszkov nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy ki képviseli Oroszországot az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatos szombati kairói békecsúcson. Azt mondta, a kérdés az orosz külügyminisztériumra tartozik.

(Guardian)

A Hamász vezette hatóságok arról számoltak be, hogy 18 palesztin halt meg a Szent Porfüriosz görög ortodox templomot érő izraeli légicsapásban – írja a Sky News.

A Gázai övezetben lévő görög ortodox templomban több száz kitelepített palesztin kapott menedéket, mielőtt az éjszaka folyamán találat érte.

Mentőcsapatok és civilek túlélők után kutatnak a Szent Porfüriosz görög ortodox templom romjain – Fotó: Ali Jadallah / Anadolu Agency / AFP
Mentőcsapatok és civilek túlélők után kutatnak a Szent Porfüriosz görög ortodox templom romjain – Fotó: Ali Jadallah / Anadolu Agency / AFP

Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy militáns parancsnoki központra mértek csapást, ekkor rongálódott meg a 12. században épült templom. Felülvizsgálják az esetet.

A jeruzsálemi görög ortodox pátriárka szerint „a templomok és intézményeik célba vétele háborús bűncselekménynek minősül”, és a leghatározottabban elítéli a történteket – írta a BBC.

Egyiptom eltávolította a szétszóródott betontömböket a gázai határ közelében – közölte egy egyiptomi biztonsági forrás pénteken az AFP-vel, ami reményt ad arra, hogy hamarosan megindulhatnak a segélyszállítmányok a Gázai övezetbe.

Izrael nem volt hajlandó megnyitni a Gázai övezet határait, de Joe Biden közvetítésével sikerült megállapodni, hogy a segélyek az egyiptomi rafahi átkelőn keresztül bejuthassanak. Az átkelő az egyetlen út a területre, amelyet nem az izraeliek ellenőriznek.

Segélyszállítmányok a rafahi határátkelő egyiptomi oldalán – Fotó: Amr Abdallah Dalsh / Reuters
Segélyszállítmányok a rafahi határátkelő egyiptomi oldalán – Fotó: Amr Abdallah Dalsh / Reuters

Az elmúlt napokban folyamatosan légicsapások érték az átkelő környékét, így a segélyek csak gyűltek, de semmi sem jutott át a Gázai övezetbe. Egyiptom még mindig javítja az utakat, és pénteken „járművek és egyiptomi felszerelések mentek be, hogy megjavítsák az utat a palesztin oldalon” – mondták szemtanúk az AFP-nek.

Mivel még péntek reggel is folytak a csapások, és az átkelő útvonalának megtisztítása is lassan halad, ezért félő, hogy a tervek ellenére nem engedik át az átkelőn azt a 20 segélyszállító teherautót, amelyek az övezet déli részére tartanának.

(Guardian)

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter egy beszédében a Gázai övezet elleni támadásra készítette fel lélekben az izraeli katonákat – jelentette a helyi média az MTI szerint pénteken.

A miniszter egy olyan elitalakulat előtt beszélt, amely az övezet határához közel készenlétben áll a tervezett támadásra. Galant – mint mondta – felelősséget vállal az összes megtorló akcióért, és győzelemig tartó harcra buzdította a katonákat.

„Izrael ebben a hadjáratban meg fogja semmisíteni a Hamászt, de ez nem lesz könnyű, nem egy-két napig fog tartani, hanem akár egy hónapig is”

– szögezte le.

Arról is beszélt, hogy „ezt a háborút nem Izrael választotta”, hanem a terroristák. Szerinte nagy árat fog fizetni az, aki ártani akar az országnak.

„Arra kérlek benneteket, hogy öljetek meg minden terroristát. Ez a szabály. Bízunk bennetek és számítunk rátok. Ma még csak messziről látjátok Gázát, de belülről is látni fogjátok”

– mondta.

Az izraeli sereg már pénteken a Gázai övezet határánál állomásozott. A helyszínen tankokat és páncélozott járműveket is láttak.

A Hamász egyik szóvivőjét, Haszan Juszefet csütörtökön tartóztatták le az izraeli hatóságok a Ciszjordániában végrehajtott rajtaütések során – erősítette meg pénteken az izraeli biztonsági ügynökség, a Sín Bét a CNN-nek.

Haszan Juszef – Fotó: Issam Rimawi / Anadolu Agency / AFP
Haszan Juszef – Fotó: Issam Rimawi / Anadolu Agency / AFP

A CNN korábban arról számolt be, hogy 60 Hamász-tagot, köztük Juszefet is őrizetbe vették a Ciszjordániában zajló razziák alatt. Juszef vezető palesztin politikai személyiség, a Hamász hivatalos ciszjordániai szóvivője, és tagja a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.

Juszefet az izraeli erők már többször letartóztatták, és összesen 24 évet töltött izraeli börtönökben különböző vádakkal: felbujtás, Jeruzsálembe való engedély nélküli belépés és Hamász-tagság miatt. Rendszeresen megjelenik a nemzetközi médiában, és a héten azt nyilatkozta, hogy szerinte a Hamász kész lenne kiszabadítani a mintegy 200 túszt, akiket fogva tart, ha Izrael beleegyezne egy 24 órás tűzszünetbe, hogy segélyeket engedjen Gázába.

A Hamász vezette palesztin egészségügyi minisztérium közölte, hogy 13 ember, köztük öt gyermek halt meg a ciszjordániai Nur Samsz menekülttáborban az izraeli erőkkel való összecsapásokban – közölte a palesztin egészségügyi minisztérium.

Csütörtökön az izraeli hadsereg közölte, hogy légicsapást hajtott végre, amely során „számos terroristával” végzett Nur Samszban. „Fegyveresekkel tűzharcra került sor, amelynek során robbanószerkezeteket dobtak az izraeli biztonsági erőkre” – áll a hadsereg közleményében.

A Palesztin Vörös Félhold szintén 13 ember halálát jelentette. A háború kezdete óta több mint 81 palesztint öltek meg Ciszjordániában.

(Guardian)

Továbbra is intenzívek a légicsapások a rafahi határátkelőnél – mondta el Mohsen Sarhan, az Egyiptomi Élelmiszerbank vezérigazgatója a BBC-nek.

Az Egyiptom és a Gázai övezet déli része közötti kulcsfontosságú segélyfolyosó – a rafahi határátkelő – már ma megnyílhat, hogy a Gázai övezetbe eljuthassanak a segélyszállítmányok.

„Az izraeli hadsereg szőnyegbombázás Gáza egész területén megakadályozza, hogy bejussunk. Már nyolc napja a határon állomásozunk, és percenként hullanak a bombák” – mondta Sarhan BBC Newsday című műsorában.

Izraeli rakéta csapódik be a gázai Rafah városban október 19-én – Fotó: Abed Rahim Khatib / Anadolu Agency / AFP
Izraeli rakéta csapódik be a gázai Rafah városban október 19-én – Fotó: Abed Rahim Khatib / Anadolu Agency / AFP

„Még egy olyan pusztaságot is bombáztak, ahol nincsenek állatok, nincsenek emberek. (…) Mi hajlandóak vagyunk bemenni, de az egyiptomi hatóságok nem engednek be minket, hacsak nem tudják garantálni, hogy nem fognak azonnal megölni minket” – mondta Sarhan.

Izrael több mint 100, a Hamászhoz tartozó operatív célpontra mért csapást – jelentette az Izraeli Védelmi Erők (IDF) ma reggeli jelentésében.

A csoport szerint a célpontok között volt egy földalatti alagút, fegyverraktárak és több tucat operatív parancsnoki központ.

Az IDF állítása szerint a támadásban meghalt Amjad Majed Muhammad Abu 'Odeh, a Hamász egyik ügynöke, aki részt vett a Dél-Izrael elleni támadásban. Emellett állítólag semlegesítettek egy Hamász légi erőihez tartozó terrorista osztagot Gáza városában.

(Sky News)

Izraeli tankokat és páncélozott járműveket láttak az ország gázai határához közeli úton – írja a Sky News.

Csütörtökön Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter azt mondta a határnál lévő csapatoknak, hogy „hamarosan belülről láthatják Gázát”, ami arra utalt, hogy közeledik a szárazföldi offenzíva.

Az ország hadserege a hétvégén azt mondta, hogy készen áll egy „jelentős” szárazföldi, tengeri és légi hadműveletre, de nem közölte, hogy mikor kerül sor az offenzívára.

Páncélozott járművek a Gázai övezet határainál – Fotó: Saeed Qaq / 2023 Anadolu Páncélozott járművek a Gázai övezet határainál – Fotó: Saeed Qaq / 2023 Anadolu
Páncélozott járművek a Gázai övezet határainál – Fotó: Saeed Qaq / 2023 Anadolu

Az izraeli hadsereg közölte, hogy evakuálja a lakosságot a Libanonnal közös határ közelében fekvő északi Kirjat Smona városból.

A parancsot Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter hagyta jóvá. A lakosokat államilag finanszírozott vendégházakba szállítják – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) az X-en, (korábbi nevén Twitteren) közzétett közleményében.

A mintegy 23 ezer lakosú Kirjat Smonát az elmúlt napokban rakétatűz érte a libanoni Hezbollah fegyveres csoport és az izraeli hadsereg közötti összecsapások közepette.

Az IDF hétfőn bejelentette, hogy vészhelyzeti tervet hajt végre a libanoni határtól legfeljebb 2 kilométerre élő összes civil evakuálására, és államilag finanszírozott vendégházakban helyezi el őket.

(BBC)

Súlyosan megrongálódott egy légicsapás következtében a Szent Porfüriosz görög ortodox templom Gázában – írja a CNN. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) elismerte, hogy a templom melletti Hamász támaszpontra mért csapásban megsérült a templom homlokzata is.

A Hamász által ellenőrzött belügyi és nemzetbiztonsági minisztérium csütörtökön közölte, hogy egy izraeli légicsapás következtében összeomlott az egyik görög ortodox templomhoz tartozó épület Gáza város központjában, az épületben menedéket kereső emberek közül pedig sokan megsérültek. A WAFA hírügynökség szerint legalább ketten meghaltak a támadásban.

Túlélők és sérültek után kutatnak a templomot ért támadás után – Fotó: Ali Jadallah / Anadolu Agency / AFP
Túlélők és sérültek után kutatnak a templomot ért támadás után – Fotó: Ali Jadallah / Anadolu Agency / AFP

Az IDF pénteken elismerte, hogy „a területen lévő templom egyik fala megrongálódott” az IDF csapásának következtében. Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint „az IDF vadászgépei csapást mértek a Hamász terrorcsoport egyik parancsnoki és irányítóközpontjára, ahonnan rakétákat és aknavetőket lőttek ki Izrael felé”.

„Tudunk a sérültekről szóló jelentésekről, az incidens vizsgálata folyamatban van” – áll az IDF közleményében. Hozzátették,

„a Hamász szándékosan polgári területeken helyezi el eszközeit, és a Gázai övezet lakóit használja emberi pajzsként”.

A Gáza városban található templom fenntartója, a Jeruzsálemi Ortodox Patriarchátus nyilatkozatban ítélte el a támadást. Azt írta, „továbbra is elkötelezettek abban, hogy teljesítsék vallási és erkölcsi kötelességüket, és segítséget, támogatást és menedéket nyújtsanak a rászorulóknak, az ezen intézményeinek kiürítésére irányuló folyamatos izraeli követelések és az egyházakra e tekintetben gyakorolt nyomás közepette is”.

„Az egyházak és intézményeik, valamint az általuk nyújtott menedékhelyek – amelyekkel ártatlan polgárokat, különösen gyerekeket és nőket védenek, akik az elmúlt tizenhárom napban a lakónegyedek elleni izraeli légicsapások miatt elvesztették otthonukat – elleni támadások olyan háborús bűncselekménynek minősülnek, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni” – áll a patriarchátus közleményében.

„Az elkövetkezendő időszakban csak halaszthatatlan esetben tanácsoljuk Kelet-Jeruzsálem és környékének látogatását” – írja a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli szolgálata.

A külügyminisztérium szerint az óvárosban és Kelet-Jeruzsálem néhány negyedében (At-Tour, Rasa l-Amoud, Jabal al-Mukaber, Issawiya, Silwan) kiéleződhetnek a feszültségek, és emiatt lezárhatják az óvárost. Azoknak, akik mégis ezekre a területekre utaznak, a külügy azt javasolja, hogy:

  • kerülje a tömeget és a demonstrációkat;
  • péntektől szombat estig általában többen látogatják a szent helyeket, ahol atrocitások és rendőri beavatkozások is előfordulhatnak, javasolt a megfelelő ruházat viselése (hosszú ujjú ruha igen, szűk ruha nem ajánlott).
  • Azokon a területeken, ahol vegyesen élnek izraeliek és arabok, váratlan tömegmegmozdulásokra lehet számítani, így ezen területek látogatása egyelőre nem javasolt.

Továbbra sem javasolt a Gázai övezetbe, beleértve a Gázai övezettől 30 km-es sávban lévő izraeli területre való beutazás.

Izraeli fegyveres határőrök Jeruzsálemben, miután a pénteki imát követően palesztinpárti tüntetések kezdődtek a városban október 13-án – Fotó: Mostafa Alkharouf / Anadolu Agency / AFP
Izraeli fegyveres határőrök Jeruzsálemben, miután a pénteki imát követően palesztinpárti tüntetések kezdődtek a városban október 13-án – Fotó: Mostafa Alkharouf / Anadolu Agency / AFP

A külügyminisztériu tájékoztatása szerint északról Libanonból, illetve a Szíriából érkező esetleges rakéták elérhetik Izrael északi részét, valamint a Golán-fennsíkot, emiatt nem javasolt a libanoni határtól 10 km-es sávba, valamint a Golán-fennsíkra való beutazás. Kerülendő a szíriai határ mentén való közlekedés a 899-es úttól északra; a 999-es és a 98-as úton, továbbá a keletebbre fekvő másodlagos utakon. Ezekre a területekre a beutazás mindenki saját felelőssége,

„a Konzuli Szolgátat csak nagyon korlátozott mértékben, vagy egyáltalán nem tud segítséget nyújtani”.

Izraelt a magyar külügy tíz napja sorolta II-es (narancssárga), kiemelt biztonsági kockázatú országok közé. A legszigorúbb figyelmeztetése az I-es (piros), ez az utazásra nem javasolt kategóriát jelenti – a Gázai övezet ide tartozik.

Megkérdezték az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivőjét, Jonathan Conricust, hogy mikor indulhat Izrael szárazföldi offenzívája, amiről lassan egy hete szó van.

„Az izraeli hadsereg a Gázai övezet határánál állomásozik. A tartalékosok felszerelve, készenlétben állnak” – mondta a CNN műsorában Jonathan Conricus. Azt azonban nem árulta el, hogy mikor kezdődhet az offenzíva. Úgy fogalmazott, hogy az csak az egyik lehetőség a rendelkezésükre álló eszközök közül.

Izraeli harckocsik várakoznak a Gázai övezet közelében – Fotó: Violeta Santos Moura / Reuters
Izraeli harckocsik várakoznak a Gázai övezet közelében – Fotó: Violeta Santos Moura / Reuters

Arról is beszélt, hogy 203 izraelit tart túszként a Hamász, 100 és 200 között van azon izraeliek száma, akit még keresnek. „Nem tudjuk, hogy meghaltak-e, és holttestük valahol Izraelben vagy a Gázai övezetben van-e, vagy esetleg a Hamász tartja túszként őket” – fogalmazott.

(Guardian)

Az USA nemzetbiztonsága szempontjából létfontosságú Izrael és Ukrajna sikere, nem hagyhatjuk, hogy a Hamász és Putyin győzzön – mondta Joe Biden csütörtöki beszédében a Fehér Házban.

Az USA elnöke a félórás, élőben közvetített felszólalásában az amerikaiak támogatását kérte ahhoz a pénzügyi segélycsomaghoz, amit hamarosan benyújt a kongresszusnak. Bár konkrét számot nem mondott, a sajtóhírek szerint az USA várhatóan 100 milliárd dollárral támogatná Izraelt és Ukrajnát. Mint fogalmazott, a pénzügyi csomag példátlan elkötelezettséget jelentene a két ország biztonsága mellett.

Joe Biden – Fotó: Jonathan Ernst / Pool / Getty Images / AFP
Joe Biden – Fotó: Jonathan Ernst / Pool / Getty Images / AFP

Biden Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlította a Hamászt beszédében:

„A Hamász és Putyin különböző fenyegetéseket képviselnek, de az közös bennük, hogy mindketten meg akarják semmisíteni a szomszédos demokráciát”

– mondta.

Biden szerint az Egyesült Államoknak el kell utasítania a gyűlölet minden formáját, irányuljon az muszlimok, zsidók vagy bárki más ellen. „Ezt teszik a nagy nemzetek, és mi egy nagy nemzet vagyunk.”

Ha nem fékezik meg Putyint, az amerikai elnök szerint az oroszok nem fognak megállni Ukrajnában. Az izraeli konfliktusban pedig benne van a kockázat szerinte, hogy átterjedhet a világ többi részére, különösen a Közel-Keleten. Az USA ezért a szövetségeseivel azon dolgozik, hogy egy stabil, jobb jövőt építsenek. „Izraelben biztosítanunk kell, hogy rendelkezzenek azzal az erővel, amivel meg tudja védeni a népét.”

(BBC)

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!