Csőbe húzott kamionos? Titkos ukrán rakéta? – még mindig sorjáznak az elméletek a kercsi híd felrobbantásáról

Egy hatalmas villanás, majd a következő pillanatban mindent beborító lángtenger és szanaszét repülő, narancssárgán izzó törmelék. Nagyjából ezt látni azon az elhíresült felvételen, amelyet a kercsi hidat pásztázó ipari kamera készített a szombati robbanás pillanatáról.

Az orosz szárazföld nyugati és a Krím keleti partját összekötő, 18 kilométeres hidat szombaton reggel hatkor érte robbanás, az építmény jelentősen, de nem véglegesen és nem használhatatlanul megrongálódott. A robbantás egy Oroszországnak stratégiailag és szimbolikusan fontos célpontot ért, és megölt három embert.

A hivatalos orosz verzió már megszületett arról, hogy mi történt, már őrizetbe is vették az állítólagos tetteseket (erről majd később), de ettől még többféle teória is szárnyra kapott a robbantásról, főleg amiatt, hogy a robbanásról készült videót nézve egy laikusnak nem sok derül ki arról, hogy pontosan mi történt, de még a szakértők között sincs teljes egyetértés.

Az orosz verzió: teherautó

A felvételen a robbanás előtti másodpercekben azt látni, hogy egy autó előz éppen egy teherautót Oroszország felől a Krím felé menet. Ez a két jármű került a robbanás középpontjába, az pedig csak utólag derült ki, hogy egy üzemanyagot szállító, de álló vonat is részese volt a robbanásnak a velük párhuzamosan futó, de külön épült vasúti hídon.

Az orosz terrorizmusellenes bizottság megállapítása szerint a teherautó robbant fel, és lobbantott lángra hét tartályt a mellette lévő vonaton. Azt is gyorsan közölték az oroszok, hogy „lehetséges volt olyan gyanúsítottak beazonosítása, akik elő tudnak készíteni ilyen terrorakciót, és akik orosz területen működnek”, idézi a CNN Alekszander Basztrikint, az orosz nyomozati bizottság vezetőjét, aki hozzátette, hogy „külföldi országok állampolgárairól van szó, akik elősegítették az előkészületeket erre a terrortámadásra”. Vlagyimir Putyin orosz elnök aztán vasárnap ennél direktebben fogalmazott: az ukrán szolgálatokat vádolta meg, és terrorcselekménynek nevezte a robbantást.

De vajon mindezt valóban okozhatta-e egyetlen teherautó, és ha igen, hogyan történt mindez?

A Meduza nevű, Rigából működő független orosz újság cikke szerint a teherautó az orosz hídfőnél lévő Tamanban átment az átvizsgáláson, egy hatósági ember még ki is nyittatta a csomagteret, a sofőr pedig eközben nyugodtan viselkedett. A cikk azt is írja, hogy az áteresztőponton van ugyan robbanószert kimutató eszköz és röntgen is, de ezeket nem alkalmazták ezen a teherautón. Az újság idéz egy Telegram-csatornát is, amelynek egy név nélküli hatósági ember azt mondta, hogy szombat reggel szoktak átmenni a csempészek a Krímbe, lefizetve az őröket, akik rubelmilliókat keresnek azzal, hogy félrenéznek, ha jön egy zűrös árut szállító teherautó.

A teherautó tulajdonosa az orosz nyomozók megállapítása szerint a 25 éves, krasznodari Szamir Juszubov. Ő egy rövid videóban közölte, hogy a teherautó valóban az ő nevén van, de az apja unokatestvére, az 51 éves Mahir Juszubov az üzemeltetője, aki meg is halt a robbantásban. „Nekem, Szamir Juszubovnak nincsen kapcsolatom a hídon történtekkel” – mondja a nem Oroszországban tartózkodó férfi.

Alekszander Basztrikin, az orosz nyomozati bizottság vasárnapi közlése szerint a teherautó Bulgáriából jött, átment Grúzián, Örményországon, Észak-Oszétián, és úgy érkezett a hídhoz. Azt nem tette hozzá, de a térkép alapján így az út elején Törökországon is át kellett mennie. Bulgária vizsgálatot indított, hogy valóban így történt-e.

Szerdán az oroszok le is tartóztattak nyolc embert, a bulgáriai indulásról szóló korábbi közlésüket pedig úgy pontosították, hogy Odesszából indult a teherautó, majd Bulgárián keresztül ment. Öt orosz és három ukrán–örmény állampolgárt vettek őrizetbe, akik a hatóságok szerint részt vettek a bűncselekmény előkészítésében. A főbűnösként az ukrán védelmi tárca hírszerzési igazgatóságának első emberét, Kirilo Budanovot nevezték meg. Közzétettek egy felvételt az átvilágításról is – ezzel rácáfolva az addigi sajtóhírekre, más kérdés, hogy egyelőre független forrásból lehetetlen megerősíteni a valódiságát.

A Spectator közben egészen más sztorival állt elő: orosz Telegram-csatornákra hivatkozva rakta össze azt, hogy a két éve Krasznodarba költözött, előtte Kazanyban élő, egy korábbi balhéja miatt a teherautót nem saját nevében üzemeltető Juszubov egy népszerű netes logisztikai hirdetőoldalon, az ati.su-n csapott le a fuvarra október 6-án. A feladója Oleg volt, moszkvai IP-címmel. A megbízás szerint 21 tonnányi csomagolóanyagot kellett elvinni az örményországi Armavirből a krími Szimferopolba 48 ezer rubelért, kb. 328 ezer forintnyi összegért. Az ügyfél egy TEK-34 nevű cég volt, amellyel még soha nem dolgozott a férfi, és amely cégnek jó értékelései voltak, de az utolsó 2020-ban érkezett, amikor is tulajdonost cserélt a vállalat.

Azóta a TEK-34-nek ez volt az első és egyetlen hirdetése.

A teherautós elméletről megoszlik a szakértők véleménye, a leggyengébb pontja az elméletnek többek szerint az, hogy egy ilyen robbanás felfelé és oldalra terjedt volna, nem pedig lefelé, a hídpálya felé, ennyire és ilyen módon megrongálva azt (a közúti pálya omlott be több szakaszon).

Chris Cobb-Smith brit veterán, a Forensic Architecture nevű kutatócsoport elemzője a CNN-nek azt mondta, lehetséges lenne felrobbantani egy hidat így, de az rengeteg robbanószert feltételez, és szükséges hozzá valami nagy tömegű ballaszt, ami lefelé nyomja az erőt. Szerinte az öngyilkos merénylő sem jellemző ebben a háborúban, ráadásul vannak precíziós fegyverek is, amelyek emberélet kioltása nélkül tudnának megsemmisíteni célpontokat.

De – teszi hozzá – ahhoz, hogy válaszokat kapjunk, a híd darabjait kellene elemezni.

A Financial Timesnak (FT) nyilatkozó Viktor Andrusziv, az ukrán védelmi tárca extanácsadója szerint viszont igenis elérhető ilyen erejű robbanás, ha mondjuk mezőgazdasági vegyszereket vitt a teherautó, ami megsokszorozza a detonáció erejét. Hasonlóan vélekedett a lapnak az ukrán hadsereg egy specialistája, szerinte „valami különleges volt” a teherautóban, ami felrobbant. Andrusziv szerint ilyen forgatókönyv mellett viszont valakinek a levegőből vagy a hídon követnie kellett a teherautót, és abban a pillanatban robbantania, amikor a vonat és a teherautó egymás mellé ér.

Szerhij Kuzan, az ukrán védelmi tárca tanácsadója viszont nem állt be az elmélet mellé, ő szintén a Financial Timesnak úgy vélekedett, hogy a hídon két roncsolódás látható a publikusan elérhető felvételeken, ami szerinte gyengíti az egy teherautós elméletet, és – tette hozzá – ez a verzió az oroszoknak kényelmes, mert így terrorizmusnak mondhatják a történteket, és nem kell elismerni, hogy célzott katonai csapás érte őket.

Csónak vagy valami a híd alatt?

Ahogy az lenni szokott, elindult a netes nyomozás is. Egyesek azt állítják, hogy az alábbi videón a híd alatt, két pillér között a vízen észrevettek valamit, ami az utolsó pillanatban beúszik.

E szerint a teória szerint egy híd alá irányított csónak robbant fel. Ennek a verziónak nézett utána a France24, amely arra jutott, hogy egy sima hullámról van szó, és idézik az Open.online olasz lap tényellenőrző cikkét is, amely szerint a robbanás a videók tanúsága szerint arrébb volt, mint az állítólagos fantomcsónak. A CNN a csónakos elméletről is megkérdezte Cobb-Smitht, szerinte is kizárható, mert egy hajót észrevettek volna az oroszok.

Azt is felhozzák a teória ellenében a szakértők, például Nick Waters a Bellingcat oknyomozó portáltól, hogy ha a híd alól jött volna a robbanás, akkor a vastag betonszerkezet valamiféleképpen blokkolta volna a lökéshullámot, legalább egy szempillantásnyi ideig, márpedig a videókon nincs erre utaló jel. Ráadásul a megsérült híd aljáról készült fotókon nincs a híd alsó részén korom, égésnyom vagy roncsolódott fém, azaz a publikus felvételek alapján kizárhatónak tűnik ez a verzió. A hídon a korlátok is kifelé hajoltak, ami megint csak nem az alulról jövő detonáció elméletét erősíti.

A vízirobbantás-elméletben hívők felhívják a figyelmet ugyanakkor egy szeptemberi tweetre, melyen egy Szevasztopolnál partot ért ismeretlen tengeralattjáró-drón látszik, amelyet feltehetően az ukránok fejlesztettek.

Más kérdés, hogy egyelőre senki nem állítja, hogy ez bármiféleképpen kapcsolódna a hídrobbantáshoz.

Rakéta?

Felmerült a rakétatámadás lehetősége is, erről a Financial Timesnak védelmi szakértők azt mondták, hogy valószínűtlennek tűnik. A híd a HIMARS rakéta-sorozatvető rendszerek hatótávolságán kívül volt, és Amerika állítólag figyelmeztette is az ukránokat, hogy az általuk szállított rendszert nem alkalmazhatják a hídra.

A Telegraph azt írta, hogy ha a hatótávolságot nézzük, akkor csak a többek között a HIMARS rendszerből indítható ATACMS rakétákkal lehetett volna eltalálni a hidat, amije viszont nincs Ukrajnának, egyetlen nyugati ország sem szállított nekik ilyet hivatalosan, félve attól, hogy orosz területre lőnek vele az ukránok, elmélyítve a konfliktust. Egyébként is – írja a Telegraph – a robbanásnyomok nagyobbak, mint amit az ATACMS indokolna.

Az FT emlékeztet ugyanakkor, hogy a Moszkva cirkálót két ukrán fejlesztésű Neptune rakétával lőtték ki, igaz, azt is kisebb távolságról, mint ami itt szükséges volt. Egy nyugati tisztviselő a lapnak rejtélyesen annyit mondott a kérdésre, hogy mi okozta a robbantást, hogy „nézzék meg, felhős volt-e az idő. Mennydörgés? Eső?” Ezzel arra utalhatott az FT szerint, hogy az ukránok régóta fejlesztik a Grim2 (Mennydörgés2) nevű, 500 kilométer elméleti hatótávú rakétát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szombati beszédében a krími időjárást felhősnek nevezte, emlékeztet a lap.

A rakétacsapás-teóriáról elkezdett egyébként terjedni két, villámgyorsan cáfolható hamis videó. Az egyikhez egy korábbi, már akkor is kreált, nem valódi felvételt használnak fel újra a dezinformációs profilok, mégpedig azt, amin úgy tűnik, mintha egy hídon áthaladó autó lefilmezett volna egy rakétabecsapódást.

Látható azonban, hogy ez május 9-i dátummal került fel a netre, vélhetően a Győzelem napját ünneplő oroszokat bosszantani.

Van egy másik kamuvideó is, egy zöldre filterezett rakétás videó, amelyet két dolog is azonnal lebuktat a szakértők szerint: az egyik, hogy a kivilágított híd egy ilyen infrakamerás felvételen úgy kellene kinézzen, mint egy karácsonyfa, másrészt a videó végén egy második rakéta érkezik, márpedig a hídon nem volt második detonáció.

Hátravan még két, nem túl elterjedt és semmivel alá nem támasztott elmélet. Az egyik szerint párhuzamos robbantás történt: a teherautó és az éppen mellé érő, üzemanyag-szállító tehervonatot egyidejűleg robbantották fel. Erre jutott az orosz ideológus, Alekszandr Dugin lányának merénylete után ellenzéki gerillákról szóló elméletével reflektorfénybe kerülő Ilja Ponomarjov. A képek szerint azonban a vonat nem robbant fel, „csak” kiégett.

A másik elmélet szerint robbanószert is elhelyezhettek az ukrán különleges erők a hídon. Ezt az elméletet az gyengíti, hogy nagyon bonyolult művelet lett volna az őrzött hídon több száz kiló robbanóanyagot lerakni, illetve ennél optimálisabb helyre tették volna szakértők szerint, ha így történt volna a támadás.

Ki tette?

Az oroszok közlése szerint nem kérdés, hogy az ukrán szolgálatok robbantottak a hídon. A New York Times is ezt írta egy magas rangú ukrán tisztségviselőre hivatkozva, aki állítólag megerősítette, hogy egy teherautóval szállított bombával robbantottak az ukrán szolgálatok, és erről elmondása szerint kormányutasításra tilos beszélniük. Ugyanezt közölte az ukrán Pravda is.

Az ukránok korábban, már júniusban is világosan jelezték, hogy a hidat célpontnak tekintik, augusztusban egyenesen szükségesnek nevezték, a robbantás után pedig Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Twitterre írta ki, hogy ez csak a kezdet.

Ehhez képest az ukránok nem ismerték el eddig hivatalosan, hogy valóban ők lettek volna, a titkosszolgálatuk azt nyilatkozta, hogy majd a háború után szólalnak meg az ügyben. Nem csoda, ha esetleg valóban egy ártatlan orosz embert húztak csőbe és öltek meg, az politikailag-morálisan nehezen vállalható történet.

Podoljak az eredeti tweetje után meg is kavarta a kommunikációt azzal, hogy szerinte orosz belső ügyről van szó, Oroszországon belüli érdekharcok miatt történt a robbanás: szerinte az FSZB és a katonai magánvállalkozások állnak szemben a védelmi tárcával és a vezérkarral.