Putyin: Az orosz hadsereg „válaszlépéseket készít elő” a Krímet ért támadás után

Két ember meghalt és tízen megsebesültek hétfőn az ukrajnai északi Szumi régióban, az orosz határ közelében fekvő Bilopillja városában – írja a Guardian a Reutersre hivatkozva.

Az ukrán nemzeti rendőrség a Telegramon négy tüzérségi csapást jelentett, amelyek közül három a Szumi régióban lévő város központját találta el. Egy 76 éves nő és egy 74 éves asszony, akik akkor az utcán tartózkodtak, belehaltak sérüléseikbe. Az egyik sebesült súlyos állapotban van a közlemény szerint.

Az ukránok állításait egyelőre nem sikerült független forrásból megerősíteni.

Vlagyimir Putyin közölte, hogy védelmi minisztériuma a Krímet Dél-Oroszországgal összekötő közúti hidat megrongáló robbantásra reagálva válaszlépéseket készít elő – írja a Sky News.

Az orosz elnök terrortámadásnak minősítette a robbanást, mivel – állítása szerint – a hidat hónapok óta nem használták az Ukrajnában harcoló orosz erők ellátására. Putyin Kijevet tette felelőssé a támadásért.

„Oroszország válaszlépéseket fog tenni a krími híd elleni terrortámadásra” – mondta.

Ukrajna hivatalosan nem vállalta a felelősséget, de az ország médiája szerint az ukrán biztonsági szolgálatok tengeri drónokat vetettek be.

Több kilométeres dugó alakult ki, legalább 50 ezer Krímben tartózkodó turista saját autójával próbálja elhagyni a területet, miután hétfőn kora reggel „vészhelyzet” miatt leállították a forgalmat a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi hídon – írja Anton Gerascsenko, az ukrán Belügyminisztérium tanácsadója a Twitteren.

Az orosz hatóságok szerint ukrán dróntámadás rongálta meg a hidat. Ukrajna nem vállalt felelősséget a támadásért, sőt, az ukrán Déli Parancsnokság szóvivője azt nyilatkozta, az oroszok robbanthattak a hídon. Ketten meghaltak a támadásban. A SkyNews azt írja: a támadás előtt a Krímbe vezető utakon a turisták órákig vártak autóikban, hogy átkelhessenek a Krímbe, és megkezdhessék nyári vakációjukat. A robbantások után éppen az ellenkező irányba alakult ki dugó.

Oroszország szerint a hajók már nincsenek biztonságban a Fekete-tengeren, miután az ország kilépett a gabonamegállapodásból, írja a Politico. Oroszország azt mondta: nem garantálja többé a fekete-tengeri tranzitfolyosón áthaladó hajók biztonságát.

Oroszország hétfőn jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg a fekete-tengeti gabonamegállapodást, amíg nem születik egyezség az orosz követeléseket illetően. A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja. A megállapodást legutóbb május 17-én hosszabbították meg 60 nappal. Az orosz–ukrán gabonamegállapodás nagy segítséget jelentett Ukrajnának, és az élelmiszerhiány miatt szenvedő országoknak is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mindent meg kell tenni a gabonaüzlet fenntartása érdekében. „Az Orosz Föderáció nélkül is mindent meg kell tenni, hogy ezt a fekete-tengeri folyosót használhassuk. Nem félünk” – idézte Szerhij Nyenyikforov elnöki szóvivő Zelenszkijt, írja a SkyNews.

Oroszország hétfőn értesítette Ukrajnát, Törökországot és az ENSZ-t, hogy nem hajlandó meghosszabbítani a fekete-tengeri gabonamegállapodást. A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja. A megállapodást legutóbb május 17-én hosszabbították meg 60 nappal.

„Megkerestek minket cégek, hajótulajdonosok. Azt mondták, hogy készen állnak. Ha Ukrajna átengedi őket, és Törökország továbbra is átengedi őket, akkor mindenki kész folytatni a gabonaszállításokat” – mondta az elnök szóvivője.

Közben az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete Oroszország „kegyetlenségének” minősítette az ukrán gabona biztonságos exportját lehetővé tevő megállapodás felmondását. Linda Thomas-Greenfield szerint volt remény arra, hogy a megállapodást ismét meghosszabbítják, de „Oroszország újabb csapást mért a világ legkiszolgáltatottabbjaira”.

Kijev és Moszkva után hétfőtől az amerikai fővárosban egyeztet Matteo Maria Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke, akit Ferenc pápa az ukrán és az orosz fél közötti közvetítéssel bízott meg. A látogatás célja az ukrajnai béke előmozdítása és „a humanitárius kezdeményezések támogatása a legsúlyosabban sújtott és legsebezhetőbb emberek, különösen a gyermekek szenvedésének enyhítésére” – áll a közleményben, írja a Guardian.

Ferenc pápa április végi magyarországi látogatása után jelentette be, hogy közvetíteni fog a háborúban álló Moszkva és Kijev között. A békemisszióval májusban megbízta Zuppi bíborost. A bíboros június 5-én és 6-án Kijevben tárgyalt, június 28-án és 29-én Moszkvában. Az ukrán fővárosban Ferenc pápa küldöttét Volodimir Zelenszkij elnök fogadta, valamint Dmitro Lubinyec, a kijevi parlament emberi jogi biztosa. Moszkvában Zuppi bíboros Jurij Usakov elnöki tanácsadóval találkozott, valamint Maria Lvova-Belova gyermekjogi biztossal és Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája is fogadta.

A napirenden többek között az ukrajnai területről Oroszországba szállított gyerekek hazatérése is szerepelt, írja az MTI.

Belarusz azt állítja, hogy határőrei lelőttek egy ukrán felderítő drónt, amely belépett az ország területére – írja a Sky News.

A drón tegnap a Dnyipro folyó közelében lépett át belarusz területre – közölte a határőrség. A közleményük szerint az incidenst követően közigazgatási eljárást indítottak.

Az Azovi-tengerbe zuhanhatott egy orosz Szu-25-ös vadászgép hétfőn Jejszk város közelében, a pilóta sikeresen katapultált, írja a Guardian a helyi hatóságokra hivatkozva.

A közösségi médiában elkezdtek terjedni videók, amelyeken egy ejtőernyős látható, miközben próbál leereszkedni egy strand közelében, majd egy nagy csobbanás látszik a vízben. Jejszk az Azov-tenger Mariupollal szembeni oldalán fekszik, több száz kilométerre az ukrán-orosz frontvonalaktól.

Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke Twitter-bejegyzésben ítélte el, hogy Oroszország megszünteti a fekete-tengeri gabonamegállapodást. Szerinte ez cinikus lépés.

Oroszország hétfőn értesítette Ukrajnát, Törökországot és az ENSZ-t, hogy nem hajlandó meghosszabbítani a fekete-tengeri gabonamegállapodást. A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja. A megállapodást legutóbb május 17-én hosszabbították meg 60 nappal.

Az Egyesült Királyság további szankciókat vezet be Oroszország ellen az ukrán nemzeti identitás megsemmisítésére irányuló kísérletek miatt, írja a Guardian.
A szankciók érintik többek között Szergej Kravcov orosz oktatási minisztert. A Sky News pedig azt írja, hogy a szankciók Olga Ljubimova orosz kulturális minisztert is érintik. Az oktatási minisztert azért szankcionálhatják, mert részt vett Oroszország „ukrán gyermekek erőszakos deportálására és átnevelésére irányuló programjában”. A Reuters szerint a szankciók vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat jelentenek.

James Cleverly brit külügyminiszter azt mondta: a szankciók azokat vonják felelősségre, akik Putyin rezsimjét támogatják, beleértve azokat is, akik Ukrajna megsemmisítését, nemzeti identitásának felbomlását és jövőjének eltörlését szeretnék elérni.

A brit kormány összesen 14 ember ellen vezet be szankciókat.

Svédország kormánya hétfőn bejelentette, hogy hat milliárd korona (körülbelül 195 milliárd forint) támogatást ajánl fel Ukrajna újjáépítésére és az uniós tagsághoz vezető reformok elősegítésére, írja a Guardian.

Johan Forssell nemzetközi fejlesztési együttműködési miniszter azt mondta: ezt az összeget 2023 és 2027 között osztanák ki Ukrajnának, a most bejelentett pénzösszeg az alapját képezi a támogatásnak.

Az összeget Ukrajna infrastruktúrájába, elsősorban az egészségügyi és az oktatási rendszerbe fektetnék, valamint elősegítenék Kijev hozzáférését a megújuló energiaforrásokhoz. Emellett erősítenék és fejlesztenék a két ország gazdasági kapcsolatait, a korrupció elleni harc, illetve az átláthatóság jegyében.

Az AFP francia hírügynökségnek is azt nyilatkozta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik forrása, hogy különleges hadművelet hajtottak végre a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi hídnál. A forrás szerint szerint a támadást vízi drónokkal hajtották végre.

Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője, Andrij Juszov korábban azt nyilatkozta: „A Krím félszigetet az oroszok logisztikai csomópontként használják, hogy erőket és eszközöket mozgassanak át Ukrajna területére. Természetesen minden logisztikai probléma további bonyodalmat jelent a megszállók számára”. A krími hídon átmenetileg felfüggesztették az autós- és vasútforgalmat is, ami komoly kihívást jelenthet az orosz utánpótlás számára.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is kétértelmű üzenetet tett közzé a Twitteren:

„Minden illegális építmény, amelyet az orosz tömeggyilkos fegyverek szállítására használnak, szükségszerűen rövid életű... függetlenül a pusztítás okaitól” – írta.

Oroszország értesítette Ukrajnát, Törökországot és az ENSZ-t, hogy nem hajlandó meghosszabbítani a fekete-tengeri gabonamegállapodást – írja a Sky News.

A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja. A megállapodást legutóbb május 17-én hosszabbították meg 60 nappal.

Az orosz-ukrán gabonamegállapodás nagy segítséget jelentett Ukrajnának, és az élelmiszerhiány miatt szenvedő országoknak is. A megállapodás mindig egy adott időtartamra szól, a jelenlegi hétfőn járt le, Oroszország pedig az utolsó pillanatig halogatta a döntést, hogy beleegyezik-e a folytatásba, vagy sem.

A megállapodás meghosszabbítása érdekében nemrég Nagy István agrárminiszter Ankarába is elutazott, és nemrég Recep Tayyip Erdoğan török elnök is azt nyilatkozta, hogy bízik a folytatásban.

Oroszország korábban azt követelte, hogy a megállapodásért cserébe oldják fel az orosz gabona- és műtrágyakivitelére kiszabott szankciókat és korlátozásokat.

Órákkal azelőtt, hogy Oroszország megerősítette volna, hogy felbontja a megállapodást, robbanásokat jelentettek a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi hídról. A Kreml azonban hangsúlyozta, az ENSZ és Törökország által közvetített megállapodás leállításának semmi köze a támadáshoz.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, a csomag Oroszországra vonatkozó részei nem teljesültek, megállapodás pedig addig nem születhet, amíg ezeket nem javítják ki. A TASZSZ beszámolója szerint Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország azonnal visszatér a megállapodáshoz, amint az orosz félre vonatkozó részletekben is egyezségre jutnak.

Mivel azonban a határidő ma lejárt, egyelőre megszűnik a megállapodás.

Miközben az oroszok és az ukránok egymást gyanúsítják a krími híd elleni támadás elkövetésével, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) rejtélyes üzenettel kommentálta az incidenst. A közösségi médiában egy népszerű ukrán altatódal átköltését osztották meg:

„Fülemüle, kedves testvérem, a híd ismét aludni ment, egyszer… kétszer!”

Több ukrán lap (köztük az állami hírügynökség, a Suspilne is) névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, a támadást az SZBU az ukrán haditengerészettel együttműködve hajtotta végre. Hivatalos források ezt nem erősítették meg.

Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának szóvivője egyelőre annyit közölt a támadással kapcsolatban, hogy:

„Nem kommentáljuk. Csak a hírszerzés vezetőjének, Kijlo Budanovnak a szavait lehet idézni, miszerint a krími híd egy felesleges építmény.”

Az ukrán hadsereg korábban azt sugallta, hogy Moszkva provokációjáról lehet szó, és hogy a híd elleni támadást akarja ürügyként használni Oroszország arra, hogy ne hosszabbítsa meg a ma lejáró gabonamegállapodást.

Arról, hogy hogyan nyertek az ukrán népdalok különleges jelentőséget az orosz invázió kezdete óta, ebben a cikkben írtunk részletesen. A háború kitörése óta erősen tematizálja az ukrán popzenét az orosz agresszió, miközben, ahogy tavaly is írtunk erről, emelkednek fel dalok-népdalok szinte himnuszi szintig az ukránok körében.

(Sky News)

Két ukrán drón támadta meg hétfő éjjel a krími hidat – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség, az orosz terrorellenes bizottság jelentése alapján.

„3 óra 5 perckor két ukrán pilóta nélküli felszíni jármű támadta meg a krími hidat. A terrorcselekmény következtében megsérült a krími híd közúti eleme. Két felnőtt meghalt, egy gyermek pedig megsérült” – áll a közleményben.

Terrorcselekmény miatt büntetőeljárást indítottak. Ukrajna nem vállalt felelősséget a támadásért, sőt, az ukrán Déli Parancsnokság szóvivője hétfő reggel azt nyilatkozta, az oroszok robbanthattak a hídon.

Eközben több ukrán hírforrás, köztük a Szuszpilne ukrán állami hírügynökség és az ukrán Pravda is a saját forrásaira hivatkozva azt írja, az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a haditengerészet részvételével zajlott a támadás, és víz alatt drónokkal támadták meg a hidat. Hivatalos forrás ezt sem erősítette meg.

A támadásban meghalt egy belgorodi házaspár, a kislányuk megsérült, őt a tyemrjuki kórház intenzív osztályára szállították.

Több felvételt is közzétett az orosz független lap, az Insider a megrongálódott krími hídról a Twitteren.

Az egyik felvételt a szomszédos, sértetlen vasúti hídról készítették, és a Kreml-barát Krím24 tévécsatorna is sugározta – írja a Guardian.

A másik a hídról, közelről mutatja be a megrongálódott útszakaszt:

A hatóságok továbbra sem közölték, mi történt a hídon, de a helyiek beszámolói szerint hétfő hajnalban robbanásokat lehetett hallani a híd irányából.

A brit hírszerzés július 15-i jelentésében a brit védelmi minisztérium is beszámolt arról, hogy az oroszok nagy valószínűséggel leváltották a Zaporizzsja közelében harcoló 58. összfegyvernemi hadsereg parancsnokát, Ivan Popov vezérőrnagyot, mert egy kiszivárgott, a csapatainak szánt videóban élesen bírálta az orosz védelmi minisztérium vezetését.

A brit hírszerzés hétfői jelentésében hozzáteszi, a vezérőrnagy a kirúgása után azt állította, az egyik fő panasza az volt, hogy nem rendelkezett megfelelő ütegekkel.

Az orosz szárazföldi erők túlélőképessége az ukrán tüzérség hatékony észlelésén és az ellene való csapásmérésen alapul – áll a jelentésben. Ennek kulcsfontosságú elemei a tüzérségi radarok, amelyek gyorsan lokalizálják az ellenséges lövegvonalakat, és az ütegek, amelyekkel a csapásokat végrehajtják.

A brit hírszerzés információi szerint Oroszország egyre nagyobb hiányt szenved az ütegelhárító radarokból, különösen a modern Zoopark–1M radarokból. Az eredetileg telepített Zoopark-flottából valószínűleg csak egy maroknyi maradt működőképes Ukrajnában.

Az, hogy Popov is prioritásként kezelte a problémát, rávilágít, hogy a tüzérség továbbra is központi szerepet játszik a frontvonalon.

Natalja Humenjuk, az ukrán Déli Parancsnokság szóvivője az ukrán állami médiának azt nyilatkozta, a krími hídon történt „robbanás” orosz provokáció lehet, amelyet a gabonamegállapodás folytatása előtt hajtottak végre – írja az ukrán állami hírszolgálat, a Szuszpilne.

Az orosz–ukrán gabonamegállapodás részeként Ukrajna szabadon exportálhatja a gabonáját a Fekete-tengeren keresztül, ami nagy segítség nekik és az élelmiszerhiány miatt szenvedő országoknak is.

A megállapodás mindig egy adott időtartamra szól, a jelenlegi hétfőn jár le.

Oroszország egy hónapja még azt mondta, hogy semmi esély a meghosszabbítására, de Recep Tayyip Erdoğan török elnök múlt héten arról beszélt, bízik benne, hogy sikerül majd megállapodni Putyinnal a megállapodás folytatásáról.

Hétfő hajnalban a hídon áthaladó vasúti és autóforgalmat is leállították, valamit a kompközlekedés is szünetel. A műholdas adatok szerint az oroszországi Krasznodar régióban kilométeres kocsisor torlódott fel.

Az orosz hatóságok továbbra sem közöltek részleteket a „vészhelyzetről”, ahogy azt sem részletezték, mi okozta két ember halálát a hídon.

Szerhij Bratcsuk, az ukrajnai Odessza katonai közigazgatásának szóvivője a Telegram-csatornáján közzétett egy fotót, amelyen látszólag megrongálódott a híd egy része. Független hírforrás egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy a képnek köze van-e a hétfő hajnali incidenshez – írja a Reuters.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod régió kormányzója a Telegramon azt írta, két belgorodi civil, egy anya és egy apa meghalt a krími hídon történt „vészhelyzetben”, a lányuk pedig megsérült.

„Ma reggel mindannyian a krími hídon történt vészhelyzetről szóló hírekkel keltünk. Mindannyian láttuk az interneten keringő (Vigyázat, felkavaró tartalom!) videót egy megrongálódott, belgorodi rendszámú autóról.

Egy kislány megsérült, közepesen súlyos sérüléseket szenvedett. A legnehezebb, hogy a szülei meghaltak” – írta a kormányzó a Telegramon.

Korábban a krími hatóságok is megerősítették, hogy egy gyereket légi mentővel szállítottak kórházba a hídról.

Továbbra sem lehet tudni, hogy mi történt a hídon, de az interneten több felvétel is terjed, amelyeken az látszik, hogy rakéta csapódik a hídba. A Reuters friss felvételein a híd üres, a forgalmat teljesen leállították, de sérülés nem látszik rajta.

(Guardian)

A Krím félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi hidat tavaly október 8-án hatalmas robbanás rázta meg, aminek következtében a híd egy része komolyan megrongálódott.

A kercsi hidat pásztázó ipari kamera felvételt is készített a robbanás pillanatáról. A megrongálódott híd így nézett ki:

Arról, hogy pontosan hogyan sikerült ekkora támadást végrehajtani a szimbolikusan és stratégiailag is fontos hídon, számtalan teória született a robbanás utáni napokban, ezeket itt foglaltuk össze.

Arról pedig, hogy miért is olyan fontos a híd Putyinnak, itt írtunk bővebben.

Hétfő hajnalban „vészhelyzet” miatt leállították a forgalmat a Krím félszigetet és Oroszországot összekötő, 18 kilométeres kercsi hídon.

Krím orosz kormányzója megerősítette, hogy átmenetileg elterelik a forgalmat a hídról, de az okokra nem adott bővebb magyarázatot. A TASZSZ beszámolója szerint a kormányzó a Telegram-csatornáján azt írta, a helyszínen dolgoznak a rendfenntartó és katasztrófaelhárító szervek is.

„A jelenlegi helyzetre való tekintettel arra kérem a félsziget lakóit és látogatóit, hogy tartózkodjanak a krími hídon való átutazástól, és biztonsági okokból válasszanak alternatív szárazföldi útvonalat az új régiókon keresztül” – írta Akszjonov a Telegramon.

Nem sokkal később az Oroszország által támogatott krími hatóságok azt is közölték, hogy a „vészhelyzetben” egy gyerek megsérült, akit légi mentővel szállítottak az oroszországi Krasznodar régióba.

A széles körben követett orosz Szürke Zóna Telegram-csatorna azt írta, két csapás is érte a hidat éjjel három és fél négy között, de ezt egyelőre semmilyen hivatalos forrás nem erősítette meg.

Az orosz közlekedési minisztérium annyit közölt, hogy a híd krími oldalán sérült az út.

Azokat a híreket viszont nem erősítette meg, amelyek szerint a híd tartóoszlopai megsérültek. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a híd állapotának vizsgálata folyamatban van – írta a TASZSZ a Telegram-csatornáján.

Az építmény nemcsak stratégiai, de szimbolikus jelentőségű is: a 2018-ban átadott, a Kercsi-szoroson átívelő híd köti össze a 2014-ben annektált Krímet a megszálló Oroszországgal.

2022. október 8-án egy teherautót robbantottak fel rajta, az incidensben négy ember meghalt, és egy közelben lévő tehervonat dízelolajat szállító tartálykocsijai is kigyulladtak. A robbanás miatt a híd közúti szakaszának két pillére összeomlott. Ukrajna csak nemrég, július 9-én ismerte el, hogy Kijev a felelős a híd tavaly októberi felrobbantásáért.

(Guardian, TASZSZ)

• Már Belaruszban van a Wagner-csoport
• Moszkva állítása szerint kilenc ukrán drónt lőttek le a Krím felett
• A brit hírszerzés szerint folynak a tárgyalások a Wagner-csoport jövőjéről
• Vlagyimir Putyin kazettás bombákat vetne be, ha Ukrajna is ezt teszi
• Már kevésbé szívesen fogadnák be a magyarok a háború elől menekülőket, mint egy éve
• Az oroszok ágyúzták a kelet-ukrajnai Harkiv megyét és Donyeck régiót is
• A bolgár elnök Ukrajnát hibáztatta, amiért az „ragaszkodik” a harchoz
• Putyin azt állítja, hogy az ukrán ellentámadás nem volt sikeres
• Már toborozzák a szakembereket Romániában az ukrán pilóták kiképzésére F–16-os vadászgépekre
• Az orosz állam lefoglalta a Danone és a Carlsberg helyi érdekeltségeit – elvileg ideiglenesen
• Európai politikusok felakasztásával viccelődött Putyin

A háború vasárnapi hírfolyama itt olvasható.