Meghalt egy 22 éves brit önkéntes katona Kelet-Ukrajnában

Meghalt egy fiatal brit férfi a kelet-ukrajnai harcokban – közölte a családja. A Solihull városából származó 22 éves Samuel Newey több mint egy éve önkéntesként harcolt Ukrajnában.

Testvére, Daniel Newey a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta: „A kisöcsémet, Samet tegnap Kelet-Ukrajnában megölték. Nem tudom szavakba önteni, mennyire összetörtem. Éppen csak 21 éves lett, amikor úgy döntött, hogy Ukrajnába utazik, hogy visszavágjon az orosz imperializmusnak. (…)

Sam, az életedet adtad olyan emberekért, akiket soha nem ismertél, és bátran, erkölcsösen és becsülettel cselekedtél. Nemcsak a kisöcsém vagy, hanem egy kivételes ember, egy jó katona és az egyik legbátrabb ember, akit valaha is ismertem. Nagyon köszönöm, hogy az életem része voltál ebben a 22 évben. Mindig szeretni foglak.”

Korábban Samuel Newey-t és apját, Pault terrorizmus támogatásával vádolták meg Nagy-Britanniában. A vád szerint 2019-ben segítettek Danielnek Szíriába utazni, hogy ott csatlakozzon az Iszlám Állam ellen harcoló kurd YPG milíciához. Samuel és apja is tagadta, hogy terrorcselekmények előkészítésében segédkeztek volna. A vitatott per végül 2020 júliusában lezárult, miután ejtették a vádakat.

(BBC)

Minden orosz iskolába eljuttatták a 11. osztályosoknak szóló frissített történelemtankönyvet, amely az ukrajnai különleges katonai műveletről szól – jelentette be Szergej Kravcov, orosz oktatási miniszter.

„Fontos, hogy minden 11. osztályos tanuló hozzájusson az új, állami történelemkönyvhöz” – mondta a miniszter egy interjúban, emlékeztetve arra, hogy „ez a tankönyv különösen a különleges katonai művelet okairól és az új régiók Oroszországba való belépéséről szól”. Korábban Kravcov arról beszélt, hogy ebben a könyvben az általános történelmet és Oroszország történelmét egyesítik, írja a Taszsz.

Az 1956-os magyar eseményeket is „új színben láttató”, és ezzel vihart kavaró könyvről itt olvashat bővebben.

Sajtóértesülések szerint a jövő hét folyamán valószínűleg leválthatják Ukrajna védelmi miniszterét, Olekszij Reznyikovot – írja a Sky News.

Az ukrán kabinet forrásai az Ukrajinszka Pravdának azt mondták, hogy „szükséges” a távozása, de hogy ki léphet a helyére, az még kérdés. „A minisztérium nagyon bonyolult, nagyon kevés a megfelelő potenciális jelölt” – mondta a hírportálnak egy magas rangú, az elnöki hivatalhoz közel álló forrás.

Jaroszlav Zselezsnyiak ukrán parlamenti képviselő szerint Reznyikov utódja Rusztem Umerov lehet, aki jelenleg az ukrán állami ingatlanalap piacszabályozójának vezetője. A képviselő szerint a kormány azt fontolgatja hogy a leváltott Reznyikovot újból kinevezik Ukrajna londoni nagykövetévé.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Volodimir Zelenszkij a múlt héten találkozott is Umerovval, hogy megvitassák az alap teljesítményét, és a lap kabinetből származó forrásai megerősítették, hogy ő a legesélyesebb a pozícióra.

Helyhatósági választásokat tartottak az oroszok által megszállt ukrán területeken – írja a Sky News.

Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiókban tartanak szavazásokat, annak ellenére, hogy Oroszország egyik közigazgatási területet sem ellenőrzi teljes mértékben. Vlagyimir Putyin a veterán oroszbarát politikusok és a helyben ismert politikusok közül választotta ki a kormányzókat, akik névleges ellenzékkel állnak szemben.

„Két katona áll a közelben, géppisztollyal a kezükben, és azt mondják az embereknek, hogy szavazniuk kell” – mesélte Mariupol száműzetésben élő ukrán polgármestere, Vadim Boicsenko. Azt mondta, hogy a donyecki városban nincs is rendes jelöltlista.

„Egyértelmű, hogy az emberek nem bíznak ebben a folyamatban, amelyet látszatválasztásnak kell nevezni” – mondta Boicsenko egy kijevi interjúban.

Augusztus 29-én lezuhant az ukrán légierő két harci helikoptere az ország keleti részében, a fedélzetükön tartózkodó hat katona meghalt – közölte csütörtökön az ukrán Állami Nyomozó Iroda.

A közlemény szerint a két Mi-8-as helikoptert keddi bevetésük közben, Kramatorszk régióban érte baleset. Kiemelték, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fognak fordítani a helikopterek állapotára és repülésre való felkészítésére. Emellett vizsgálni fogják a helikopterek oroszok általi szabotázsának vagy megsemmisítésének lehetőségét is.

Az ukrán légierőnek ez már a második balesete volt augusztusban; a múlt héten véletlenül összeütközött két L-39 típusú katonai kiképzőgép az ország északi részén, a balesetben három pilóta meghalt.

(MTI, Ukrajinszka Pravda)

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) állítása szerint megöltek két ukrán szabotőrt, további ötöt pedig őrizetbe vettek az Ukrajnával szomszédos Brjanszki területen, Oroszországban. Közleményük szerint a szabotőrcsoportot az ukrán titkosszolgálatok és a katonai különleges erők tagjai alkották. Az oroszok szerint a szabotőrök katonai és energetikai infrastrukturális létesítmények elleni „terrorcselekmények” végrehajtására készültek.

„A Brjanszki területen, Navlinszkij körzetében végrehajtott operatív és harci intézkedések során két fegyverest likvidáltak, ötöt őrizetbe vettek, közülük hárman megsebesültek” – közölte az FSZB. Állításuk szerint a szabotőröknél amerikai gyártmányú, hangtompítóval felszerelt fegyverek, robbanószerkezetek, NATO-szabvány gránátok és lőszerek, valamint éjjellátó eszközök is voltak.

(Interfax, Sky News)

A Wagner-zsoldossereg másik alapítóját, Jevgenyij Prigozsin jobbkezét, Dmitrij Utkint is eltemették egy Moszkvához közeli temetőben – írja a Reuters.

Az 53 éves Utkint, akinek „Wagner” hívójele adta a magánhadsereg nevét, a főváros külvárosában, Mityiscsiben temették el az orosz katonai rendőrség által kordonnal körülzárt szertartáson. A Wagner megalapítása előtt Utkin a GRU orosz katonai hírszerző szolgálat különleges alakulatának tisztjeként szolgált, ahol alezredesi rangot viselt.

Prigozsint kedden temették el szintén zárt szertartáson a szentpétervári Porohovszkij temetőben.

Prigozsin gépe pontosan két hónappal a sikertelen puccskísérlete után zuhant le, ezen utazott több magasrangú Wagner-tiszttel együtt Utkin is. A két alapító holttestét augusztus 27-én azonosították hivatalosan genetikai vizsgálat segítségével. A történteket a Telexen Rácz András Oroszország-szakértővel, a Corvinus Egyetem oktatójával elemeztük.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy csütörtök reggel egy norvég repülőgép megközelítette az orosz légteret. Nem ez az első alkalom, hasonló esetek többször is előfordultak a közelmúltban.

A minisztérium közleménye szerint miután észlelték a Barents-tenger felett repülő gépet (egy P-8A Poseidon típusú tengeri járőrrepülőgépet) egy orosz vadászgép szállt fel. Amikor az orosz gép megközelítette a norvégot, az visszafordult és eltávolodott az orosz határtól. A határt végül nem sértette meg – idézi a TASZSZ a közleményt.

Mindeközben a brit Királyi Haditengerészet közölte, hogy egy sor orosz hajót követett nyomon brit vizek közelében. A haditengerészet a légierővel együttműködve követte a hajók mozgását, a közlemény szerrint a légierő megfigyelői jelentették „az orosz haditengerészet mozgását a La Manche-csatornában, az Északi-tengeren és az Atlanti-óceán északi részén”. A haditengerészet azt írja, cirkáló, korvett és romboló típusú hajókat is megfigyeltek. „Az orosz hajók közül sokan kapcsolódtak az orosz haditengerészet napjához, amelyet július 30-án tartottak Szentpéterváron” – közölték.

(Sky News)

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön arról beszélt, jó a kapcsolat Moszkva és Phenjan között, amit a jövőben szeretnének szorosabbra fűzni.

Peszkov a sajtótájékoztatón Észak-Koreát „nagyon fontos szomszédnak” nevezte, és kijelentette, hogy „szándékunkban áll továbbfejleszteni a kapcsolatokat, a kapcsolatfelvétel különböző szinteken folyik”.

A szimpátia kölcsönös, Kim Dzsongun észak-koreai vezető júniusban teljes támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyin orosz elnököt. „Az igazság biztosan győzedelmeskedik, és az orosz nép újabb diadallal gazdagíthatja győzelmei történetét” – fogalmazott.

(Sky News)

Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba is részt vett az EU külügyminisztereinek találkozóján a spanyolországi Toledóban, ahol arról beszélt, „befoghatnák” azok, akik az ellentámadás tempóját kritizálják.

„Az ellentámadás lassú ütemének kritizálása egyenlő az ukrán katonák szembeköpésével, akik minden nap az életüket áldozzák fel, hogy előrehaladjanak és felszabadítsák az ukrán föld egyik kilométerét a másik után” – mondta.

„Azt ajánlom minden kritikusnak, hogy fogja be a száját, jöjjön Ukrajnába, és próbáljon meg felszabadítani egy négyzetcentimétert saját maga” – tette hozzá.

A júniusban elindított ukrán ellentámadás a vártnál valóban kisebb és kevésbé látványos eredményeket ért el. Kuleba csütörtökön arról is beszélt, hogy a területek visszahódítása rendkívül nehéz feladat, ugyanis „az aknamezők és az erődítmények száma példátlan. Az orosz drónok, helikopterek, repülőgépek uralják a levegőt”. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megerősítette, hogy „az ukránok fokozatosan előrenyomulnak”, és hangsúlyozta, hogy nem szabad sürgetni az ellentámadás eredményeit.

(Guardian)

A Wagner-csoport Afrikából terjeszt egy videót, amelyen Prigozsin látható: ezen azt állítja, hogy augusztus második fele van – a volt Wagner-vezér egy autóban látható a videón, és azoknak üzen, „akiket érdekli, hogy életben vagyok-e”.

„Azoknak, akik arról vitatkoznak, hogy élek-e vagy sem, üzenem, hogy élek. Hétvége van, 2023 augusztusának második fele. Afrikában vagyok. (…) Minden rendben van.”

Prigozsin terepszínű ruhája, kalapja, valamint a jobb kezén lévő karóra is mind arról árulkodik, hogy a videó akkor készült, amikor Prigozsin állítása szerint Afrikában járt augusztus végén, hogy felszabadítsa azt. A korábbi videót augusztus 21-én, pár nappal Prigozsin halála előtt tették közzé.

Az FSZB vasárnap erősítette meg, hogy Prigozsin is rajta volt azon a Moszkvából Szentpétervárra tartó gépen, amely múlt szerdán lezuhant. A Wagner-vezért azóta el is temették.

(unian)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ukrán ellentámadásról beszélve azt mondta, hogy nem szabad elsürgetni az ukrán ellentámadás eredményeinek értékeléseit, mert „Ukrajna nem egyszer túlszárnyalta már a várakozásokat”.

„Az ukránok fokozatosan előrenyomulnak, visszaszorítják az oroszokat megerősített területeken is, miközben aknamezőkön mennek át. Most még fontosabb, hogy támogatva legyenek. Nehéz csaták ezek, nincs könnyű út a győzelemhez az ukránok számára, de haladnak.”

– fogalmazott Stoltenberg. A NATO-főtitkár arról beszélt, hogy a szövetségesek soha nem látott mennyiségű segítséget adnak Ukrajnának, „de végül az ukránoknak kell meglépniük a nehéz döntéseket”.

„Láttuk már, hogy az ukránok újra és újra felülmúlják a várakozásokat”

– tette hozzá. A főtitkár kiemelte, több elemző is arra számított tavaly február után, hogy Ukrajna néhány napig vagy hétig fog kitartani, de mégis ellenállt. „Most ismét haladnak előre. Bíznunk kell bennük”, tette hozzá.

(via)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az ukrán csapatok déli fronton elért eredményei utat nyitnak azelőtt is, hogy az oroszokat vissza tudják szorítani az annektált Krím-félszigetre, írja a BBC.

Kuleba szerint ez azután vált lehetségessé, hogy az ukránok felszabadították Zaporizzsja régióban a „stratégiailag fontos” Robotyne települést. Oroszország állítja, még nem adták meg magukat a faluban.

Kijev terve, hogy elvágná a Krímhez vezető szárazföldi folyosót, ezzel kettéosztva az Oroszország által elfoglalt területeket Dél-Ukrajnában, egyben megnehezítve Moszkva ellátási vonalait.

Kuleba a júniusban elindított ellentámadásról elmondta, hogy tart, de rendkívül nehéz feladat: „az aknamezők és az erődítmények száma példátlan. Az orosz drónok, helikopterek, repülőgépek uralják a levegőt”. Kuleba leírása szerint egy 31 ukrán katonából álló csoport „szó szerint hason kúszott több kilométernyi aknamezőn át”, mire elérték Robotyne-t.

Az Oroszország elleni dróntámadásokról szólt a brit védelmi minisztérium csütörtöki jelentése: mint írják, valószínűleg több katonai szállító repülőgép is megrongálódott a Pszkov elleni dróntámadásban (eddig négy sérült gépről tudni). Oroszország 25 különböző dróntámadást szenvedett el 2023 augusztusában, a védelmi minisztérium szerint szinte biztos, hogy mindegyiket pilóta nélküli drón követte el.

Sok drón elérte a célját, a minisztérium szerint ez arra utal, hogy az orosz légvédelemnek nehézségei akadtak a drónok felderítésével és megsemmisítésükkel. Oroszország valószínűleg ezután újra fogja gondolni légvédelmét – valószínűleg Oroszországnak további légvédelmi rendszerekben kell majd gondolkonia azokon a reptereken, amelyeket veszélyeztetettnek ítél.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök elítélte azokat a korrupcióval szerzett orvosi papírokat, amelyek lehetővé tették az embereknek, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot. Az ukrán elnök szerint ez tömeges külföldre távozásokhoz és rendszerszintű megvesztegetésekhez vezetett, írja a Guardian.

Zelenszkij elmondta, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vizsgálja ezeket az eseteket, mert vannak olyan régiók is, ahol tavaly február óta tízszeresére nőtt a katonai szolgálat alól mentesítettek száma.

„Teljesen világos, milyen [orvosi] döntésekről van itt szó. Korrupt döntésekről”

– fogalmazott. A nyomozás szerint régióktól eltérően 3000-15000 dollár (1- kb. 5,2 millió forint) közötti kenőpénzeket fogadtak el az orvosok. Zelenszkij szerint az eseteket felül kell vizsgálni, mert legalább több ezer ember távozott hamis papírokkal külföldre.

• Hat oroszországi régiót is dróntámadás ért keddre virradó éjszaka, az északnyugati Peszkov város egyik repülőterén négy katonai szállító repülőgép is megsérült.
• Oroszország közölte, hogy nem indít nemzetközi vizsgálatot Prigozsin gépének lezuhanásával kapcsolatban.
• Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán azt mondta, a Jevgenyij Prigozsin halálát okozó repülőgép-szerencsétlenség kivizsgálása során felmerült annak lehetősége, hogy a balesetet esetleg szándékosan okozták.
• A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője szerint az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti fegyvertárgyalások aktívan haladnak.
• Az ukrán külügyminisztérium reagált Orbán Viktor interjújára, amelyben a magyar miniszterelnök ismét az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások leállításáról beszélt.
• Josep Borrell szerint az EU messze van attól a céltól, hogy 12 hónapon belül egymillió tüzérségi lövedéket juttassanak el Ukrajnának.
  

A friss hírek elolvasása előtt vagy után itt pörgetheti át a szerdai gyűjtésünket.