Putyin szerint az európai politikusok még a saját felakasztásukba is beleegyeznének

Vicces kedvében volt Putyin, így beszélt a Rosszija-1 tévécsatornának adott interjújában az európai politikusokról:

„Néha úgy tűnik nekem, hogy mindent megtesznek, amit csak mondanak nekik az óceán túloldaláról. Ha holnap azt mondanák nekik, hogy úgy döntöttünk, hogy mindannyiótokat felakasztunk, akkor csak néznének maguk elé, és annyit kérdeznének: lehetne, hogy ezt a saját országunkban gyártott kötéllel tegyék meg?”

„De sajnos emiatt nem fog ez sikerülni, mivel az amerikaiak valószínűleg nem mondanának le egy ekkora textilipari megrendelésről” – tréfálkozott tovább Putyin.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy rendelettel állami fennhatóság alá vonta a francia Danone joghurtgyártó és a Carlsberg oroszországi érdekeltségeit – írja a Reuters. A rendelet szerint csak ideiglenesen kerülnek az állami cég irányítása alá.

A döntés nem a semmiből született, áprilisban egy német és egy finn cég oroszországi leányvállalata járt így. Az orosz kormány azt mondta, hogy minél több szankciót vetnek ki a nyugati országok, annál több nyugati cég érdekeltségét veszik át.

A Danone októberben azt állította, hogy próbál vevőt találni, akinek eladja a Danone Russiát, a Carlsberg pedig júniusban mondta azt, hogy talált vevőt a Baltika Breweries-részesedésére, már csak a hatósági engedélyre vártak.

Egy amerikai katonai kiképző cég már megkezdte a toborzást F-16-os vadászgépeket vezető pilóták kiképzésére Romániában. A képzés célja, hogy ukrán pilóták sajátíthassák el minél hamarabb a kellő ismereteket. A pilótaképző központhoz a vállalat egyéb személyzetet is keres, többek között karbantartókat, villanyszerelőket és más repülési szakembereket.

Kedden a litvániai Vilniusban, ahol az Észak-atlanti Szövetség csúcstalálkozója zajlott, 11 NATO-ország, köztük Románia és Ukrajna aláírta azt a memorandumot, amely lehetővé teszi az ukrán pilóták romániai kiképzését a NATO egy jövőbeli új kiképzőközpontjában.

Az augusztusban induló kiképzés fél évet vehet igénybe, azonban még nem jelenti azt, hogy Ukrajna valóban kap majd F-16-os gépeket, döntés ugyanis erről még nem született.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Kijev ukrán területek visszafoglalását célzó ellentámadása „nem járt sikerrel”, és az orosz védelem áttörésére tett kísérletek kudarcot vallottak.

Putyin az állami televíziónak adott interjúban tette a megjegyzéseket, amelynek részleteit vasárnap hozták nyilvánosságra.

„Az ellenségnek a védelmünk áttörésére tett minden kísérlete, (…) az egész offenzíva során nem járt sikerrel”

– mondta az orosz elnök.

(Guardian)

Rumen Radev bolgár elnök bírálta Ukrajnát, amiért szerinte az ország „ragaszkodik” az Oroszország elleni harchoz – írja a Sky News.

Radev szerint „egész Európa fizeti a számlát” Ukrajna védelméért, és felszólította Bulgáriát, hogy foglaljon el „semleges álláspontot”.

A szófiai ukrán nagykövetség szombaton úgy reagált, hogy a háború felelősségét Ukrajnára hárítani egyenlő az orosz propaganda papagájszerű ismételgetésével.

Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök aztán az elnök megjegyzései miatt arra kényszerült, hogy tisztázza: ezek nem a kormány álláspontja.

„Ma megismételt néhány orosz állítást, amelyeknek semmi közük ahhoz, amit az EU és a NATO tagjai álláspontként képviselnek” – mondta Denkov a Kyiv Independent szerint. Szerinte Bulgária nemzeti érdeke az, hogy a háborúnak az legyen a vége, hogy Oroszország kivonja csapatait Ukrajnából.

Az orosz erők vasárnap ismét ágyúzták a kelet-ukrajnai Harkiv megyét, a támadásban egy civil életét vesztette – jelentette be a megye kormányzója.

Oleh Szinyehubov a Telegram közösségi oldalon azt közölte, hogy a támadás lakónegyedet ért, a halálos áldozat egy 33 éves férfi.

Vasárnapra virradóra orosz légitámadás érte a Donyeck régiót is. A térségben található Kramatorszk polgármestere, Olekszandr Honcsarenko azt mondta, hogy a támadás ipari területet ért, áldozatok nincsenek. Pavlo Kirilenko, Donyeck megye ukrán kormányzója azt mondta, hogy a megyében az orosz erők támadása nyomán meghalt két civil az utóbbi 24 órában.

(MTI)

Kevésbé szívesen fogadnák be a magyarok a háború elől menekülőket, mint egy évvel ezelőtt – derül ki az Ipsos felméréséből, amelyet a 24.hu szemlézett.

2022-ben még a magyarok 71 százaléka támogatta annak lehetőségét, hogy a háború vagy az üldöztetés elől az emberek más országokba, így akár hazánkba is menekülhessenek, idénre ez 8 százalékponttal csökkent – írja a lap. Magyarország ezzel európai és globális szinten is a bizalmatlanabb országok közé tartozik

Hasonló tendencia figyelhető meg az Ukrajnával szintén szomszédos Lengyelországban is, bár ott még mindig vendégszeretőbben állnak a háború elől menekülők felé, mint nálunk. Ez általános jelenségnek számít, de Nagy-Britanniában például növekedett a befogadási kedv.

Annak a nézetnek a támogatottsága is nőtt, hogy egyáltalán ne fogadjon Magyarország menekülteket, bár csak a megkérdezettek 46 százaléka támogatta, 47 százaléka ellenezte. A vélemény támogatottságának aránya viszont így is 14 százalékponttal nőtt. A magyarok véleménye ugyanakkor nem számít kirívónak: Németországban, Hollandiában és Olaszországban is hasonlóképpen vélekedtek tavaly és idén is.

Az ide érkezett menekültekkel kapcsolatban elterjedt az a vélekedés is valójában gazdasági, vagy jóléti okokból érkeznek hozzánk. A megkérdezettek 58 százaléka gondolja így. A már ittlévő menekültekkel való bánásmódot illetően megengedőbbek voltak a válaszadók:

• öt magyar közül kettő további menekülteket is befogadna (40 százalék)
• kettő támogatja az eddig érkezettek maradását (37 százalék), de további menekülteket nem engedne be
• 23 százalék ugyanakkor azokat is kiutasítaná, akik itt vannak.

Vlagyimir Putyin kazettás bombák bevetésével fenyegetőzött – írja a Guardian.

Az orosz elnök kijelentette, hogy Oroszországnak „elegendő készlete” van kazettás bombákból, és Moszkva fenntartja a jogot, hogy beveti azokat, ha Ukrajna is ilyen lőszereket vetne be az orosz csapatok ellen a harctéren.

„Természetesen, ha ellenünk használják őket, fenntartjuk a jogot a viszonzás jogát” – mondta Putyin egy állami televíziós interjúban. Az orosz elnök fenyegetőzése azért is érdekes, mert az orosz sereget már tavaly is azzal vádolták, hogy használt ilyen fegyvereket, ráadásul a beszámolók szerint lakóövezetekben is.

Putyin azért is hozta fel ezt, mert Ukrajna nemrég kazettás bombákat kapott az Egyesült Államoktól. Ezek olyan lőszerek, amelyeket több mint 100 országban betiltottak, mert ennél a fegyvertípusnál nagyobb a kockázata annak, hogy civilek is meghalhatnak vagy megsérülhetnek a bevetése után. Kijev ígéretet tett arra, hogy csak az ellenséges katonák koncentrációinak kiszorítására használja őket – jelentette a Reuters. A kazettás bombákról, és arról, hogyan válhatnak hasznára az ukrán seregnek ezek a fegyverek, itt írtunk bővebben.

Az orosz biztonsági apparátus a Wagner-csoport lázadását követő zűrzavar után most eljött a tárgyalások ideje – írja a brit védelmi minisztérium legutóbbi hírszerzési jelentése.

A jelentés szerint az elmúlt napokban elkezdett kialakulni egy ideiglenes megállapodás a csoport jövőjéről. 2023. július 12-én az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy Wagner 2000 darab katonai felszerelést, köztük harckocsikat adott át, majd július 15-én legalább egy kisebb kontingens Wagner-harcos érkezett egy fehéroroszországi táborba.

Ezzel párhuzamosan néhány Wagnerhez kötődő közösségi médiacsoport újraindította tevékenységét, és elsősorban a csoport afrikai tevékenységeire helyezik a hangsúlyt. Az orosz tisztviselők közelmúltbeli bejelentései alapján Moszkva valószínűleg elfogadja a Wagner-csoport ezen törekvését, hogy fenntartsa kiterjedt jelenlétét a kontinensen.

Oroszország légvédelmi erői és flottája a Fekete-tengeren kilenc ukrán drónt fogott el vasárnap kora reggel a krími Szevasztopol kikötője felett – közölte egy moszkvai tisztségviselő.

„Sem a városban, sem a víz felett nem sérült meg semmi” – mondta Mihail Razvozsajev, Szevasztopol Moszkva által beiktatott kormányzója. Két légi drónt lelőttek a tenger felett, ötöt elfogtak az orosz elektronikai hadviselési erők, és két vízfelszíni drónt megsemmisítettek a külső parton – tette hozzá.

A csapások Szevasztopol kikötője, valamint a város Balaklava és Herszonesz kerületei felett történtek. Emiatt vasárnap kora reggel több órára felfüggesztették a tengeri közlekedést, beleértve az utasszállító kompokat is – közölték a hatóságok.

Kijev nem kommentálta a támadást.

(Guardian)

Az ukrán határőrség megerősítette, hogy a szomszédos Oroszországból Wagner zsoldosok érkeztek Belaruszba – írja a BBC.

Az ukránok egyelőre felmérik, hány orosz zsoldos lehet az Ukrajnával szintén közös határon fekvő Belaruszban, és a pontos tartózkodási helyüket és céljaikat is vizsgálják. Egy meg nem erősített jelentés szerint szombaton korán reggel egy mintegy 60 Wagner járműből álló konvoj gördült át az orosz-belarusz határon.

Pénteken a belarusz védelmi minisztérium közölte, hogy a Wagner-csapatok az ország területvédelmi erőinek katonai kiképzőjeként tevékenykednek. A közlemány szerint a Wagner-katonák Oszipovicsij közelében tartanak kiképzéseket.

A Wagner csoport zsoldosai azért is kerültek Belaruszba, mert ez a Jevgenyij Prigozsin-féle lázadás után kötött megállapodás része volt.

Prigozsin júniusban egy napig magánakcióba kezdett, és csapataival Moszkva felé vette az irányt. Később azonban Prigozsin feladta a lázadást, és megállapodást kötött az orosz vezetéssel. A Wagner vezetőjének felajánlották, hogy büntetlenül Belaruszba mehet, azonban jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. A megállapodás értelmében a Wagner-harcosoknak azt mondták, hogy vagy csatlakoznak a reguláris orosz hadsereghez, vagy mehetnek Belaruszba. Ám a hét elején Putyin elnök bejelentette, hogy Prigozsin elutasította azt az ajánlatot, hogy harcosai csatlakozzanak az orosz hadsereghez, mint reguláris egységhez.

• A brit hírszerzés szerint sok orosz tiszt elégedetlen a magas rangú katonai vezetéssel.
• Ukrajnába utazott a dél-koreai elnök, meglátogatta a bucsai tömeggyilkosságok helyszínét.
• Katonai elemzők szerint Putyin megpróbálja leválasztani Prigozsint a Wagner-csoportról.
• Az FSZB szerint az ukránok meg akartak gyilkolni két orosz újságírót, de ők elkapták a merénylőket.

A szombati hírfolyam itt olvasható.