A Fehér Ház szerint előrenyomultak az ukránok Zaporizzsja déli részén

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken bejelentette, hogy hamarosan találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, azt viszont nem részletezte, hogy erre mikor fog sor kerülni. A Reuters szerint Putyin várhatóan októberben látogat Kínába.

Jurij Uzsakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója még júliusban azt mondta, hogy Putyin az októberi „Egy övezet–egy út” nemzetközi együttműködési fórum idején tervez Kínába utazni, válaszul Hszi Csin-ping meghívására. A kínai elnök márciusban járt Moszkvában, Putyin valószínűleg ezt a látogatást készül viszonozni.

Tizenegy gyermeket küldtek vissza Ukrajnába, miután az oroszok deportálták őket – állítják az ország hatóságai.

A fiatalokat, az orosz megszállás alatt álló Herszon városában illegálisan tartották fogva – közölte az ukrán parlament, a Verhovna Rada.

A legfiatalabb gyermek 2 éves, a legidősebb 16 éves. Közülük van hat „szülői gondoskodásától megfosztott” gyerek, öt gyereknek viszont van rendes családja. De mindegyiküket visszavárták – írták a parlament közösségi oldalán.

„Ezt az eseményt számos szolgálat fáradságos munkája előzte meg. Az erre irányuló munka folytatódni fog, mindaddig, amíg minden ukrán gyermek otthon nem lesz” – tették hozzá.

Oroszország ukrán gyerekekkel való bánásmódját nagy gonddal vizsgálják. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Marija Lvova-Belova orosz tisztviselő ellen, mert a gyanú szerint szerepet játszottak a gyerekek kitoloncolásának állítólagos tervében – írja a Sky News.

Megkezdődött pénteken a szovjet utódállamok egy részét magában foglaló Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) tartozó országok közös hadgyakorlata Belaruszban – közölte az ország védelmi minisztériuma.

A szeptember 6-ig tartó – Harci testvériség 2023 fedőnevű – hadgyakorlat tulajdonképpen öt különböző gyakorlatot foglal magában belarusz, orosz, tádzsik, kirgiz és kazah kontingensek részvételével. Az Együttműködés fedőnevű manőver keretében az ODKB közös gyorsreagálású ereje (KSZOR) egy válsághelyzet rendezését gyakorolja az ODKB kelet-európai régiójában. A hírszerzési alakulatok a Keresés, a logisztikai alakulatok az Eselon, a radiológiai, biológiai és vegyvédelmi, valamint az egészségügyi alakulatok az Akadály, a katasztrófavédelmi egységek pedig a Szikla fedőnevű gyakorlatban vesznek részt.

A több mint 2500 katona, továbbá 500 katonai és különleges műszaki eszköz segítségével végrehajtott manőverek során egyebek között a sérült haditechnikai eszközök javítását, illetve a KSZOR alakulatainak üzemanyaggal való ellátását, valamint sebesültek evakuálását gyakorolják.

Figyelemre méltó előrelépést tapasztalt az ukrán erők részéről Zaporizzsja déli részén az Egyesült Államok az elmúlt három napban, számolt be róla John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője. Az ukránok sikereket értek el az orosz védelem a második vonalával szemben.

„Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének tudatában annak, hogy még kemény harcok várnak rájuk, amikor megpróbálnak tovább nyomulni dél felé, vagy hogy Oroszország ne tenne ellenlépéseket” – tette hozzá.

A Fehér Ház jelezte, hogy nem tudja megerősíteni azokat a jelentéseket, amelyek szerint oroszok hadrendbe állították az új fejlesztésű RSZ-28 Szarmat (NATO-kódnéven SS-X-30 Satan 2) nehéz interkontinentális ballisztikus rakétájukat, mint azt pénteken közölték.

Orosz adatok szerint a föld alatti silókból indított Szarmat akár tizenöt, egyenként irányítható nukleáris robbanófej hordozására képes. Az amerikai hadsereg ugyanakkor úgy tartja, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéta legfeljebb tíz robbanófejet képes szállítani.

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök hétfőn az orosz fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban találkozik, hogy megvitassa az ukrán gabonaegyezmény visszaállításának lehetőségét. A tárgyalás helyszínét Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be pénteken.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Moszkvában fogadta török hivatali kollégáját, Hakan Fidant. Törökország az ENSZ-szel közösen közvetített 2022 júliusában egy olyan megállapodás érdekében, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy gabonát és más élelmiszereket szállítson három ukrán kikötőből. Egy külön memorandum született az ENSZ és Oroszország között ugyanebben az időben. Ebben ígéretet tettek arra, hogy elhárítják az akadályokat, amelyek Moszkva élelmiszer- és műtrágyaszállítását akadályozzák a világpiacokra. Oroszország azonban kilépett az egyezményekből, arra hivatkozva, hogy nem teljesültek a feltételei.

A csütörtöki kétoldalú külügyi megbeszélésén Lavrov kijelentette: tudtára adta partnerének, hogy „mit kell tennie a Nyugatnak” a fekete-tengeri gabonaegyezmény helyreállításához. Hakan Fidan azt mondta: Ankara folytatni fogja a megállapodás visszaállítása iránti erőfeszítéseit. „Ez az egyezség rendkívül fontos a globális élelmezés biztonsága, illetve a fekete-tengeri régió békéje és stabilitása szempontjából” – mondta a török külügyminiszter.

(MTI, Interfax)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország blokkolni fogja a G20-országok közös nyilatkozatát, hacsak az nem tükrözi Moszkva álláspontját Ukrajnával és más válságokkal kapcsolatban, így a résztvevők csak nem kötelező erejű vagy részleges közleményt adhatnak ki nélküle.

Lavrov képviseli Oroszországot a G20 csoport szeptember 9-10-i ülésén Újdelhiben.

„Nem lesz általános nyilatkozat az összes tag nevében, ha álláspontunk nem tükröződik” – mondta Lavrov a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézet hallgatóinak.

Lavrov azt javasolta, hogy ha a G20-találkozón nem sikerül konszenzusra jutni, a G20 elnöksége nem kötelező érvényű közleményt adjon ki. „Egy másik lehetőség egy olyan dokumentum elfogadása, amely a G20-ak hatáskörébe tartozó konkrét döntésekre összpontosít, a többit pedig mindenki maga fogalmazhatja meg.”

Tavaly a G20-ak egyhangúlag elfogadtak egy nyilatkozatot, amely szerint a legtöbb tag elítélte az ukrajnai háborút, de a csúcstalálkozó végén készült dokumentum elismerte, hogy egyes országok másként látták a konfliktust.

(The Guardian)

A Roszkozmosz orosz űrkutatási hivatal vezetője pénteken közölte, hogy harci szolgálatba helyezték az ország Sarmat interkontinentális ballisztikus rakétáit, amelyek 10 vagy több nukleáris robbanófej szállítására alkalmasak – jelentette a RIA orosz állami hírügynökség. Júniusban Vlagyimir Putyin már pedzegette, hogy a rakétákat „hamarosan” harci szolgálatra vetik be.

Putyin a háború kezdete óta többször is kijelentette, hogy Oroszország kész minden eszközt bevetni, beleértve a nukleáris fegyvereket is, hogy megvédje „területi integritását”.

Az orosz elnök tavaly azt mondta, hogy az ország nukleáris ernyője alá helyezi az elfoglalt ukrajnai területeket, amelyeket Oroszország ma már magáénak vall. De azt is mondta, hogy Oroszországnak nincs szüksége nukleáris fegyverek használatára.

(The Guardian)

A RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint csütörtökön Moszkvában letartóztattak egy orosz katonai bloggert, aki kritikusan írt arról, hogyan támadja Oroszország Ukrajnát.

A blogger, Andrej Kurshin a Moscow Calling Telegram csatornát üzemelteti, amelynek körülbelül 87 000 követője van. A büntetőeljárás Oroszországgal kapcsolatos álhírek terjesztése miatt indult.

Az Institute for the Study of War (ISW) szerint Kurshin nem egy mainstream blogger, hanem egy ultra nacionalista, aki „általában támadja Oroszország katonai magatartásának számos aspektusát az ukrajnai háborúval kapcsolatban, miközben magát a háborút alátámasztó ultranacionalista célokat támogatja”.

Az ISW szerint „a szélesebb orosz ultranacionalista információs tér üdvözölte Kursin letartóztatását, mert rendszeresen hiteltelenné tette az orosz hadsereget”.

A letartóztatás nem precedens nélküli. Igor Girkin volt hírszerzőt és háborúpárti bloogert júliusban zárták börtönbe, mert bírálta Vlagyimir Putyint és az orosz hadsereget. Áprilisban Vladlen Tatarszkij háborúpárti influenszert gyilkolták meg egy kávézóban Szentpétervár központjában. A gyilkossággal a 26 éves, háborúellenes aktivistát, Daria Trepovát vádolják.

(CNN)

A magyarországi orosz nagykövetség Facebook-oldalán új szintre kapcsolt a propaganda: egy orosz vlogger videóját osztották meg arról, hogy milyen szépre építettek az oroszok egy iskolát és egy sportpályát a porig rombolt Mariupolban.

A Kelet-Ukrajnában, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt hónapokig ostromolták az oroszok, itt zajlottak az orosz–ukrán háború legvéresebb támadásai, többek között az a rakétatámadás, ami a menedékként használt színházat érte, és amiben 600 ukrán vesztette életét. A város utolsó ukrán bástyáját, az Azovsztal acélgyárat tavaly május 20-án adták fel az azt védő ukránok, köztük a hírhedt Azov-ezred.

Bár a lejelentett számok nagyon eltérőek, ukrán szakértők tavaly azt állították, hogy az oroszok legalább 20 000 civilt öltek meg a városban, és az építmények több mint 90 százaléka megsérült vagy teljesen megsemmisült.

A szétbombázott, szétágyúzott, 430 ezresről a becslések szerint 100 ezresre fogyatkozott város egy romhalmaz. Egy ideig a legalapvetőbb dolgok sem működtek, nem voltak elérhetők. Az ostrom eleje óta nem volt áram, gáz, víz, a helyieknek fel kellett iratkozniuk a hatóságoknál, hogy ivóvizet kapjanak, ukrán források szerint volt, hogy kétnapos várakozási idővel.

Georg Spöttle biztonságpolitikai és ufószakértő egyébként hasonló alternatív valóságokat szokott bemutatni videóiban, mint amilyet most a nagykövetség: nemrég Donbaszból fejtette ki, hogy tartják a helyieket rettegésben az ukránok, most pedig a mariupoli iskolakezdő diákokról tett fel posztot, akik szerinte nagyon örülnek neki, hogy az Azov mesterlövészei nélkül kezdhetik a tanévet.

Szeptember elseje van, Ukrajnában is visszatérnek a gyerekek az iskolába. Vagy az óvóhelyre – Krivij Rihben (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosában) ugyanis pont a tanévnyitó ünnepség közepén szólaltak meg a légvédelmi szirénák.

A föld alatti bunkerben, ünneplőben éneklő gyerekekről Anton Geracsenko, a kijevi belügyminisztérium tanácsadója tett közzé egy felvételt az X-en (korábban Twitter):

A másfél éve tartó háború az ország nagy részén továbbra is csak online oktatás lesz, ami így – részben a koronavírus-járvány miatt – egyre több ukrán gyerek számára jelenti a „normalitást”. Ott, ahol van megfelelő óvóhely, lesz rendes iskolai tanítás, legalábbis az ország valamivel biztonságosabb nyugati felében. Ahol nincs óvóhely, az már nem is fogadhat gyerekeket.

A kelet-ukrajnai Kirij Rihben óvóhely megléte esetén is csak vegyes oktatás lesz, azaz főként online, és hetente legfeljebb egy-két alkalommal lehet iskolába menni, hogy lássák is egymást a gyerekek.

A Telex újságírói augusztus közepén jártak a a háborús menekültekkel együtt mostanra 700 ezresre duzzadt városban, ahol a tanévkezdésre készülődő családokkal beszélgettek. Helyszíni riportunkat itt olvashatják.

Legfrissebb hírszerzési jelentésében az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma (HM) közölte, hogy Oroszország víz alatti gátat hozott létre elsüllyedt hajókból, hogy megakadályozza a kercsi híd elleni támadásokat. A híd különösen fontos az oroszoknak, mivel logisztikailag nagyon támaszkodnak rá.

A Kercsi-szoros szűk keresztmetszetet jelent az orosz erők katonai logisztikai támogatásában Herszon és Zaporizzsja megszállt területein. Oroszország nagymértékben függ a hídtól és a szoroson átkelő kompoktól.

A jelentés szerint 2023. augusztus 29-én fotós bizonyítékok erősítették meg, hogy Oroszország víz alatti gátat hozott létre elsüllyedt hajókból és védőgémekből, hogy elrettentse a híd elleni személyzet nélküli felszíni járművek támadásait.

A híd déli részén ez több hajót foglal magában, amelyek egymástól 160 méterre találhatók, és ugyanott „állomásoznak”, ahol júliusban az ukrán támadás történt.

A kercsi hidat Oroszország építtette, miután 2014-ben megszállta és annektálta Ukrajnától a Krím-félszigetet.

(The Guardian)

Orosz hírek szerint egy ukrán drón egy olyan nyugat-oroszországi várost támadott, amely az ország egyik legnagyobb atomerőművének ad otthont. Az erőműben nem történt kár, és áldozatokról sem tudni.

Roman Sztarovojt kormányzó szerint péntek hajnalban egy ukrán drón megrongálta egy épület homlokzatát Kurcsatov városában, mindössze néhány kilométerre a kurszki atomerőműtől. Korábban azt mondta, hogy két drónról volt szó, de aztán pontosította a megjegyzését.

A szovjetkori kurszki atomerőműben ugyanolyan a grafitreaktorok vannak, mint a csernobili atomerőműben. Az orosz állami nukleáris vállalat szerint jelenleg három RBMK-1000-es reaktor működik Kurszkban, és egyet leállítottak.

Péntek reggel az oroszok szerint egy másik ukrán drónt lelőttek, amely Moszkva felé haladt, ez rövid időre megzavarta a Vnukovo repülőtérre tartó járatokat. Vjacseszlav Gladkov kormányzó szerint Oroszország nyugati részén, Belgorodban is ártalmatlanítottak egy drónt.

(Reuters)

Orosz katonai hackerek ukrán katonák telefonjait célozzák, hogy olyan érzékeny információkat lopjanak a hadszíntérről, amelyek segíthetik az oroszokat – figyelmeztetett az Egyesült Államok és a Five Eyes (öt szem) országok, vagyis Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Államok.

A figyelmeztetés megerősíti az ukrán SBU biztonsági szolgálat jelentését, amely szerint az orosz hackerek be akarnak hatolni az ukrán hadsereg által harci küldetések tervezésére használt Android-táblagépekbe.

Az SBU szerint az orosz hackerek szóban forgó kódját arra tervezték, hogy ellopja a katonák mobileszközeiről az Elon Musk cége által üzemeltetett Starlink műholdrendszerre küldött adatokat. A Starlink műholdak kulcsfontosságúak Ukrajna harctéri kommunikációjában.

Egyelőre nem tudni, mennyire voltak sikeresek az orosz hackerek támadásai. Az SBU azt mondta, hogy visszavert néhány támadást, ugyanakkor azt is jelentette, hogy az orosz katonák a harctéren ellopják az ukránok tabletjeit, és ott telepítik rájuk a kódokat.

„Az okostelefonokra szánt rosszindulatú programok különösen alattomosak, mert képesek megadni a titkosszolgálatoknak a célpontok fizikai helyét” – mondta John Hultquist, a Google tulajdonában lévő Mandiant biztonsági cég vezető elemzője. „Ez a képesség rendkívül hatékony lehet a csatatéren”.

Az Egyesült Államok és szövetségesei a kibertevékenységért az orosz katonai hírszerzési igazgatóság Sandworm néven ismert hírhedt hackeregységét hibáztatták, amely állítólag felelős volt azokért a 2015-ben és 2016-ban történt támadásokért is, amelyek Ukrajnában megszakították az áramellátást.

(CNN)

Csütörtökön megkezdődnek az oroszok által szervezett regionális választások az annektált ukrán régiókban. Oroszország nem irányítja teljes mértékben a négy régió egyikét sem, ahol a szavazás zajlik. Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon a Moszkva által 2014-ben annektált Krím-félszigettel együtt Ukrajna területének csaknem ötödét teszik ki.

Az ukránok szerint a választások törvényellenesek, és azt mutatják: lehetetlen béketárgyalást folytatni Moszkvával mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonja a csapatait Ukrajna területéről.

Mind a négy régióban válogatott orosz politikusok, veterán oroszbarát ukránok törekednek teljes mandátumra, amely szeptember 10-én zárul. Ekkor kezdődnek Oroszországban a regionális választások.

• Oroszország légvédelme nem volt felkészülve az érkező drónokra a britek szerint.
• A déli fronton elért ukrán eredmények utat nyithatnak a Krím felé is, állítja az ukrán külügyminiszter.
• Oroszország szorosabbra fűzné a kapcsolatait Észak-Koreával.
• A norvégok közel repültek az orosz határhoz, az oroszok közel hajóztak a brithez.
• Eltemették a Wagner másik alapítóját, Dmitrij Utkint.
• Az FSZB állítása szerint ukrán szabotőröket likvidáltak Oroszországban.
• Lezuhant két ukrán harci helikopter Kelet-Ukrajnában, hat katona meghalt.
• Moszkva választásokat rendezett Ukrajna oroszok által elfoglalt részein.
• Megérkeztek az orosz iskolákba a „különleges katonai műveletről” szóló új történelemkönyvek.
• Meghalt egy 22 éves brit önkéntes katona Kelet-Ukrajnában.

Az orosz-ukrán háború csütörtöki híreit itt tudja visszaolvasni.