„Erővel akartak győzni a fronton, de bosszút álltunk a sok orosz orkon” – Ukrajna zenével is harcol a háborúban

Egy héttel ezelőttig a fokozódó háborús veszély ellenére az ukrán városok utcáin békés élet zajlott, az országot pedig, amikor az emberek éppen megpróbáltak egy kicsit másra figyelni, mint a határoknál sorakozó 160 ezer orosz katonára, leginkább az izgatta, elindulhat-e az Eurovízión Alina Pas, az ukrán X-Faktor kárpátaljai kis faluból származó győztese. Azóta totális támadás indult Ukrajna ellen. A hadsereg harcol, a civilek több helyen a saját testükkel próbálják útját állni a túlerőnek, és az ukrán himnusz éneklésével szállnak szembe a tankokkal.

„Még nem halt meg Ukrajna”.

Az ukrán himnusz kezdősora, helyenként a folytatása is erősen emlékeztet a lengyel himnuszra, a „Nincs még veszve Lengyelország”-ra. Nem véletlenül. A Pavlo Csubinszkij etnológus-költő által 1862-ben írt vers Lembergben jelent meg először, és a függetlenségért küzdő lengyel nemzeti mozgalom inspirálta, ahogy az ukrán ébredést általában is. Más kérdés, hogy a két nép nemzeti projektje néhány évtizeden belül egymás riválisa is lett. A mai Nyugat-Ukrajna, az ukrán nacionalizmus igazi bázisa ekkor a Monarchiához tartozott.

Ezzel szemben a cári Oroszország által a 18. században meghódított keleti és déli területeken (ezekre hivatkozik most Putyin úgy, mint ősi orosz földre) ekkoriban vált a politika szerves részévé az ukránok elnyomása. Az 1860-as években betiltották az ukrán nyelvű könyveket és nyomtatványokat, az ekkori erőszakos oroszosítás radikalizálta először az ukrán értelmiséget. Ők jelentős részben folkloristák és egyháziak voltak: a későbbi himnusz zenéjét is egy görögkatolikus pap, Mihajlo Verbickij írta. A Még nem halt meg Ukrajna azonban az orosz fennhatóságú területeken is népszerű lett. Tulajdonképpen ezért is lehet ma himnusz: nemzetegyesítő szimbólum.

Itt éppen a háborúra válaszul ukrán színészek adják elő a himnuszt, az elején a Kárpátok havasi kürtje, a trembita szól. A videó végén szolidaritási tüntetéseket látunk a világ minden tájáról, köztük a 26-ai budapestit.

A vers éneklése a szovjet időkben be volt tiltva, szeparatista, fasiszta-banderista maradványnak nyilvánították – aztán amikor a Szovjetunió felbomlott, a függetlenné váló Ukrajna újra a himnuszává tette. Hogy ne legyen olyan pesszimista kicsengése, a „Még nem halt meg Ukrajna, sem a dicsőség, sem a szabadság” sort átírták „Még nem halt meg Ukrajnának dicsősége és szabadsága”-ra, nehogy felmerülhessen valakiben, hogy Ukrajna, az új állam, halandó. Vlagyimir Putyint feltehetően egyik megfogalmazás sem hatotta meg túlságosan.

Az ukrán himnuszt az elmúlt egy héten a legkülönbözőbb helyeken éneklik.

Utcákon, tereken, orosz megszállók arcába (az ukránok most következetesen megszállóknak mondják az oroszokat, nem véletlenül: a szó az ukrán tudatban alapvetően a náci katonákat jelentette idáig) és a katonai járművek előtt, óvóhelyeken, a robbanások miatt betört üvegszilánkok között a háborús helyszínné vált nappaliban. Egy-két példa a számtalan közül:

Gyerekek zongorakísérettel az alkalmi óvóhelyen:

Háborús takarítás közben:

Bayraktar

Születnek azonban nem hivatalos himnuszok is. Ilyen a pillanatok alatt berobbanó Bayraktar, a török támadódrón – amik bevetéseiről a mostani harcokban itt írtunk – nevét viselő szám, amit az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága is kitett az oldalára „a Bayraktar büntetése az ukrán gyermekek, grúzok, csecsenek, szíriaiak és krími tatárok nevében” felirattal.

A zenei alap a Cnock 100bpm, a szöveg a mi hevenyészett fordításunkban magyarul:

Megszállók jöttek hozzánk Ukrajnába: / Tankoszlopokkal, új egyenruhába / De rájuk égett a hadiraktár / Bayraktar, Bayraktar

Orosz harckocsis a bokorban pucsít / Bocskorba szürcsöli a kibaszott scsít / De túl forró neki a levesestál / Bayraktar, Bayraktar

Özönlik keletről a birkasereg / „Régi nagy birodalmat visszaszerez” / Itt a pásztorkutya neked, birkanyáj: / Bayraktar, Bayraktar

Kezeikben mindig más fegyver az érv / Rakéta és szoftver, mi csatába lép / De Ukrajna ezekre válasszal vár: / Bayraktar, Bayraktar

Erővel akartak győzni a fronton / De bosszút álltunk a sok orosz orkon / És a banditák mára szellemek már /Bayraktar, Bayraktar

Az orosz rendőrség szimatolgatna / A ruszkikat helyben ugyan ki hagyta? / De a dossziék végén csak egy név áll: /Bayraktar, Bayraktar

Propagandát tolja Kremlből a mocsok / Gondolja a világ minden szót beszop / De most megtanul egy új szót a cár…

Orosz hadihajó, húzz a faszba

Nagyon sokan osztják meg Alexandra Szmiljanszkaja rögtönzött versét is, melyben a Kígyó-sziget (mint utólag kiderült, fogságba esett) ukrán védőinek legendás rádióüzenetét dolgozta fel. A verset Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő ültette át magyarra a kérésünkre.

Van persze aki jó, de nem kész / Beszállni a rabszállítóba, és van, akinek a Golgota – nem vesztőhely / A különbség az elvekben van, az elv pedig öt szó: / Orosz hadihajó, húzz a faszba!

A telefonban nyugodt, szakadozó és tompa hang: /„Anyu, felvettem a sapkát, nálam vannak az iratok is, nem félek” / A lányom ma a metró padlóján aludt / Orosz hadihajó, húzz a faszba!

Ha a mi földünknek tényleg akarsz / valami jót – ott a kert felszántva / Vetőmagot tegyél a zsebedbe, hogy kicsírázzon / Orosz hadihajó, húzz a faszba!

Itt művész a csecsen, a belarusz és a kazah, / Itt hisznek Buddhában és Chtulhuban, Krisztusban és Allahban / Az új templomok új freskóira felvéssük: / „Orosz hadihajó, húzz a faszba!”

Ennek a birodalomnak Kijev is kell, meg a Krím is / Lehet, hogy nem érem meg az összeomlását / De biztos legyél benne, amikor az ükunokám találkozik a tiéddel / Megkérdezi: Orosz vagy? Oké. Menj a faszba!

Boldog vagyok!

A Ja saszlivij! (Boldog vagyok!) hazafias dal is az elmúlt napokban született, már egy nap után rengeteg megtekintésnél jár.

Nyersfordításban:

… Boldog vagyok, hogy bizonyíthatom, ember vagyok / A háború nem az én utam, de nem térhettem le róla / Miért kínzol minket, Istenünk, miért gyötörsz meg bennünket ennyire / Valójában tudjuk, hogy azt akarod, pusztítsuk a kutyákat!

Boldog vagyok, hogy Ukrajna bizonyította / Népe nem térdel le, és betapasztja Oroszország száját. / Meggyőződésem, hogy harcunkat látva / A NATO maga fogja kérni, legyünk a tagjai.

Boldog vagyok, hogy van erőm nem félni és nem elmenekülni / Mert ezeken a szárnyakon minden egyes embert meg kell védenem / Tudd, szerelmem, haza fogok menni, / Mert megígértem a gyereknek, hogy egy dalt énekelek neki …

Soha nem leszünk testvérek

Nagyot fut az ukrán neten Anasztászija Dmitruk 2014-ben, a Krím annektálása után megjelent, oroszoknak üzenő Soha nem leszünk testvérek című versének friss megzenésítése is. A klip elején a költőnő szavalja a saját sorait, e szerint a két nép soha nem alkothat testvérpárt a történtek után – írta a Szláv Textuson az ukrán ellenállásról szóló dalokból válogató Máté András. Bár Oroszország, a nagytestvér a retorikája szerint testvérként tekint arra, akit térdre kényszerít, Dmitruk most már nyolcéves verse szerint az ukránok felnőttek és bátorrá váltak a mesterlövészek célkeresztjében.

1944

Szintén a Szláv Textus posztja idézi fel az ukrán Jamala 2016-os Eurovízión győztes számát, az 1944-et. Ebben „a krími tatár származású előadó a sztálini éra alatt deportált ükanyja történetét dolgozza fel, azonban a dal szövege akár a Krím félsziget 2014-es megszállásáról is szólhatna”.

„Amikor idegenek jönnek az otthonodba,

Mindenkit megölnek,

És azt mondják,

Ártatlanok vagyunk, ártatlanok vagyunk.”

A dalban egy krími tatár népdal részlete („Nem tölthettem ott a fiatalságom, Mert elvettétek a békémet”) is szerepelt.

Elveszett ősök árnyai

Az idei Eurovízióra Ukrajna Alina Past küldte volna az Elveszett ősök árnyai című számmal, mielőtt éppen a Krím miatt, politikai okokból megfosztották ettől a lehetőségtől. A kárpátaljai énekesnő előbb megnyerte az ukrán X-Faktort, majd az idei eurovíziós dalfesztivál ukrán fordulóját. Még az orosz támadás előtti napon is részben arról szóltak az ukrán hírek, hogy Alina mégsem képviselheti Ukrajnát a döntőn, azért függesztették fel a nevezését, mert az énekesnő 2015-ben, egy évvel a Krím orosz annektálása után Oroszországon keresztül ellátogatott a félszigetre, ami Ukrajnában hazafiatlan tettnek számított, ezért vizsgálat indult ellene.

A botrányt a háború elsöpörte, most a szám alatt a YouTube-on Ukrajnával szolidáris kommentek özönlenek.

22

A Jarmak együttes 22 című száma amolyan ukrán nemzeti hiphop, a klipben a Majdan 2014-es képei jelennek meg. Jarmak 2014-ben maga is ott volt a Majdanon.

„Az én hazám soha nem borul térdre,

A városok felállnak és hegyekké magasodnak, hidd el.

Senki nem akadályozhatja meg, hogy megrészegítsen minket a szabadság,

Amíg mindannyiunkban Ukrajna lelke él.”

A 22-t most többen egy új raphimnusznak érzik.

Ukrajna története 5 percben

A TNMK Ukrajna története 5 percben című száma kicsit a Bëlga Királyok a házbanjához hasonlít: nem meglepő módon öt percben meséli el „Ukrajna történetét” az ősrobbanástól napjainkig. A projektet, melyben született, egy 2015-ös harkivi terrortámadásban meghalt ukrán aktivista emlékének ajánlották, és a magvalósítását az ukrán információs minisztérium is támogatta – a pozitív nemzetkép kialakítása jegyében részben egy 2.0-ásított, jól csomagolt állami emlékezetpolitikáról van szó.

„Nézzél balra, nézzél jobbra,

Ez a te földed, a te országod,

Történelme ragyogó és fényes,

Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek”

– szól a refrén. A klipet elsősorban Szasko Danilenko animációja miatt érdemes megnézni, a Kárpátok huculjaitól és a Kijevi Rusz alapításától a tókás Homer Simpsonon át az oligarchákig mindenki feltűnik benne: a vége felé Putyin is betologatja jobbról az ólomkatonáit. Hogy mi jön ezután, rajtad múlik – éneklik az ukrán közönségnek. Félő, hogy ebben túl optimisták voltak.

Köszönjük Fedinec Csilla és Máté András segítségét.