Blinken: Az ukrajnai háború jelenti a legsúlyosabb fenyegetést az ENSZ által rögzített nemzetközi rendre

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy az orosz erők aktívan védekeznek az ukrán ellentámadással szemben, és Moszkvának nincs más választása, mint megnyerni a háborút.

Sojgu a Rosszija-1 állami tévé riporterének nyilatkozva elismerte, hogy a fronton itt-ott nehéz a helyzet.

„Az erők aktív védelmet tartanak fenn a szükséges, elengedhetetlen frontokon. Egyes helyeken nehezebb, máshol egyszerűbb. De azt mondhatom, hogy a fiúk és a parancsnok magabiztosan teljesítenek, és megbízhatóan védik azt, amit jelenleg meg kell védenünk – nyilván azokat a helyeket, ahol az ukrán fegyveres erők próbálnak áttörni” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország megnyeri-e a háborút, Sojgu azt válaszolta:

„Nincs más választásunk.”

(Guardian)

„Amin most keresztülmegyünk, az több mint a hidegháború utáni rend próbája. Ez inkább a vége. A tekintélyelvű, revizionista hatalmakkal folytatott fokozódó verseny vette át a viszonylagos geopolitikai stabilitás évtizedeinek helyét”

– osztotta meg gondolatait Anthony Blinken amerikai külügyminiszter az X-en (korábban Twitter).

Kifejtette, hogy szerinte az orosz-ukrán háború jelenti a legsúlyosabb fenyegetést az ENSZ alapokmányában rögzített nemzetközi rendre, valamint a szuverenitás, területi integritás és függetlenség alapelveire nézve.

Blinken hozzátette: szerinte Kína „jelentősebb hosszú távú kihívást” jelent, mivel „új nemzetközi rendet” kíván kialakítani, és ehhez rendelkezik a technológiai, gazdasági, diplomáciai és katonai hatalommal.

(Guardian)

Egy újabb drón darabjait találhatták meg szerdán Romániában – közölte a román védelmi minisztérium, miután újabb orosz támadás érte a román határhoz közeli ukrán dunai kikötőket. A Román Légierő IAR 330 Puma helikopterének személyzete szerdán 11:30 óra körül a Tulcea megyei Nufărul és Victoria települések térségében szétszóródva olyan törmeléket azonosított, amelyek egy drónból származhatnak – írta a Transtelex a román védelmi minisztérium közleménye alapján.

Ukrajna azt közölte, hogy a szerda kora reggeli támadás érte Reni és Izmajil kikötőit, megrongálva a gabonaszállítmányok tárolására használt raktárakat, olajtároló tartályokat és adminisztratív épületeket.

Múlt héten a román védelmi minisztérium bejelentette, hogy egy, „az orosz hadsereg által használtakhoz hasonló” drón darabjait találták meg az Ukrajnával határos Plauru térségében.

Ukrajna brit rakétákat használt a megszállt Szevasztopol kikötője és az ott állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta elleni jelentős támadásban – értesült a Sky News.

A szevasztopoli hajógyárban moszkvai idő szerint szerda éjjel három óra körül ütött ki tűz. Egy ukrán és egy nyugati forrás szerint a támadásban brit Storm Shadow robotrepülőgépeket vetettek be. A közösségi médiában közzétett képek a robbanásokat és a tüzet is rögzítették.

Az ukránok állítása szerint a támadásban egy orosz dokkhajó és egy orosz tengeralattjáró is megsérült – ez lehet a háború orosz haditengerészeti célpontok elleni legnagyobb csapása. Ukrajna megerősítette, hogy megtámadták a kikötőt, de hivatalosan nem közölte, hogyan.

Oroszország szerint tíz robotrepülőgépet lőttek ki a létesítmény ellen, és hetet a légvédelem lelőtte. Közölte, hogy három drónhajó elleni támadást is kivédték.

Az Egyesült Királyság az év elején adott Storm Shadow rakétákat az ukrán seregnek. Ezeket ukrán repülőgépek képesek kilőni, hatótávolságuk több mint 150 mérföld. Franciaország szintén szállított cirkálórakétákat Kijevnek, de a Sky szerint mindenképpen a brit rakétákat használták.

A brit védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta az értesüléseket.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács szerdán további hat hónappal, 2024. március 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelősökkel szemben hozott korlátozó intézkedések időtartamát – olvasható a Tanács közleményében.

Válaszul Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, üzletemberek, katonai vezetők és propagandisták ellen vezetett be szankciókat, amelyek mintegy 1800 személyt és szervezetet érintenek.

Az EU az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kezdete óta több alkalommal példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben. Az intézkedések utazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint arról rendelkeznek, hogy tilos pénzeszközöket vagy más gazdasági erőforrásokat a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátani.

A Tanács ismételten elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és elismerte Ukrajna önvédelemhez való jogát az orosz agresszióval szemben. Az EU továbbra is erőteljes pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének, mindaddig, ameddig arra szükség van – tették hozzá.

(MTI)

Észtország, Lettország és Litvánia szerdán megtiltotta, hogy az Oroszországban regisztrált járművek átlépjék a határt – írja az észt kormány közleményei alapján az MTI.

Az orosz rendszámú gépjárművek magán- és kereskedelmi célú belépését az Európai Unió és a NATO területére az Európai Bizottság szeptember 8-i iránymutatására hivatkozva tiltották meg, az új előírások szerint a határra érkező orosz rendszámú járműveknek vissza kell fordulniuk, különben elkobozhatják őket.

A korlátozás minden orosz rendszámú járműre vonatkozik, csak a kalinyingrádi exklávéba tartó és onnan érkező tranzitforgalom, illetve a diplomáciai és konzuli képviseletek járművei jelentenek kivételt.

A balti államok az ukrajnai háború 2022. februári kirobbanása óta már számos szigorú intézkedést vezettek be Oroszországgal szemben, Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint az Oroszországgal szembeni szigorú szankciók sokkal hatásosabbak, ha több ország közösen hajtja végre őket. Úgy fogalmazott: „Nem hagyhatjuk, hogy egy agresszor állam állampolgárai élvezhessék a szabadság és a demokrácia előnyeit, miközben Oroszország folytatja népirtást Ukrajnában.”

Ukrajna több mint egy éve exportál gabonát egy észak-horvátországi kikötőn keresztül – közölte egy tisztviselő szerdán az AFP-vel.

A gabona vasúton, Magyarországon keresztül jut el Horvátországba.

Az észak-horvátországi Rijeka kikötőjéből 2022 májusa óta mintegy 100 ezer tonna ukrán kukoricát és búzát exportáltak – közölte a hírügynökséggel Marino Klaric, a létesítmény gabonatermináljának vezetője. Ez a mennyiség viszont csupán töredéke annak a több millió tonna gabonának, amelyet Ukrajna évente termel.

A rijekai kikötő éves gabonakapacitása mindössze egymillió tonna volt, most igyekeznek bővíteni a létesítmény kapacitásait.

(Guardian)

Több mint 100 kikötői infrastrukturális létesítmény sérült meg az orosz támadásokban július 18. óta – közölte szerdán Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes.

Azt is elmondta, hogy az ukrán gabonaexport forgalma havi közel 3 millió tonnával csökkent azóta, hogy Oroszország kilépett az ENSZ által támogatott fekete-tengeri gabonaexport-megállapodásból.

Az ukránok állításait még nem sikerült független források alapján megerősíteni.

(Guardian)

Ukrajna „nagy lépéseket tett meg” az EU-hoz való csatlakozás felé, mióta 2022-ben megkapta a tagjelölti státuszt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki a blokk tartós támogatását ajánlotta fel.

„Tudjuk, hogy ez nem könnyű út. A csatlakozás az érdemeken alapul. Kemény munkát és vezetői képességet igényel. De már most is sok előrelépés történt” – jelentette Von der Leyen. Emellett azt ígérte, hogy az EU Ukrajnának nyújtott támogatása tartós lesz.

Az elnök hagyományos éves programindítóján nem csak Ukrajnáról beszélt, a magyar kormánynak is üzent a jogállamisággal kapcsolatban – erről itt írtunk bővebben.

(Guardian)

Helyi idő szerint délután egykor véget ért a találkozó Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun között – jelentette az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ. Az orosz elnök és az észak-korei vezető összesen közel öt órán keresztül tárgyaltak. A két ország delegációi moszkvai idő szerint reggel nyolc után ültek a tárgyalóasztalhoz, majd Putyin és Kim Dzsongun négyszemközt is beszéltek egymással.

A jelentések szerint az észak-koreai diktátor már el is hagyta a vosztocsniji űrközpontot, ahol a találkozót tartották. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov már korábban megerősítette, hogy a találkozó végén a felek semmilyen közös nyilatkozatot nem fognak aláírni, ezért egyelőre csak a találkozón adott nyilatkozatok alapján lehet következtetni arra, hogy miről esett szó közöttük:

• Köszöntő beszédében Putyin úgy fogalmazott, „Természetesen beszélnünk kell a gazdasági együttműködés lehetőségeiről és a humanitárius jellegű kérdésekről is. Rengeteg kérdésünk van”.
• Amikor arról kérdezték Putyint, hogy a katonai-technikai együttműködés napirenden lesz-e a megbeszélésen, az orosz elnök azt válaszolta: „Minden kérdésről beszélni fogunk. Van rá időnk”.
• Amikor pedig arról kérdezték, Oroszország segítene-e Észak-Koreának saját műholdak és rakéták indításában, Putyin így válaszolt: „Pontosan ezért jöttünk ide”.
• Amikor arról kérdezték, miről fog szólni a két vezető négyszemközti megbeszélése, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta: „a két ország közötti kapcsolatok teljes skálájáról, ami magában foglalja az érzékeny területeket is, mint például a katonai interakció”. Azt is hozzátette, hogy minden együttműködés a két ország között a két ország lakóinak jólétét szolgálja, és senki ellen nem irányul, ezért nem is tartozik harmadik félre.
• A két ország delegációja közötti megbeszélések Putyin szerint a „gazdasági együttműködésre, humanitárius kérdésekre és a térségben kialakult helyzetre” összpontosítottak.
• Kim úgy fogalmazott, „sok olyan téma van”, amelyekben a két ország együttműködhet. Az észak-koreai vezető dicsérte Oroszországot, amiért „szuverenitásának és biztonságának védelmében kiállt a hegemón erőkkel szemben”, és hozzátette, hogy „teljesen és feltétel nélküli támogatja Oroszország minden válaszlépését”. Azt is hangsúlyozta, hogy egészen biztos abban, hogy Oroszország győzni fog „a gonosszal szemben”.
• „Putyin elvtárssal alaposan megvitattuk a Koreai-félszigeten és Európában kialakult katonai-politikai helyzetet, és kielégítő konszenzusra jutottunk a stratégiai és taktikai együttműködés további erősítésében” – nyilatkozta a találkozó után Kim Dzsongun. Hozzátette, hogy a találkozó „a baráti orosz-koreai kapcsolatok stratégiai együttműködéssé alakítását szolgálja”.
• „Az elnökkel hosszú időn keresztül stabil és jövőbe mutató koreai-orosz kapcsolatokat fogunk kiépíteni, és ezek alapján mindkét országban ösztönözni fogjuk az erős állam kiépítését és a valódi nemzetközi igazságszolgáltatás megvalósítását” – közölte Kim Dzsongun.

(TASZSZ, RIA, CNN, Guardian)

Szerda reggel találkozott a kelet-oroszországi Amur régióban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor. A két vezető a vosztocsniji űrközpontban tárgyal, a megbeszélés előtt röviden köszöntötték egymást. Az orosz állami média jelentése szerint a délelőtt folyamán az orosz és az észak-koreai delegáció fog tárgyalni, és Putyin és Kim Dzsongun négyszemközt is beszélt egymással.

A köszöntőn Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy 75 évvel ezelőtt Oroszország ismerte el először a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szuverenitását, és azóta is támogatja a szomszédját. „Természetesen beszélnünk kell a gazdasági együttműködés lehetőségeiről és a humanitárius jellegű kérdésekről is. Rengeteg kérdésünk van” – fogalmazott az orosz elnök.

Kim Dzsongun is hangsúlyozta, hogy a két ország barátsága „mélyen gyökerezik”. „Most az Orosz Föderációval való kapcsolatok az első számú prioritás országunk számára. Biztos vagyok benne, hogy találkozónk a következő lépés lesz a kapcsolatok új szintre emelésében” – mondta.

„Oroszország szent harcra kelt, hogy megvédje szuverenitását és biztonságát a hegemón erőkkel szemben. Mindig támogatni fogjuk Putyin elnök és az orosz vezetés döntéseit és együtt fogunk harcolni az imperializmus ellen”.

Az észak-koreai vezető hozzátette, „egészen biztos abban, hogy Oroszorszég gyűzni fog a gonosszal szemben folytatott küzdelemben”.

Kim Dzsungun a látogatóközpont vendégkönyvébe azt írta, „Oroszország dicsősége, amely életet adott az űr első meghódítóinak, halhatatlan lesz”.

Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy miről lesz szó a megbeszélésen, bár az Egyesült Államok már hetekkel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy a felek valószínűleg egy lehetséges fegyverüzlet megkötéséről tárgyalnak majd.

Mindössze egy órával Putyin és Kim Dzsongun találkozó előtt Észak-Korea két ballisztikus rakétát is kilőtt a Japán-tenger felé. A Reuters dél-koreai jelentésekre hivatkozva azt írja, a rakétákat a Phenjan közeléből lőhették ki, és 650 km-t repültek, mielőtt a tengerbe zuhantak.

(Guardian)

A Starlink hivalatos X-oldalán jelent meg éjszaka egy tájékoztatás arról, hogy a műholdas kommunikációs hálózat egy hiba miatt szünetel. Egy órával később közölték, hogy a hálózati probléma megoldódott. Az eset azért különös, mert pont ebben az időpontban támadták az ukránok rakétákkal és drónokkal az orosz megszállás alatt álló Szevasztopol kikötőjét, és az ott állomásozó orosz hadiflotta hajóit.

Az X-en (korábban Twitter) többen azt írták, a kettőnek köze lehet egymáshoz, miután Elon Musk pont múlt héten ismerte el, hogy tavaly megakadályozott egy ukrán támadást Szevasztopolnál azzal, hogy lekapcsolta a Starlinket. Musk a döntését azzal indokolta, hogy „a háború súlyos eszkalációját” állította meg, és és „mini Pearl Harbor”-nak titulálta a meghiúsuló támadást.

Szevasztopolban moszkvai idő szerint szerda éjjel három óra körül ütött ki tűz egy hajógyárban egy rakétabecsapódás következtében. Az orosz védelmi minisztérium később közölte, hogy tízből hét rakétát semlegesített a légvédelem. A minisztérium állítása szerint három tengeri drónnal támadták a Szevasztopolnál állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta hajóit is, de mindet hatástalanították. A támadásban 24-en sérültek meg és két, javítás alatt álló hajó is megrongálódott.

Az ukránok állítása szerint a támadásban egy orosz partraszállító hajó és egy orosz tengeralattjáró is megsérült.

Mindeközben az oroszok drónokkal támadták Odesszát, kikötői létesítmények rongálódtak meg, hatan megsérültek.

Szerda kora reggel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető is megérkezett a vosztocsniji űrközpontba. A észak-koreai delegáció részeként Kim Dzsongun húga, Kim Jodzsong is részt vesz a találkozón.

Kim Jodzsong az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szerepet kapott az észak-koreai politikában.

A TASZSZ beszámolója szerint már meg is kezdődött a formális tárgyalás az orosz és észak-koreai delegációk között. A nap folyamán Putyin és Kim Dzsongun kettesben is a tárgyalóasztalhoz ülhet.

Az orosz média beszámolói szerint találkozásukkor Kim Dzsongun azt mondta az orosz elnöknek, hogy „Észak-Korea támogatja Putyin minden döntését, és mindig Oroszország mellett fog állni az imperializmus elleni harcban”.

Állítólag úgy fogalmazott, hogy „Oroszország szent harcot folytat biztonsága védelmében, és reméli, hogy a mai tárgyalások új szintre emelik a két ország közötti kapcsolatokat”.

Orosz részről a tárgyalásokon részt vesz többek között Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, Szergej Lavrov külügyminiszter és Szergej Sojgu védelmi miniszter is.

Szerda kora reggel Vlagyimir Putyin orosz elnök is megérkezett a vosztocsniji űrközpontba a kelet-oroszországi Amur régióban, ahol fogadta Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt – írja a TASZSZ.

Az orosz állami hírügynökség beszámolója szerint az ünnepélyes köszöntőn Kim Dzsongun megköszönte, hogy Putyin meghívta Oroszországba „az elfoglaltságai ellenére”.

Ahogy arról korábban írtunk, a találkozónak jelentős hatása lehet az orosz-ukrán háborúra. Az Egyesült Államok hetekkel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy a felek valószínűleg egy lehetséges fegyverüzlet megkötéséről tárgyalnak majd, Moszkva ugyanis újabb partnereket keres ehhez.

Az észak-koreai vezető erősen páncélozott magánvonattal érkezett az országba. Küldöttségében ott van Észak-Korea néhány vezető katonai és politikai vezetője – köztük Csö Szonhui külügyminiszter és Ri Pjongcsol, akit az Egyesült Államok és az ENSZ szankciókkal sújtott az észak-koreai ballisztikus rakétaprogramok vezetésében játszott szerepe miatt. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz állami média szerint részt vesz a Putyin és Kim közötti megbeszéléseken.

Arra a kérdésre, hogy a katonai-technikai együttműködés napirenden lesz-e a megbeszélésen a RIA hírügynökség beszámolója szerint Putyin azt válaszolta:

„Minden kérdésről beszélni fogunk. Van rá időnk.”

Arra a kérdésre, hogy Oroszország segítene-e Phenjannak műholdak építésében, azt mondta: „Ezért jöttünk a Vosztocsnij űrközpontba. Észak-Korea vezetője nagy érdeklődést mutat a rakétatechnológia iránt, és fejlesztené az űrkutatást” – mondta.

Ukrán rakétatámadás ért egy szevasztopoli kikötői létesítményt szerda éjszaka – közölte az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ a helyi orosz adminisztrációra hivatkozva. A kikötőváros a Krím félsziget délnyugati partján található, a fekete-tengeri orosz flotta támaszpontja. A támadásban legalább 24-en megsérültek.

A TASZSZ az orosz hatóságokra hivatkozva azt írja, a légvédelem több rakétát is hatástalanított a város felett. A kikötői épületbe moszkvai idő szerint éjjel háromkor csapódott rakéta, a területen tűz ütött ki.

Mihail Razvozsajev, Szevasztopol Moszkva által beiktatott kormányzója a Telegramon képeket is megosztott a füstölő épületről, és a közösségi médiában is több felvétel kering a támadásról:

Az ukrán állami hírügynökség, a Suspilne azt írja, az épület, amit találat ért, egy hajóépítő üzem volt.

• Kim Dzsongun észak-koreai diktátor megérkezett páncélvonatával Oroszországba, ahol Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni.
• Az Egyesült Államok korábban figyelmeztetett, hogy Kim és Putyin valószínűleg egy lehetséges fegyverüzlet megkötéséről tárgyalnak majd.
• Putyin a Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon arról is beszélt, hogy elhúzódó háborúra számít Ukrajnában, mert szerinte Kijev bármilyen tűzszünetet kihasználna az újrafegyverkezésre.
• A brit védelmi minisztérium szerint az elmúlt hetekben Oroszország újrakalibrálta a Moszkva körül található rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszereit, hogy hatákonyabban védekezhessen a drónok ellen.
• Ukrajna EU-integrációért felelős minisztere szerint Kijev Kész tárgyalni arról a szabályozásról, amely meghatározza a magyar nyelv középiskolai használatának lehetőségeit.
• Romániában légvédelmi óvóhelyeket építenek az ukrán határ közelében élőknek, miután múlt héten drónmaradványok zuhantak le az ország területén.
• Továbbra is tiltaná az ukrán gabona eladását a szomszédos EU-tagoknál a magyar agrárminiszter. Román gazdák blokáddal, a lengyel és a magyar kormány egyoldalú tiltással fenyeget az ukrán gabona miatt.

A keddi eseményeket itt tudják visszaolvasni.